Tájékoztató az E-TB kiskönyv bevezetéséről

TÁJÉKOZTATÓ

az e-TB kiskönyv bevezetéséről

Megszűnik a foglalkoztatók TB kiskönyv vezetésével járó adminisztratív feladata!

2026. január 1-jétől nem kell vezetni a papír alapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: papír alapú TB kiskönyv). Ettől az időponttól kezdve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára válik elérhetővé egy új elektronikus felület (a továbbiakban: e-TB kiskönyv), amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok. 

A papír alapú TB kiskönyv kivezetésének módja: 

Ø  A foglalkoztató visszaadja a papír alapú TB kiskönyvet a biztosított részére A foglalkoztatónál lévő papír alapú TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni. Postai megküldés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén az ügyfél aláírásával igazolja, hogy átvette a papír alapú TB kiskönyvet. Amennyiben a papír alapú TB kiskönyv átadása meghiúsul, vagyis a foglalkoztató nem tudja eljuttatni a biztosított részére azt, úgy a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a papír alapú TB kiskönyvet.

Ø  A biztosított megőrzi a papír alapú TB kiskönyvet 

A biztosított a részére átadott papír alapú TB kiskönyvet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.

A biztosítottak a NEAK által üzemeltetett Biztosítási jogviszony lekérdező felületen tudják a jogviszony történetüket megtekinteni. 2026. január 1-jétől pedig a Betegéletút szolgáltatás keretében a 2023. december 31-ét követően folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadó díj), valamint a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat is le tudják kérdezni. Ezt a https://etb.neak.gov.hu oldalra belépve, illetve a https://magyaroszág.hu felületén keresztül tudják megtenni.

Amennyiben a biztosított a papír alapú TB kiskönyvben olyan biztosítási jogviszonyt talál, amelyet a Betegéletút szolgáltatás felületén található elektronikus, közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz, úgy a hiányzó biztosítási jogviszonyait illetően okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél.

A         kormányhivatalok      elérhetősége    az        alábbi honlapon         megtalálható: https://kormanyhivatalok.hu/

Az       okirati bizonyítás       menetéről        a          NEAK             oldalán            található          tájékoztatás: https://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_el latasra/ellatasra_jogosultsag_igazolasa/okirati_bizonyitasi_eljaras

A papír alapú TB kiskönyv biztosítottak részére történő átadását követően azon foglalkoztatóknak, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, sem a papír alapú TB kiskönyv, sem az e-TB kiskönyv vonatkozásában további feladatuk nincs. 

A kifizetőhelyek feladata is csökken és munkájukat SZÜF lekérdező-felület támogatja

Azon foglalkoztatók, akik társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek, 2026. január 1jétől válhatnak jogosulttá arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, valamint a

baleseti táppénz elbírálása érdekében az e-TB kiskönyv felületéről lekérdezzék az adatokat. Az e-TB kiskönyv felületről a társadalombiztosítási kifizetőhelyek kizárólag azon biztosítottak vonatkozásában kérdezhetik le az adatokat, akik az e-TB kiskönyv felületre történő bekérdezéskor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. 

Így a társadalombiztosítási kifizetőhelyek 2026. január 1-jétől a biztosítási jogviszony megszűnését követően egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt (a továbbiakban: passzív ellátások) nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak. A passzív ellátások elbírálására, folyósítására 2025. december 31-ét követő időszakra kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak lesz hatásköre, így a kifizetőhelyeknek megszűnik a passzív ellátások jelentési kötelezettsége a NEAK felé.

Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:

•      biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,

•      a biztosított jogviszonyai vonatkozásában o a foglalkoztató neve, adószáma, o jogviszonyának jogcímkódja, o jogviszonyának időtartama, o jogviszonya szünetelésének időtartama, o jogviszonya szerinti munkakör (FEOR), o jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,

•      a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan o az ellátás jogcíme, o az ellátás folyósításának időtartama,  o az ellátás naptári napi alapja, o az ellátást megállapító hatóság megnevezése,

o   a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,

o   a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.

Az e-TB kiskönyv a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) válik elérhetővé a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére, amelyet a magyarorszag.hu portálon érhetnek el 2026. január 1-től az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpont alatt.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban álló személyek adatai kizárólag a Rendelkezési Nyilvántartásban tett meghatalmazás birtokában kérdezhetők le.

A társadalombiztosítási kifizetőhely a Rendelkezési Nyilvántartásban az alábbi elérési útvonalon tudja az erre vonatkozó meghatalmazást megtenni: Új rendelkezés készítése / Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő / e-TB kiskönyv lekérdezés

Az e-TB kiskönyv használatával összefüggésben hamarosan részletes tájékoztatás lesz elérhető a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a Magyar Államkincstár és a NEAK honlapján is.

Budapest, 2025. december 15.

Magyar Államkincstár

Egyéni vállalkozás 2026. bevétel - kiadás összehasolító táblázat

Egy kis összehasonlítás a változásokról 2025-ről 2026-ra

Hogyan adózik az ingatlan bérbeadás?

A magánszemély ingatlan bérbeadásából, mint önálló tevékenységből származó bevételének fő szabály szerint minden olyan pénzben vagy nem pénzben megszerzett vagyoni érték tekinthető, melyet bérbeadó az ingatlan bérbeadási tevékenységével összefüggésben bérbevevőtől megszerez. A magánszemély az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a tételes költségelszámolás szabályai szerint vagy a 10%-os mértékű költséghányad alkalmazásával határozhatja meg a jövedelmét.

2019. évtől nem minősül a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, és igénybe vett olyan szolgáltatás, melyet a bérbeadó a bérlőre hárít át. Ilyen szolgáltatás lehetnek például a víz, gáz, távhő, villamosenergia, szemétszállítási szolgáltatás, melyek nem minősülnek a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó bevételének.

Tekintettel arra, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységéből származó bevételnek nem része a továbbhárított közüzemi díjak összege, így azok 2019. évtől az ingatlan bérbeadásból származó bevétellel szemben (a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazva) költségként sem érvényesíthetőek. Ugyanakkor a bérlő által megtérített társasházi közös költség, a bérbeadó ingatlan bérbeadásból származó bevételének minősül, és tételes költségelszámolás választása esetén költségként elszámolható.

Fontos azonban kiemelni, hogy 2018. év vonatkozásában (illetve azt megelőzően) a hatályos rendelkezésektől eltérően a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételének része a bérlő által megtérített közüzemi és a társasházi közös költség összege is, melyet a 2018. évről elkészített jövedelemadó bevallásban szerepeltetni szükséges. Ugyanakkor az ingatlan bérbeadásból származó bevételével szemben a bérbeadó a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazva költségként elszámolhatja a 2018. évre vonatkozó igazolt közüzemi, illetve a közös költség összegét is.

Kell-e számlát kiállítani a tulajdonosok részére a közös költségről?

Gyakran merül fel kérdésként, hogy a lakástulajdonosok a társasház részére megfizetett közös költség hozzájárulás ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás megfizetésének minősül-e, és annak bérlő részére történő továbbhárítása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget?

A társasház önmagában nézve tulajdonostársak közössége, amely – a közös tulajdonú helyiségek hasznosítása kivételével – jellemzően nem végez gazdasági tevékenységet. A társasház az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
A társasházak egyik sajátossága, hogy a társasházhoz kapcsolódóan felmerült üzemeltetési, fenntartási költségeket szétosztják a tulajdonosok között. A tulajdonosok a felmerülő költségekre a saját belső szabályzatuk rendje szerint közös költség hozzájárulást fizetnek. A tulajdonosok a közös tulajdon által felmerülő költségek fedezetére biztosítanak forrást. A társasház és annak tulajdonosai között a közös költség hozzájárulás rendelkezésre bocsátásakor nem jön létre kötelmi jogviszony, a hozzájárulás nem ellenérték elérésére irányul, csupán költségeik közös fedezetére biztosítanak forrást.

Amennyiben a tulajdonos közös költség hozzájárulást fizet a társasház részére, úgy a hozzájárulás nem minősül adótárgynak az áfa fogalomrendszerében, így arról számlát sem kell kiállítania a társasháznak. Ha a tulajdonos vállalkozás vagy egyéb áfaalany, úgy a közös költség hozzájárulással kapcsolatban áfalevonás fel sem merülhet, mivel áfa felszámítása sem lehetséges.
Amennyiben a tulajdonos bérbeadja a társasházban lévő ingatlanát és a közös költség hozzájárulást maradéktalanul meg kívánja téríteni a bérlővel, úgy a hozzájárulás összege a bérbeadás adóalap részeként válik adókötelessé.

Tehát ha a bérbeadó az ingatlan bérbeadásra áfakötelezettséget választott, úgy a közös költség értékét, mint nettó összeget tekintve kell megállapítani az áfa értékét.

2025. évvégi adóváltozások

Személyi jövedelemadó 

A 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó, 2026. január 1-jétől hatályos új szabályrendszer módosított szöveggel lép hatályba. A jogosultság szabályainál már nem feltétel, hogy a családi kedvezményre való jogosultság az anya 30. életévének betöltése előtt nyíljon meg. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat az adóévben a kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét. Például az a fiatal nő, aki 2026. január 15-én tölti be a 30. életévét, de 2026 júniusától magzatra tekintettel jogosult családi kedvezményre, 2026-ban júniustól decemberig jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményére.

Érdemes összefoglalni a 30 év alatti anyák kedvezményének szabályait a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest. A korábbi szabályozással ellentétben nemcsak a 2023. január 1. után született, hanem az ezt megelőzően született gyermek esetében is megilleti a kedvezmény az anyát. A kedvezményt a törvényben meghatározott tevékenységből elért jövedelmekre immár korlátozás nélkül igénybe lehet venni.

Fontos tudnivaló, hogy felváltva gondozott gyermek esetén is a teljes kedvezmény igénybe vehető.

2026-tól indul a 40 év alatti, kétgyermekes anyák kedvezménye. A szabály itt is módosított szöveggel lép hatályba. Az eredeti szöveg szerint 40 év alattinak minősült, „aki 2026. január 1jén a 40. életévét még nem töltötte be”; ez módosult arra, hogy „aki 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét”. Ez azt jelenti, hogy azok a kétgyermekes anyák, akik éppen 2026. január 1-jén ünneplik a 40. életévüket, már 2026-ban jogosultak lesznek a kedvezményre. Felváltva gondozott gyermek esetén a két-, három-, illetve négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye korlátozás nélkül igénybe vehető.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a háromgyermekes anyák kedvezményére, a kétgyermekes anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.

A háromgyermekes anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025-ben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.

Ha az anya a családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra tekintettel a gyermekszámtól függő teljes kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.

2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP-kártya kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.

2026-tól béren kívüli juttatásnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén, lakás bérleti díjának megfizetéséhez adott támogatás, külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

A Kormány rendeletében határozza meg azon magánszemélyek körét, akik számára Otthontámogatás címén lakáscélú hitel díjának megfizetéséhez, vagy a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez nyújt támogatást. Ilyen juttatásban részesülhetnek például a kormányzati, rendvédelmi, honvédelmi szervek dolgozói, közszolgáltatási intézmények dolgozói, felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi intézményeknél dolgozók, illetve egészségügyi szolgáltatók dolgozói. Ezen személyenként évi 1 millió forintos összeget a jogosult személyek munkáltatói a Magyar Államkincstártól hívják le. A munkáltató a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint viseli a közterhekkel összefüggő adókötelezettséget.

A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által – méltányossági alapon – visszatérített összegek a jelenlegi szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek. Figyelemmel arra, hogy a csalás áldozatául esett ügyfélnek a bank által önkéntes alapon, méltányosság keretében térített összeg következtében köznapi értelemben véve nem keletkezik jövedelme (ezen összeg korábban kárként jelentkezett nála), vagyis az ügyfél nem „gazdagodik”, így az ilyen jogcímen végrehajtott kifizetés gazdasági jellegét tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonlóan működik, ezért adómentes.

A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos költségek megtérítése a korábbiakban is adómentes volt, a hatályos jogcím azonban már nem fedi le az új rendszer szerint történő juttatást, ezért szükséges a módosítás. Eszerint adómentes a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást).

Az átalányadózó egyéni vállalkozók 40%-os költséghányada 2026-tól 45%-ra, 2027-től 50%ra módosul.

Társasági adó 

A fejlesztési adókedvezmény kiegészül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.

Bevezetésre kerülnek a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó rendelkezések. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás vagy felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezményre vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben meghatározásra kerül a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és visszaállítás, valamint a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókat is.

Ennek megfelelően az adóelőleg:

•       havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 20 millió forintot;

•       háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 20 millió forint.

Az új értékhatárt első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes.

KIVA 

A KIVA választásának értékhatára 2026-tól a jelenlegi 3 milliárd forintról (bevétel, mérlegfőösszeg) 6 milliárd forintra nő, az 50 fős létszámkorlát pedig 100 főre emelkedik. Ezzel együtt a kilépési határok is duplázódnak: 12 milliárd forintra, illetve 200 főre.

A szociális hozzájárulási adó törvény változásával összhangban a tag esetében a személyi jellegű kifizetéseknél a minimum összeg a minimálbér 112,5%-áról 100%-ra csökken.

ÁFA 

A csoportos áfaalanyokat érintő módosítás értelmében, ha a csoport létrehozásakor kijelölt képviselő megbízatása megszűnik, a tagoknak az új képviselő kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenniük. Ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként. A képviselő megbízatása akkor is megszűnik, ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, mégpedig az eljárás megindulásának napján. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, vagy felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül, az új képviselő kijelölését és bejelentését azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik a megszűnt csoportos adóalany utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőségek értékesítése – a baromfi- és sertéshúshoz hasonlóan – a 27%-os áfakulcs helyett az 5%-os kulcs alá kerül.

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jétől 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió, 2028. január 1-jétől pedig 24 millió forintra.

2026. július 1-jétől a 65M-02 lapon a levont adó adókulcsonkénti bontásban történő feltüntetése önkéntes helyett kötelezővé válik. Ugyanez vonatkozik a számla módosítására és érvénytelenítésére is. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanyok esetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így nem feltétlenül teljesül, hogy az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Ennek megfelelően hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely szerint ezen számlák esetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.

Reklámadó

2026. június 30-ig a reklámadó kulcsa 0%. 2026. július 1-jétől a reklámadót ténylegesen alkalmazni kell. Új rendelkezésként a törvény tartalmazza a 365 napnál rövidebb adóévre vonatkozó arányosítási szabályt is.

Kiskereskedelmi adó 

A kiskereskedelmi adóalap értékhatárai az alábbiak szerint változnak:

A módosított sávhatárok már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandók. Ha az adózó 2025-ben esedékes és megfizetett adóelőlege meghaladja az új sávhatárok alapján számított tényleges adót, a különbözetet a módosító törvény hatályba lépését követően, de legkésőbb a 2025. adóév utolsó napjáig visszaigényelheti.

Jövedéki adó 

2025-től egyes tételes adó- és illetékmértékek automatikusan, a megelőző évi júliusi inflációnak megfelelően emelkednek. A NAV a 2026. évi tételeket már közzétette. Az új rendelkezés értelmében az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékeinek 2026. évi valorizációját fél évvel, 2026. július 1-jéig elhalasztják.

Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó 

A hatályos jogszabályok szerint a megbízási jogviszonyt utólag, a kifizetés teljesítését követően kell bejelenteni, ha az adott hónapban a járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez a visszamenőleges bejelentés számos esetben ellátási problémát okozott. Ennek megoldására vezetik be a „tartós megbízás” jogviszonyt, amelyben biztosítottnak minősül az a személy, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat, és akit a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be a NAVnak. 2026. január 1-jétől nem kell havonta be- és kijelenteni, elegendő egyszer, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

Új nyilvántartás is létrejön: a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY). Ez egy informatikai rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a természetes személyek egy felületen lekérdezhessék biztosítási jogviszonyukat, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságukat, nyugdíjcélú járulékfizetésüket és európai egészségbiztosítási kártyájuk adatait, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket.

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg 112,5%-os szorzóval tér el a társadalombiztosítási járulék alapjától. A két közteher egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszűnik a szorzó, így a szociális hozzájárulási adó alapja a jövőben – összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával – legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz.

2026-tól nemcsak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választóknak is negyedévente kell bevallaniuk a társadalombiztosítási járulékot és a saját szociális hozzájárulási adójukat. A bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterheket. A negyedévre jutó összeget a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A T1041-es jogviszonybejelentő nyomtatvány január 1-jétől 08E néven lesz elérhető. Az új adatlap „évesítése” megszűnik, tehát nem készül minden januárban új űrlap. A 08E-vel így az évváltás miatti rendszeres fejlesztési és tesztelési feladatok is megszűnnek az adózók és a programfejlesztők oldalán is. További pozitív változás az is, hogy az egyéni vállalkozó jogviszony kezdetét már nem kell bejelenteni a 08E-n, mivel azt a NAV hivatalból megteszi az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján. A párhuzamos jogviszonyok megkülönböztetése is megoldódik a 08E-vel: egy új adat, az úgynevezett jogviszonysorszám bevezetésével ezek egyértelműen elkülöníthetők lesznek a bejelentéseken, megkönnyítve az azonosítást a nyilvántartásokban.

Forrás: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Lehet-e egy szerződés alapján csupán felszólító levéllel megszakítani az elévülést?

A Kúria a Pfv.VI.21.050/2024/7. számú döntésében a jelen cikk címében feltett kérdés kapcsán fogalmazott meg elvi jelentőségű, iránymutató álláspontot.

A Polgári Törvénykönyv szerint az elévülés a követelés esedékessé válásától eltelt, alapesetben öt éves időtartam alatt bekövetkező, a követelés, jog érvényesítésének bírósági eljárásban történő érvényesítési lehetőségének megszűnését jelenti.

Törvény egyes speciális jogviszonyokban az elévülés idejét rövidebb időtartamban is meghatározhatja. A felek az elévülési időt írásba foglalt megállapodással is az adott jogviszonyban rövidebb periódusban is rögzíthetik.

A konkrét ügyben az elévülés megszakításának lehetősége volt a vizsgálat tárgya.

A Ptk. szerint az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A törvényben rögzített esetek közül hiányzik a felszólító levél, mint az elévülést megszakító eljárási módszer.

A jogvita alapján a szerződő felek villamosenergia-szolgáltatási szerződést kötöttek, amelyben a Ptk. szabályait kiegészítve úgy állapodtak meg, hogy a szerződésből eredő polgári jogi igények esetében a követelés tekintetében a bármely fél által a másik fél részére igazolhatóan megküldött fizetési felszólítás megszakítja az elévülést.

A perben az egyik fél álláspontja az volt, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, a Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezései szerint nem tekinthető kizártnak az, hogy a felek az elévülés megszakadásának okait szerződéses úton bővítsék, és idesorolják a jogosult által írt felszólító levelet is.

A másik fél vitatta ezt, és úgy érvelt, hogy az elévülés esetei kötelezőek és nem módosíthatóak, nem lehet ezeket kiegészíteni más eljárási megoldással.

A Kúria az ügyben a rendkívüli jogorvoslatot, a felülvizsgálatot az érintett jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére tekintettel folytatta le.

A Kúria megítélése szerint az az egyedi ügyön túlmutató és a társadalom széles körét érintő kérdés, hogy az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezései diszpozitív (megengedő) szabálynak tekinthetőek-e, és ez alapján az elévülés megszakítási okok a felek által szerződéses úton bővíthetőek, vagy olyan kógens (kötelező) normák, amelyre a felek szerződési szabadsága nem terjed ki.

A Kúria álláspontja szerint az elévülés szabályai elvi jelentőségűek, amelyektől a felek által történő eltérés nem ismerhető el érvényesnek.

Ennek indoka, hogy a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, mint elévülésmegszakítási ok ellentétes az elévülés intézményének lényegével: nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő, és az azzal járó bizonytalanság meghosszabbítására ösztönöz. Következésképpen a felek sem az egyedi szerződéseikben, sem egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben nem térhetnek el az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezésektől, azok köre nem bővíthető.

A Kúria döntése alapján a konkrét ügyben a fizetési felszólítás nem szakította meg az elévülést, így, ha a jogosult nem indított és nyert pert a követelés érvényesítésére, vagy más, a Ptk-ban meghatározott elévülési ok nem merült fel, akkor a követelés bírósági érvényesíthetősége megszűnt.

Forrás: Jogászvilág.hu 

Háromgyermekes anyák kedvezménye

A három gyermeket nevelő anyák 2025. október 1-jétől a munkával megszerzett jövedelmük után nem kell, hogy személyi jövedelemadót fizessenek. A kedvezmény év közbeni igénybevételéhez nyilatkozni kell a munkáltató felé, amely nyilatkozat a NAV ONYA alkalmazásban 2025. október 1-jétől online beadható. Emellett a szokott módon papír alapon is lehet nyilatkozni, a nyilatkozatmintákat a NAV várhatóan szintén 2025. október 1-jén teszi közzé. Nyilatkozat hiányában a jogosult háromgyermekes anya csak a 2026. május 20-ig benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában fogja tudni egyösszegben érvényesíteni a kedvezményt.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye első alkalommal a 2025. szeptember 30. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmek, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető.

Háromgyermekes anyák kedvezményére minden édesanya jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként legalább három olyan gyermeket nevel, akik után

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven át fennállt, vagy
• családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg,

és a fenti pontokban említett gyermekek száma eléri a három főt.

A kedvezmény tehát korábbi jogosultság alapján, akár felnőtt gyerekek után is igénybe vehető – hasonlóan a NÉTAK kedvezményhez.

Fentiek értelmében például három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki

1. saját háztartásában neveli, 5, 9 és 14 éves gyermekeit
2. három gyermeket szült, ebből kettőt felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt
3. kettő gyermeket szült és nevel, és korábban örökbe fogadott egy 3 éves gyermeket, aki után családi pótlékra jogosultsága legalább 12 évig fennállt.

A háromgyermekes anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelemtípusok esetében érvényesíthető:

• munkabér, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
• vállalkozói kivét,
• megbízási szerződéssel szerzett jövedelem,
• őstermelői tevékenységgel szerzett jövedelem,
• táppénz, CSED, GYED, adóköteles szociális ellátások,
• álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás, álláskeresést ösztönző juttatás,
• munkaviszony megszűnésével kapcsolatban kapott végkielégítés, stb.

Fontos, hogy bérbeadásból, más magánszemélytől származó jövedelemre, egyéb jövedelemre a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem érvényesíthető.

A kedvezmény igénybevételének felső határa nincs, tehát a jogosult háromgyermekes anyák keresete teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Nagyon fontos, hogy a háromgyermekes anyák kedvezménye minden más kedvezményt megelőz, tehát először ezt kell érvényesíteni az adóalapból.

Abban az esetben, ha a szülők jelenleg is jogosultak három gyermek után családi pótlékra, és így családi kedvezményre is, akkor érdemes újragondolni a családi kedvezményre 2025 év elején adott nyilatkozatot, mivel a szülők az őket megillető kedvezményből azt az összeget, amelyet az összevont adóalapba tartozó jövedelmükből nem tudnak igénybe venni, azt családi járulékkedvezményként is érvényesíthetik.

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye azokban a hónapokban vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennállt, de legkorábban 2025 októberében. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, tehát ha a nő akár csak egy napig is három gyermekes anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt. A kedvezményre jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az anya először tekinthető három gyermeket nevelőnek, de legkorábban 2025. október 1-jén.

Például, ha egy édesanya három iskolás gyermeket nevel, akkor a jogosultság kezdete 2025. október 1-je, azonban, ha a kétgyermekes anyának 2025. november 29-én születik a harmadik gyermeke, akkor 2025. november 1-től jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére.

A háromgyermekes anyák kedvezménye annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az édesanya utoljára tekinthető három gyermeket nevelő anyának.

Például, ha a szülők az 5, 9 és 14 éves gyermeküket egy háztartásban nevelik, majd elválnak 2026. februárban, és a 9 éves gyermek az apához kerül, akkor az édesanya 2026. február 28-ig jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére.

Abban az esetben, ha a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, akkor a megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részét kell figyelembe venni.

Amennyiben a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

Például egy háromgyermeket nevelő anya kézműves szappanokat készít, és egy vállalkozással megbízási szerződést köt 850 darab kézműves szappan elkészítésére 500 forintos darabáron, ez neki 425.000 forint bevételt jelent. Emellett az anya októbertől novemberig további 320 darab kézműves szappant készít és értékesít a piacon 820 forintos darabáron, ebből további 262.400 forint bevétele keletkezik. Az 1.170 darab kézműves szappan összes költsége 151.300 forint, így a jövedelem (425.000 + 262.400 – 151.300 =) 536.100 forint, ezt a jövedelmet kell a bevételek arányában megosztani:

• háromgyermekes anyák kedvezményének alapját képezi:

536.100 / 687.400 x 425.000 = 331.455 forint

• adóköteles jövedelem:

536.100 / 687.400 x 262.400 = 204.645 forint

TB kiskönyv vezetésének szabályai és megszűnése

A tb. kiskönyv vezetésének szabályai

• A tb. kiskönyvet a foglalkoztatónak kell kiállítani és vezetni.
• A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a tb. kiskönyvet köteles a foglalkoztatónak átadni.
• A foglalkoztató a tb. kiskönyvbe 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és a nyomtatványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
• A biztosítási jogviszony megszűnésekor bejegyzi a megszűnést, és a tb. kiskönyvet a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja (a biztosított az átvételt igazolja).
• A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb. kiskönyvbe bejegyzi a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED (ideértve a hallgatói- és a nevelőszülői GYED-et is) és ÖFD időtartamát is. A biztosítási jogviszony megszűnését követően ún. passzív jogon folyósított ellátásokat is fel kell tüntetni a megfelelő rovatban, megjelölve, hogy az adott ellátás mikortól-meddig került passzív jogon folyósításra.
• Ha a biztosított a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, az újabb foglalkoztató a tb. kiskönyvbe szintén bejegyzi a biztosításra vonatkozó adatokat, majd a tb. kiskönyvet visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
• A tb. kiskönyvbe nem kell bejegyezni az alkalomszerűen teljesített megbízási jogviszonyokat, ha a megbízott a kifizető felé a megbízási díj kifizetésekor igazolja, hogy az eseti megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya alapján rá a biztosítási jogviszony kiterjed.
• Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor a tb. kiskönyvet nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat írásban felszólítani, hogy a tb. kiskönyvet az előző foglalkoztatójától szerezze be.
• Ha a biztosított azt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megőrizni. Amennyiben a biztosított a tb. kiskönyvet 30 napon belül nem adja át a foglalkoztató részére, akkor a foglalkoztató új tb. kiskönyvet állít ki.
• Ha valamely biztosított személy a jelenlegi jogviszonyát megelőzően egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított, az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként fennállt biztosítási időszak igazolása érdekében az ügyfél hatósági bizonyítványt kérhet a székhelye szerinti kormányhivataltól.
• Ha a tb. kiskönyv betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg 2 éven belüli biztosítási időket tartalmazó tb. kiskönyv(ek)et.
• Ha a tb. kiskönyvben a biztosítási időre vonatkozóan bejegyzett adatok hiányosak vagy nem egyértelműek, a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak a biztosítási időre vonatkozóan a székhelye szerint illetékes, a kifizetőhelyi tevékenységét felügyelő fővárosi vagy vármegyei kormányhivataltól kell adatot kérnie (végzésben megkereséssel kell fordulni a kormányhivatalhoz).
• Elveszett, elhagyott, megsemmisült tb. kiskönyvet a kormányhivatal pótolni nem tud. Ilyen esetben a biztosított kormányhivataltól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti az egészségbiztosító nyilvántartásában szereplő biztosítási jogviszonyokról.
• A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony.

TB kiskönyv várható megszüntetése

A 2025. évi XXXIV. törvényt 2025. május 30-án hirdették ki - a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról. A TB kiskönyv megszüntetésére vonatkozó előírást ez a törvény nem tartalmaz, viszont 2026. január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz olyan rendelkezések, amely a papír alapú TB kiskönyv alkalmazásának megszüntetését tehetik lehetővé.

2026. január 1-jével a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (Ebtv.) kiegészítik a következő 79/C. §-sal:

„Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le ( 2025. évi XXXIV. törvény 19. §).

A 2026. január 1-jével módosítják a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvényt is, bevezetve az e- TB kiskönyv vezetési kötelezettséget. Az új rendelkezések szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából az egészségbiztosítási szerv köteles lesz biztosítottanként elektronikus nyilvántartást (e-TB kiskönyvet) vezetni a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről (ld. 2025. évi XXXIV. törvény 23. §). Ez a gyakorlatban feleslegessé teheti a papír alapú TB kiskönyv vezetését, ugyanakkor a papír alapú TB kiskönyvre vonatkozó jogszabályi rendelkezések változásáról egyelőre nem sikerült jogszabályi rendelkezést találni. A papír alapú TB kiskönyvre vonatkozó jogszabályi rendelkezések jelenleg az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Ebtv. Vhr.) 37.§ előírásai között találhatók meg, ahol a TB kiskönyv szakmai megnevezése: „Igazolvány a biztosításijogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány, amelyre az Ebtv. Vhr. a továbbiakban: „Igazolvány” néven hivatkozik.

Digitális e-TB kiskönyv bevezetendő szabályaira, a 2025. évi XXXIV. törvény arról is rendelkezik, hogy 2026. január 1-jétől az elektronikus nyilvántartáshoz elektronikus lekérdező felületet kell elérhetővé tenni a kifizetőhelyek számára, illetve a biztosítottak az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le adataikat. kapcsolódó jogszabályi rendelkezés:

Az e-TB kiskönyv tartalmazza majd:

• A biztosított személyes adatait, TAJ számát
• Jogviszonyaira vonatkozó információkat (foglalkoztató neve, adószáma, jogviszony jogcíme, időtartama, munkakör, munkaidő)

a) a foglalkoztató neve, adószáma,

b) jogviszonyának jogcímkódja,

c) jogviszonyának időtartama,

d) jogviszonya szünetelésének időtartama,

e) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),

f) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke

• Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozó adatokat

a) az ellátás jogcíme,

b) az ellátás folyósításának időtartama,

c) az ellátás naptári napi alapja,

d) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,

e) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító   

állapította meg,

f) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezi

Módosítani kell az adatkezelési tájékoztatókat is

A munkáltatók által a munkavállalóknak kiadott adatkezelési tájékoztatókat várhatóan módosítani kell, hiszen a TB-kiskönyv kivezetésével és az e-TB kiskönyv bevezetésével megváltozik a kezelt adatkör és az adatforrás jellege is. A korábbi, papíralapú dokumentumra való hivatkozás helyett az adatkezelési tájékoztatóban már az elektronikus társadalombiztosítási nyilvántartásra, valamint a munkáltató és az állami szervek közötti digitális adatáramlásra kell utalni. Emellett fontos, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a munkáltató milyen módon, milyen rendszeren keresztül és milyen célból fér hozzá az elektronikus TB adataikhoz, és milyen garanciák vonatkoznak az adatok biztonságára.

A törvényjavaslat szerint a 2023. december 31. után keletkező ellátások adatai rögzítésre és átadásra kerülnek az új, elektronikus rendszerben.

Forrás:

1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §

Magyar Államkincstár – Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére

Táppénz 2025

Ki jogosult táppénzre 2025-ben?

Ahhoz, hogy valaki táppénzben részesülhessen, három alapfeltételnek kell teljesülnie – ezek a következők:

• - Fennálló biztosítási jogviszony: csak azok jogosultak táppénzre, akik biztosított jogviszonnyal rendelkeznek, azaz hivatalos munkaviszonyuk van.
• - Orvosi igazolás keresőképtelenségről: a háziorvos vagy kezelőorvos által kiállított dokumentum igazolja, hogy az érintett a betegség vagy sérülés miatt ideiglenesen nem tudja ellátni a munkáját.
• - Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése: a jogosultsághoz az is szükséges, hogy a munkavállaló fizessen egészségbiztosítási járulékot a keresete után.

E három feltétel teljesülése esetén jár a táppénz – a betegszabadság lejártát követően –, amit már nem a munkáltató, hanem a társadalombiztosítás folyósít.

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz mértéke 2025-ben is a bruttó jövedelem alapján kerül kiszámításra, és több tényező is befolyásolja. A cikkben több táppénz számítás példa is segít megérteni a rendszer működését. Alapesetben a táppénz a napi bruttó jövedelem 60%-a, ha a biztosított legalább 730 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és otthon gyógyul. Ennél rövidebb jogviszony vagy kórházi ellátás esetén a táppénz mértéke 50%. Fontos tudni, hogy az egy napra jutó táppénz nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét – ez az úgynevezett táppénzplafon.

A lenti táppénz számítás példa segítségével könnyebb elképzelni, hogy mekkora összegre számíthatunk.

• - Ha valaki havi bruttó 300 000 Ft-ot keres, és otthon gyógyul, akkor:
  (300 000 / 30) × 0,6 = 6 000 Ft/nap táppénz
• - Ha valaki bruttó 500 000 Ft-ot keres és kórházi ellátásban részesül:
  (500 000 / 30) × 0,5 = 8 333 Ft/nap táppénz

Ha a számított napi összeg meghaladja a táppénzplafont, akkor csak a plafonösszeg jár.

Bizonyos esetekben a táppénz összege a szokásosnál magasabb is lehet. Ilyen például a baleseti táppénz, amelyet munkabaleset vagy útközben történt baleset esetén lehet igényelni. Ebben az esetben az ellátás mértéke a bruttó jövedelem akár 90% vagy 100%-a is lehet, függetlenül attól, hogy a munkavállaló otthon gyógyul vagy kórházi ellátásban részesül.

Táppénz igénylése – Lépésről lépésre

A táppénz igénylése 2025-ben is viszonylag egyszerű, de fontos, hogy minden szükséges lépés időben és pontosan megtörténjen.

Munkavállalói teendők:

• - Az első és legfontosabb lépés az orvosi igazolás beszerzése a keresőképtelenségről. Ezt a háziorvos vagy kezelőorvos állítja ki.
• - Az igazolást ezt követően személyesen vagy elektronikus úton (e-mailben) kell eljuttatni a munkáltatónak. A munkáltató kötelessége, hogy továbbítsa az igényt a társadalombiztosítás felé, amely feldolgozza a kérelmet.

Munkáltatói teendők:

• - A munkáltató felel a táppénzhez kapcsolódó bérszámfejtésért és az adatok továbbításáért a társadalombiztosítás felé.
• - Ha a cég saját kifizetőhellyel rendelkezik, akkor ők intézik a táppénz folyósítását is. Ellenkező esetben az adatokat a Társadalombiztosítási Kifizetőhely felé továbbítják, amely elbírálja és kifizeti az ellátást.

A táppénz kifizetése általában 30 napon belül megérkezik (de hosszabb is lehet, különösen hiányos adatok esetén), miután a szükséges dokumentumokat leadták, és az igény feldolgozása megtörtént. A táppénz kifizetést a társadalombiztosítás végzi, az összeg pedig közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára kerül. Ha valamilyen adat hiányzik vagy hiba merül fel az ügyintézés során, a társadalombiztosító értesíti az érintettet, és pótlásra szólít fel. A táppénz utalás időzítése így kitolódhat, ezért érdemes figyelni a dokumentumok pontosságára.

Hosszabb betegségnél a táppénz nem szakad meg automatikusan – az orvosi igazolást folyamatosan frissíteni kell, és minden alkalommal el kell juttatni a munkáltatóhoz. A munkáltató ezután továbbítja az új igazolásokat a társadalombiztosítás felé. Ha minden rendben van, a táppénz folyósítása megszakítás nélkül folytatódik, és a táppénz összege továbbra is a jogszabályok szerinti mértékben kerül utalásra.

Mennyi ideig lehet táppénzen lenni?

A táppénz legfeljebb egy évig járhat ugyanazon keresőképtelenség kapcsán, ha a biztosítási jogviszony folyamatosan fennáll, és az orvosi igazolás is alátámasztja. Különösen indokolt esetekben – például tartós betegség esetén – méltányosságból meghosszabbítható a folyósítás, erről a kormányhivatal illetékes egészségbiztosítási osztálya dönt.

Bizonyos élethelyzetekben speciális szabályok érvényesek:

• - Baleseti táppénz esetén – például munkahelyi vagy közúti baleset után – akár 100%-os táppénz is járhat.
• - Veszélyeztetett terhesség esetén betegszabadság nem jár, az érintettek azonnal táppénzre kerülnek.
• - Gyermekápolási táppénz (GYÁP) akkor jár, ha a szülő 12 év alatti beteg gyermekét ápolja otthon. Az igénybe vehető napok száma a gyermek életkorától és a szülő családi státuszától (egyedülálló vagy sem) függ.

Összefoglaló – Fontos tudnivalók a táppénzről 2025-ben

Jogosultság: Táppénzre az jogosult, aki orvosi igazolással igazoltan keresőképtelen, és rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. A teljes összeghez legalább 2 év (730 nap) folyamatos biztosítotti múlt szükséges.

Összege: A táppénz a napi átlagkereset 60%-a otthoni gyógyulás esetén, kórházi ellátásnál 50%.

Maximális összeg: A napi táppénz maximuma 2025-ben 19 387 Ft, ami a minimálbér kétszeresének harmincad része.

Betegszabadság: Évente legfeljebb 15 nap jár, ezt a munkáltató fizeti. Ezután kezdődik a táppénz.

Igénylés menete: Orvosi igazolás szükséges, amit a munkáltatóhoz kell eljuttatni – jellemzően elektronikusan, az EESZT rendszeren keresztül.

Kifizetés: A táppénz általában 8-30 napon belül megérkezik, a munkáltató vagy a NEAK közreműködésével.

Gyermekápolás: GYÁP igényelhető beteg gyermek otthoni ápolása esetén – szintén a napi jövedelem 60%-áig, a gyermek életkorától és a szülői státusztól függően.

Változások: A szabályok alapvetően nem változtak 2024-hez képest, de a maximális napi összeg nőtt a minimálbér emelkedése miatt.

Gyakori kérdések (GYIK)

Táppénz mellett lehet-e máshol dolgozni?
Nem. A táppénz feltétele a keresőképtelenség – ha valaki más formában munkát vállal a betegállomány alatt, azzal megsérti a jogosultság alapját. Ez nemcsak a táppénz megvonásához vezethet, hanem akár visszafizetési kötelezettséggel és jogi következményekkel is járhat.

Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
A betegszabadság az első 15 munkanapra jár évente, és azt a munkáltató fizeti a távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben. Ezt követően lép életbe a táppénz, amelyet már a társadalombiztosítás folyósít, és amelynek mértéke a bruttó jövedelem 50–60%-a.A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.

Mikor érkezik meg a kifizetés?
A táppénz kifizetése általában a dokumentumok beérkezésétől számított 30 napon belül történik meg. A pontos időtartam függ attól, hogy a munkáltató saját TB kifizetőhelyen keresztül vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn (NEAK) keresztül intézi a táppénz utalást. Hiányos vagy pontatlan adatok esetén az elbírálás és kifizetés tovább is csúszhat.

Mi történik, ha a betegszabadság még nem telt le, de kórházba kerülök?
Kórházi ellátás esetén is először a betegszabadság napjait kell kivenni – kivéve, ha olyan esetről van szó, amelyre nem jár betegszabadság (pl. üzemi baleset, veszélyeztetett terhesség). Ilyenkor a táppénz azonnal indul, külön betegszabadsági napok nélkül.

Kapok táppénzt próbaidő alatt is?
Igen, amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, és a munkavállaló fizet egészségbiztosítási járulékot, akkor próbaidő alatt is járhat táppénz. Fontos azonban, hogy az orvosi igazolást és a táppénzhez szükséges dokumentumokat időben leadják.

Kaphatok táppénzt, ha egyéni vállalkozó vagyok?
Igen, de csak akkor, ha az egyéni vállalkozó önmaga után fizeti a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és fennáll a biztosítási jogviszonya. A jogosultság és a számítási szabályok megegyeznek az alkalmazottakéval.

Mi történik, ha lejár a táppénz és még nem gyógyultam meg?
Ha az egy év letelt, de az érintett továbbra sem munkaképes, lehetőség van méltányossági alapon történő hosszabbításra, illetve bizonyos esetekben rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra való áttérésre. Ehhez új orvosi és hatósági vizsgálatokra van szükség.

Van-e különbség a táppénzben részesülők között, ha valaki részmunkaidős vagy teljes állású?
A táppénz mértéke a bruttó jövedelemtől függ, így részmunkaidő esetén természetesen alacsonyabb összegű táppénz jár, mint teljes munkaidős foglalkoztatás mellett. A jogosultsági feltételek azonban azonosak.

Igényelhető visszamenőleg is a táppénz?
Igen, de csak korlátozott ideig. A táppénz visszamenőleg akkor igényelhető, ha az orvosi igazolások és egyéb dokumentumok időben benyújtásra kerülnek. A társadalombiztosítás utólagos kifizetést is teljesít, de jellemzően maximum 6 hónapos időszakon belül.

Találok valahol táppénz számítás példát?
Igen! A fenti cikkben több táppénz számítás példa is szerepel különböző jövedelmi szinteken, így könnyen ellenőrizheted, hogy nagyjából milyen összegre számíthatsz a saját helyzetedben.

Ha hivatalos forrásból is tájékozódnál a táppénz és a betegszabadság szabályairól, látogasd meg a Magyar Államkincstár oldalát!

Szeretnéd kiszámolni, mennyi a bruttó béred alapján a várható táppénz? Használd a Profession.hu bérkalkulátorát!

Fehér és kék galléros munka

A munkaszociológiában (főleg az angolszász szakirodalomban) bevett fogalom a "pink collar work" (rózsaszín galléros munka) (Hunter College Woman's Studies Collective 1983). Ez azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben. A fogalom a kékgalléros és fehérgalléros munka analógiája alapján született meg. Leegyszerűsítve a kékgalléros munka a fizikai munkaköröket jelenti, melyet elsősorban a munkások végez (szak-, betanított- és segédmunkások), míg a fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti, melyet elsősorban a középosztály tagjai végeznek (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek stb.).

 Forrás: FÉNYES HAJNALKA: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása?, Habilitációs tézisek, Debrecen, 2009

Az idősebb korosztályba tartozó anyáktól 2025. június 20-tól ELVETTÉK a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményé

Új határidő az online számlaadat szolgáltatással kapcsolatosan 2025.09.15

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bizonyos hibákkal szemben szigorúbban lép fel a közeljövőben, és így 21 figyelmeztető (WARNING) üzenet kerül adatszolgáltatást meghiúsító (ERROR) kategóriába. Az új szabályozás értelmében ezek a hibák szeptembertől már megakadályozzák az adatszolgáltatás sikerességét, és amennyiben ezeket nem azonosítják, majd javítják, komoly kockázatokkal nézhetnek szembe a vállalkozások.

Az adóhatóság által jelzett 2025. július 1-jei élesítés helyett 2025. szeptember 15-től vezetik be a WARNING üzenetekkel kapcsolatos szigorításokat az Online Számla rendszerben, mely közvetlenül az adatszolgáltatás minőségének javítását, közvetve pedig az eÁFA rendszer hatékonyabb támogatását célozza. Az Adóhatóság tájékoztatása szerint a halasztás azért volt indokolt, mert - az adózókkal és szoftverfejlesztőkkel történt előzetes egyeztetés alapján - egyértelművé vált, hogy egy-egy validációnak a módosítása akár jelentős szoftverfejlesztést is igényelhet, illetve a vállalkozásoknak tesztelésre van szükségük a fejlesztések ellenőrzéséhez.

Tesztelje az új rendszert élesítés előtt: Az Adóhatóság először az Online Számla rendszer tesztkörnyezetébe építi be az új validációs szabályokat, és 2025. szeptember 1. és 15. között lehetőséget biztosít a tesztelésre.

A hibákból eredő adatszolgáltatási hiányosságok és bírságkockázat elkerülése érdekében javasoljuk:

• az adatszolgáltatási gyakorlatok felülvizsgálatát, szükség esetén javítását, és  
• a rendszerek időben történő tesztelését.  

Személyi jövedelemadókedvezmény az egészségbiztosítási ellátásoknál 2025.07.01-től

A Magyar Közlöny 55. számában került kihirdetésre a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, amely 2025. július 1-jén lép hatályba, amely a következőkről rendelkezik:

Csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő személy adókedvezménye kapcsán a fenti szabály úgy rendelkezik, hogy az ellátásban részesülő személy a  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkentheti. 

Mi is a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezménye?

A  kedvezmény mértéke a  csecsemőgondozási díj, illetve a  gyermekgondozási díj vagy az  örökbefogadói díj összege. 

A magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv 

Megjegyzés: Ha  a  magánszemély egyidejűleg többféle - pl: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökebfogadói díj  - ellátásban is részesül, a  kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.

Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjból nyugdíjjárulék is levonásra kerül, így a  magánszemély a  gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére az  Szja tv.  rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet arról, hogy személyi jövedelemadóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt családi járulékkedvezményként érvényesítsék.

Csecsemőgondozási díj módosítás 2025. július 01-től

2025. július 1-jétől a fenti szabály úgy változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Azaz, a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születésének napjától számított 90. napjától lehet keresőtevékenységet folytatni azzal, hogy ha ezen időszakban a csecsemőgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban –  ide nem értve a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, akkor  a  csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a lesz.

Mi minősül keresőtevékenységnek?

A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, majd 2025. július 1-jétől a  csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül nem lehet sem a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt –, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni.  

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fenti szabály nem ad választ arra, hogy 2025. július 1-jétől hatályba lépő

‐ új szabályt - amely megengedi a keresőtevékenység folytatását a csecsemőgondozási díj folyósítás alatt, a gyermek születését követő 90. naptól - a már folyósított csecsemőgondozási díjak esetében is lehet alkalmazni, vagy csak július elsejét követően megállapított csecsemőgondozási díj kapcsán lehet alkalmazni? 

‐ új szabály kapcsán, hogy ha az édesanya a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születését követő 90. naptól például 40 napig dolgozik, majd ezt követően nem folytatja a keresőtevékenységét, akkor ismét 100 százalékos mértékben jár neki a csecsemőgondozási díj?

A fenti kérdéseket remélhetőleg 2025. július 1-éig rendezi a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet.

Mi változik júliustól az alkalmi foglalkoztatás bejelentésekor?

Közgyűlési jegyzőkönyv másolási díjának megfizetési módja

Sokszor felmerül a kérdés, kinek kell a jegyzőkönyv másolási díját megfizetni. Ha jegyzőkönyvről másolatot kérünk,  a másolás költsége /  a másolati díj nem a társasház költsége, hanem a közös képviselet nyújtja ezt a szolgáltatást a másolást kérő tulajdonos részére. Így az elkészült számlát is a tulajdonos nevére kell kiállítani. Postán történő küldés esetén az „utánvéttel” kell a levelet postára adni, és akkor a másolási díjon felül még ezt postai díjat is meg kell fizetni.

Amennyiben elegendő a közgyűlésen hozott határozatokról a tájékoztatás, úgy azt a közös képviselő 8 napon belül köteles azt postai címre ingyenes megküldeni.

A társasházi törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

39. § * (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét;

b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;

c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;

d) a tárgyalt napirendek összefoglalását;

e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.

(3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Kizárás a közgyűlés határozathozatal szavazásánál

A társasházi törvény 30.§. (2) bekezdés szerint, akik tartoznak a közös költséggel, a hátralékban lévő tulajdonos nem élhet szavazati jogával a közgyűlésen, az ő tulajdoni hányadát a határozat megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Szálláshely minősítési eljárás és minősítés követelmény rendszerű 2025.03.16-tól

A 40/2025. (III.11) Kormány rendelet 2025.március 16-tól hatályos. A   szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló mely részletesen leírja a szálláshely minősítésére vonatkozó előírásokat, hogy

-          a szálláshelyek 1-5 csillag közötti kategóriába történő minősítést 3 évente el kell végezni;

-          a minősítést a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi;

-          a nyilvántartást pedig az NTAK vezeti).

Fontos, értékelik a tisztaságot, karbantartottságát, általános benyomást, személyzetet, parkolást, szobákat, ágyakat, légkondicionálást, hangszigetelést, fürdőszobát, ételeket, rendezvényeket, akadálymentesítést, liftet, teraszt, recepciót, takarítást, mosást, fizetést, esernyők meglétét, és sorolhatnánk még. Olvashatjuk a rendeletben a regisztráció menetét, erre 8 nap áll rendelkezésre a regisztráció megkezdésétől számítva. a minősítési kritériumok ellenőrzését, a döntési folyamatot, az ellenőrzések, minősítési eljárások folyamatát. Megismerhetik az egyes szálláshelytípusokra - szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely, egyéb szálláshely - vonatkozó különös szabályokat.

Fontos határidő az első szálláshely- minősítési eljárás felfolytatásának a 2025.12.31 azok számára, azoknál a szálláshelyeknél, amelyek nyilvántartásba vétele 2021. 12. 31.-ig már megtörtént, az önértékelést is befejezték.

40/2025. (III.11.) Korm.rendelet itt olvasható: https://njt.hu/jogszabaly/2025-40-20-22

Jogszabály figyelő 202503.03

1. Megjelent a KSH közleménye a 2024. évre vonatkozó főbb statisztikai adatokról, melyek az alábbiak:

– Havi bruttó átlagkereset: 667.365,- Ft/fő

– Havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 443.798,- Ft/fő

– Bruttó és nettó kereseti index: 113,3 % (2023. év = 100)

– 2024. decemberi fogyasztói árindex: 104,6 % (2023.12.hó = 100)

– 2024. éves átlagos fogyasztói árindex: 103,7 % (2023. év = 100)

Hivatalos Értesítő 2025. 11. száma

2. A gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről jelent meg 6/2025. (II.25.) BM rendelet, a melyet a gyermekek táboroztatását végzőknek fontos átnézni. Részletesen szabályozzák benne a táboroztatás 2025. évi feltételeit. Szó van benne a kullancsirtó szerekről, az orvosi ellátás biztosításáról, az illemhelyről, a matracokról, a nomád táboroztatásról, szóval a gyermekek táboroztatásával foglalkozóknak mindenképpen meg kell ezt ismerniük, ugyanis e szerint kell eljárniuk 2025. 03. 12-től.

6/2025. (II.25.) BM rendelet itt érhető el https://njt.hu/jogszabaly/2025-6-20-0A

3. A belügyminiszter közzé tette a 2025. év minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat, mely szerint az eddigi 3.684,- Ft-os rezsióradíj 3.942,- Ft-ra emelkedik.

2025. 02. 20.-i 9. számú Hivatalos Értesítő