TB kiskönyv vezetésének szabályai és megszűnése

A tb. kiskönyv vezetésének szabályai

• A tb. kiskönyvet a foglalkoztatónak kell kiállítani és vezetni.
• A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a tb. kiskönyvet köteles a foglalkoztatónak átadni.
• A foglalkoztató a tb. kiskönyvbe 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és a nyomtatványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
• A biztosítási jogviszony megszűnésekor bejegyzi a megszűnést, és a tb. kiskönyvet a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja (a biztosított az átvételt igazolja).
• A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb. kiskönyvbe bejegyzi a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED (ideértve a hallgatói- és a nevelőszülői GYED-et is) és ÖFD időtartamát is. A biztosítási jogviszony megszűnését követően ún. passzív jogon folyósított ellátásokat is fel kell tüntetni a megfelelő rovatban, megjelölve, hogy az adott ellátás mikortól-meddig került passzív jogon folyósításra.
• Ha a biztosított a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, az újabb foglalkoztató a tb. kiskönyvbe szintén bejegyzi a biztosításra vonatkozó adatokat, majd a tb. kiskönyvet visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
• A tb. kiskönyvbe nem kell bejegyezni az alkalomszerűen teljesített megbízási jogviszonyokat, ha a megbízott a kifizető felé a megbízási díj kifizetésekor igazolja, hogy az eseti megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya alapján rá a biztosítási jogviszony kiterjed.
• Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor a tb. kiskönyvet nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat írásban felszólítani, hogy a tb. kiskönyvet az előző foglalkoztatójától szerezze be.
• Ha a biztosított azt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megőrizni. Amennyiben a biztosított a tb. kiskönyvet 30 napon belül nem adja át a foglalkoztató részére, akkor a foglalkoztató új tb. kiskönyvet állít ki.
• Ha valamely biztosított személy a jelenlegi jogviszonyát megelőzően egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított, az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként fennállt biztosítási időszak igazolása érdekében az ügyfél hatósági bizonyítványt kérhet a székhelye szerinti kormányhivataltól.
• Ha a tb. kiskönyv betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg 2 éven belüli biztosítási időket tartalmazó tb. kiskönyv(ek)et.
• Ha a tb. kiskönyvben a biztosítási időre vonatkozóan bejegyzett adatok hiányosak vagy nem egyértelműek, a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak a biztosítási időre vonatkozóan a székhelye szerint illetékes, a kifizetőhelyi tevékenységét felügyelő fővárosi vagy vármegyei kormányhivataltól kell adatot kérnie (végzésben megkereséssel kell fordulni a kormányhivatalhoz).
• Elveszett, elhagyott, megsemmisült tb. kiskönyvet a kormányhivatal pótolni nem tud. Ilyen esetben a biztosított kormányhivataltól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti az egészségbiztosító nyilvántartásában szereplő biztosítási jogviszonyokról.
• A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony.

TB kiskönyv várható megszüntetése

A 2025. évi XXXIV. törvényt 2025. május 30-án hirdették ki - a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról. A TB kiskönyv megszüntetésére vonatkozó előírást ez a törvény nem tartalmaz, viszont 2026. január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz olyan rendelkezések, amely a papír alapú TB kiskönyv alkalmazásának megszüntetését tehetik lehetővé.

2026. január 1-jével a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (Ebtv.) kiegészítik a következő 79/C. §-sal:

„Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le ( 2025. évi XXXIV. törvény 19. §).

A 2026. január 1-jével módosítják a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvényt is, bevezetve az e- TB kiskönyv vezetési kötelezettséget. Az új rendelkezések szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából az egészségbiztosítási szerv köteles lesz biztosítottanként elektronikus nyilvántartást (e-TB kiskönyvet) vezetni a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről (ld. 2025. évi XXXIV. törvény 23. §). Ez a gyakorlatban feleslegessé teheti a papír alapú TB kiskönyv vezetését, ugyanakkor a papír alapú TB kiskönyvre vonatkozó jogszabályi rendelkezések változásáról egyelőre nem sikerült jogszabályi rendelkezést találni. A papír alapú TB kiskönyvre vonatkozó jogszabályi rendelkezések jelenleg az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Ebtv. Vhr.) 37.§ előírásai között találhatók meg, ahol a TB kiskönyv szakmai megnevezése: „Igazolvány a biztosításijogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány, amelyre az Ebtv. Vhr. a továbbiakban: „Igazolvány” néven hivatkozik.

Digitális e-TB kiskönyv bevezetendő szabályaira, a 2025. évi XXXIV. törvény arról is rendelkezik, hogy 2026. január 1-jétől az elektronikus nyilvántartáshoz elektronikus lekérdező felületet kell elérhetővé tenni a kifizetőhelyek számára, illetve a biztosítottak az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le adataikat. kapcsolódó jogszabályi rendelkezés:

Az e-TB kiskönyv tartalmazza majd:

• A biztosított személyes adatait, TAJ számát
• Jogviszonyaira vonatkozó információkat (foglalkoztató neve, adószáma, jogviszony jogcíme, időtartama, munkakör, munkaidő)

a) a foglalkoztató neve, adószáma,

b) jogviszonyának jogcímkódja,

c) jogviszonyának időtartama,

d) jogviszonya szünetelésének időtartama,

e) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),

f) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke

• Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozó adatokat

a) az ellátás jogcíme,

b) az ellátás folyósításának időtartama,

c) az ellátás naptári napi alapja,

d) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,

e) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító   

állapította meg,

f) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezi

Módosítani kell az adatkezelési tájékoztatókat is

A munkáltatók által a munkavállalóknak kiadott adatkezelési tájékoztatókat várhatóan módosítani kell, hiszen a TB-kiskönyv kivezetésével és az e-TB kiskönyv bevezetésével megváltozik a kezelt adatkör és az adatforrás jellege is. A korábbi, papíralapú dokumentumra való hivatkozás helyett az adatkezelési tájékoztatóban már az elektronikus társadalombiztosítási nyilvántartásra, valamint a munkáltató és az állami szervek közötti digitális adatáramlásra kell utalni. Emellett fontos, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a munkáltató milyen módon, milyen rendszeren keresztül és milyen célból fér hozzá az elektronikus TB adataikhoz, és milyen garanciák vonatkoznak az adatok biztonságára.

A törvényjavaslat szerint a 2023. december 31. után keletkező ellátások adatai rögzítésre és átadásra kerülnek az új, elektronikus rendszerben.

Forrás:

1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §

Magyar Államkincstár – Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére

Táppénz 2025

Ki jogosult táppénzre 2025-ben?

Ahhoz, hogy valaki táppénzben részesülhessen, három alapfeltételnek kell teljesülnie – ezek a következők:

• - Fennálló biztosítási jogviszony: csak azok jogosultak táppénzre, akik biztosított jogviszonnyal rendelkeznek, azaz hivatalos munkaviszonyuk van.
• - Orvosi igazolás keresőképtelenségről: a háziorvos vagy kezelőorvos által kiállított dokumentum igazolja, hogy az érintett a betegség vagy sérülés miatt ideiglenesen nem tudja ellátni a munkáját.
• - Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése: a jogosultsághoz az is szükséges, hogy a munkavállaló fizessen egészségbiztosítási járulékot a keresete után.

E három feltétel teljesülése esetén jár a táppénz – a betegszabadság lejártát követően –, amit már nem a munkáltató, hanem a társadalombiztosítás folyósít.

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz mértéke 2025-ben is a bruttó jövedelem alapján kerül kiszámításra, és több tényező is befolyásolja. A cikkben több táppénz számítás példa is segít megérteni a rendszer működését. Alapesetben a táppénz a napi bruttó jövedelem 60%-a, ha a biztosított legalább 730 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és otthon gyógyul. Ennél rövidebb jogviszony vagy kórházi ellátás esetén a táppénz mértéke 50%. Fontos tudni, hogy az egy napra jutó táppénz nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét – ez az úgynevezett táppénzplafon.

A lenti táppénz számítás példa segítségével könnyebb elképzelni, hogy mekkora összegre számíthatunk.

• - Ha valaki havi bruttó 300 000 Ft-ot keres, és otthon gyógyul, akkor:
  (300 000 / 30) × 0,6 = 6 000 Ft/nap táppénz
• - Ha valaki bruttó 500 000 Ft-ot keres és kórházi ellátásban részesül:
  (500 000 / 30) × 0,5 = 8 333 Ft/nap táppénz

Ha a számított napi összeg meghaladja a táppénzplafont, akkor csak a plafonösszeg jár.

Bizonyos esetekben a táppénz összege a szokásosnál magasabb is lehet. Ilyen például a baleseti táppénz, amelyet munkabaleset vagy útközben történt baleset esetén lehet igényelni. Ebben az esetben az ellátás mértéke a bruttó jövedelem akár 90% vagy 100%-a is lehet, függetlenül attól, hogy a munkavállaló otthon gyógyul vagy kórházi ellátásban részesül.

Táppénz igénylése – Lépésről lépésre

A táppénz igénylése 2025-ben is viszonylag egyszerű, de fontos, hogy minden szükséges lépés időben és pontosan megtörténjen.

Munkavállalói teendők:

• - Az első és legfontosabb lépés az orvosi igazolás beszerzése a keresőképtelenségről. Ezt a háziorvos vagy kezelőorvos állítja ki.
• - Az igazolást ezt követően személyesen vagy elektronikus úton (e-mailben) kell eljuttatni a munkáltatónak. A munkáltató kötelessége, hogy továbbítsa az igényt a társadalombiztosítás felé, amely feldolgozza a kérelmet.

Munkáltatói teendők:

• - A munkáltató felel a táppénzhez kapcsolódó bérszámfejtésért és az adatok továbbításáért a társadalombiztosítás felé.
• - Ha a cég saját kifizetőhellyel rendelkezik, akkor ők intézik a táppénz folyósítását is. Ellenkező esetben az adatokat a Társadalombiztosítási Kifizetőhely felé továbbítják, amely elbírálja és kifizeti az ellátást.

A táppénz kifizetése általában 30 napon belül megérkezik (de hosszabb is lehet, különösen hiányos adatok esetén), miután a szükséges dokumentumokat leadták, és az igény feldolgozása megtörtént. A táppénz kifizetést a társadalombiztosítás végzi, az összeg pedig közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára kerül. Ha valamilyen adat hiányzik vagy hiba merül fel az ügyintézés során, a társadalombiztosító értesíti az érintettet, és pótlásra szólít fel. A táppénz utalás időzítése így kitolódhat, ezért érdemes figyelni a dokumentumok pontosságára.

Hosszabb betegségnél a táppénz nem szakad meg automatikusan – az orvosi igazolást folyamatosan frissíteni kell, és minden alkalommal el kell juttatni a munkáltatóhoz. A munkáltató ezután továbbítja az új igazolásokat a társadalombiztosítás felé. Ha minden rendben van, a táppénz folyósítása megszakítás nélkül folytatódik, és a táppénz összege továbbra is a jogszabályok szerinti mértékben kerül utalásra.

Mennyi ideig lehet táppénzen lenni?

A táppénz legfeljebb egy évig járhat ugyanazon keresőképtelenség kapcsán, ha a biztosítási jogviszony folyamatosan fennáll, és az orvosi igazolás is alátámasztja. Különösen indokolt esetekben – például tartós betegség esetén – méltányosságból meghosszabbítható a folyósítás, erről a kormányhivatal illetékes egészségbiztosítási osztálya dönt.

Bizonyos élethelyzetekben speciális szabályok érvényesek:

• - Baleseti táppénz esetén – például munkahelyi vagy közúti baleset után – akár 100%-os táppénz is járhat.
• - Veszélyeztetett terhesség esetén betegszabadság nem jár, az érintettek azonnal táppénzre kerülnek.
• - Gyermekápolási táppénz (GYÁP) akkor jár, ha a szülő 12 év alatti beteg gyermekét ápolja otthon. Az igénybe vehető napok száma a gyermek életkorától és a szülő családi státuszától (egyedülálló vagy sem) függ.

Összefoglaló – Fontos tudnivalók a táppénzről 2025-ben

Jogosultság: Táppénzre az jogosult, aki orvosi igazolással igazoltan keresőképtelen, és rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. A teljes összeghez legalább 2 év (730 nap) folyamatos biztosítotti múlt szükséges.

Összege: A táppénz a napi átlagkereset 60%-a otthoni gyógyulás esetén, kórházi ellátásnál 50%.

Maximális összeg: A napi táppénz maximuma 2025-ben 19 387 Ft, ami a minimálbér kétszeresének harmincad része.

Betegszabadság: Évente legfeljebb 15 nap jár, ezt a munkáltató fizeti. Ezután kezdődik a táppénz.

Igénylés menete: Orvosi igazolás szükséges, amit a munkáltatóhoz kell eljuttatni – jellemzően elektronikusan, az EESZT rendszeren keresztül.

Kifizetés: A táppénz általában 8-30 napon belül megérkezik, a munkáltató vagy a NEAK közreműködésével.

Gyermekápolás: GYÁP igényelhető beteg gyermek otthoni ápolása esetén – szintén a napi jövedelem 60%-áig, a gyermek életkorától és a szülői státusztól függően.

Változások: A szabályok alapvetően nem változtak 2024-hez képest, de a maximális napi összeg nőtt a minimálbér emelkedése miatt.

Gyakori kérdések (GYIK)

Táppénz mellett lehet-e máshol dolgozni?
Nem. A táppénz feltétele a keresőképtelenség – ha valaki más formában munkát vállal a betegállomány alatt, azzal megsérti a jogosultság alapját. Ez nemcsak a táppénz megvonásához vezethet, hanem akár visszafizetési kötelezettséggel és jogi következményekkel is járhat.

Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
A betegszabadság az első 15 munkanapra jár évente, és azt a munkáltató fizeti a távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben. Ezt követően lép életbe a táppénz, amelyet már a társadalombiztosítás folyósít, és amelynek mértéke a bruttó jövedelem 50–60%-a.A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.

Mikor érkezik meg a kifizetés?
A táppénz kifizetése általában a dokumentumok beérkezésétől számított 30 napon belül történik meg. A pontos időtartam függ attól, hogy a munkáltató saját TB kifizetőhelyen keresztül vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn (NEAK) keresztül intézi a táppénz utalást. Hiányos vagy pontatlan adatok esetén az elbírálás és kifizetés tovább is csúszhat.

Mi történik, ha a betegszabadság még nem telt le, de kórházba kerülök?
Kórházi ellátás esetén is először a betegszabadság napjait kell kivenni – kivéve, ha olyan esetről van szó, amelyre nem jár betegszabadság (pl. üzemi baleset, veszélyeztetett terhesség). Ilyenkor a táppénz azonnal indul, külön betegszabadsági napok nélkül.

Kapok táppénzt próbaidő alatt is?
Igen, amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, és a munkavállaló fizet egészségbiztosítási járulékot, akkor próbaidő alatt is járhat táppénz. Fontos azonban, hogy az orvosi igazolást és a táppénzhez szükséges dokumentumokat időben leadják.

Kaphatok táppénzt, ha egyéni vállalkozó vagyok?
Igen, de csak akkor, ha az egyéni vállalkozó önmaga után fizeti a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és fennáll a biztosítási jogviszonya. A jogosultság és a számítási szabályok megegyeznek az alkalmazottakéval.

Mi történik, ha lejár a táppénz és még nem gyógyultam meg?
Ha az egy év letelt, de az érintett továbbra sem munkaképes, lehetőség van méltányossági alapon történő hosszabbításra, illetve bizonyos esetekben rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra való áttérésre. Ehhez új orvosi és hatósági vizsgálatokra van szükség.

Van-e különbség a táppénzben részesülők között, ha valaki részmunkaidős vagy teljes állású?
A táppénz mértéke a bruttó jövedelemtől függ, így részmunkaidő esetén természetesen alacsonyabb összegű táppénz jár, mint teljes munkaidős foglalkoztatás mellett. A jogosultsági feltételek azonban azonosak.

Igényelhető visszamenőleg is a táppénz?
Igen, de csak korlátozott ideig. A táppénz visszamenőleg akkor igényelhető, ha az orvosi igazolások és egyéb dokumentumok időben benyújtásra kerülnek. A társadalombiztosítás utólagos kifizetést is teljesít, de jellemzően maximum 6 hónapos időszakon belül.

Találok valahol táppénz számítás példát?
Igen! A fenti cikkben több táppénz számítás példa is szerepel különböző jövedelmi szinteken, így könnyen ellenőrizheted, hogy nagyjából milyen összegre számíthatsz a saját helyzetedben.

Ha hivatalos forrásból is tájékozódnál a táppénz és a betegszabadság szabályairól, látogasd meg a Magyar Államkincstár oldalát!

Szeretnéd kiszámolni, mennyi a bruttó béred alapján a várható táppénz? Használd a Profession.hu bérkalkulátorát!

Fehér és kék galléros munka

A munkaszociológiában (főleg az angolszász szakirodalomban) bevett fogalom a "pink collar work" (rózsaszín galléros munka) (Hunter College Woman's Studies Collective 1983). Ez azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben. A fogalom a kékgalléros és fehérgalléros munka analógiája alapján született meg. Leegyszerűsítve a kékgalléros munka a fizikai munkaköröket jelenti, melyet elsősorban a munkások végez (szak-, betanított- és segédmunkások), míg a fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti, melyet elsősorban a középosztály tagjai végeznek (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek stb.).

 Forrás: FÉNYES HAJNALKA: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása?, Habilitációs tézisek, Debrecen, 2009

Az idősebb korosztályba tartozó anyáktól 2025. június 20-tól ELVETTÉK a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményé

Új határidő az online számlaadat szolgáltatással kapcsolatosan 2025.09.15

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bizonyos hibákkal szemben szigorúbban lép fel a közeljövőben, és így 21 figyelmeztető (WARNING) üzenet kerül adatszolgáltatást meghiúsító (ERROR) kategóriába. Az új szabályozás értelmében ezek a hibák szeptembertől már megakadályozzák az adatszolgáltatás sikerességét, és amennyiben ezeket nem azonosítják, majd javítják, komoly kockázatokkal nézhetnek szembe a vállalkozások.

Az adóhatóság által jelzett 2025. július 1-jei élesítés helyett 2025. szeptember 15-től vezetik be a WARNING üzenetekkel kapcsolatos szigorításokat az Online Számla rendszerben, mely közvetlenül az adatszolgáltatás minőségének javítását, közvetve pedig az eÁFA rendszer hatékonyabb támogatását célozza. Az Adóhatóság tájékoztatása szerint a halasztás azért volt indokolt, mert - az adózókkal és szoftverfejlesztőkkel történt előzetes egyeztetés alapján - egyértelművé vált, hogy egy-egy validációnak a módosítása akár jelentős szoftverfejlesztést is igényelhet, illetve a vállalkozásoknak tesztelésre van szükségük a fejlesztések ellenőrzéséhez.

Tesztelje az új rendszert élesítés előtt: Az Adóhatóság először az Online Számla rendszer tesztkörnyezetébe építi be az új validációs szabályokat, és 2025. szeptember 1. és 15. között lehetőséget biztosít a tesztelésre.

A hibákból eredő adatszolgáltatási hiányosságok és bírságkockázat elkerülése érdekében javasoljuk:

• az adatszolgáltatási gyakorlatok felülvizsgálatát, szükség esetén javítását, és  
• a rendszerek időben történő tesztelését.  

Személyi jövedelemadókedvezmény az egészségbiztosítási ellátásoknál 2025.07.01-től

A Magyar Közlöny 55. számában került kihirdetésre a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, amely 2025. július 1-jén lép hatályba, amely a következőkről rendelkezik:

Csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő személy adókedvezménye kapcsán a fenti szabály úgy rendelkezik, hogy az ellátásban részesülő személy a  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkentheti. 

Mi is a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezménye?

A  kedvezmény mértéke a  csecsemőgondozási díj, illetve a  gyermekgondozási díj vagy az  örökbefogadói díj összege. 

A magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv 

Megjegyzés: Ha  a  magánszemély egyidejűleg többféle - pl: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökebfogadói díj  - ellátásban is részesül, a  kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.

Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjból nyugdíjjárulék is levonásra kerül, így a  magánszemély a  gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére az  Szja tv.  rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet arról, hogy személyi jövedelemadóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt családi járulékkedvezményként érvényesítsék.

Csecsemőgondozási díj módosítás 2025. július 01-től

2025. július 1-jétől a fenti szabály úgy változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Azaz, a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születésének napjától számított 90. napjától lehet keresőtevékenységet folytatni azzal, hogy ha ezen időszakban a csecsemőgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban –  ide nem értve a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, akkor  a  csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a lesz.

Mi minősül keresőtevékenységnek?

A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, majd 2025. július 1-jétől a  csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül nem lehet sem a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt –, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni.  

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fenti szabály nem ad választ arra, hogy 2025. július 1-jétől hatályba lépő

‐ új szabályt - amely megengedi a keresőtevékenység folytatását a csecsemőgondozási díj folyósítás alatt, a gyermek születését követő 90. naptól - a már folyósított csecsemőgondozási díjak esetében is lehet alkalmazni, vagy csak július elsejét követően megállapított csecsemőgondozási díj kapcsán lehet alkalmazni? 

‐ új szabály kapcsán, hogy ha az édesanya a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születését követő 90. naptól például 40 napig dolgozik, majd ezt követően nem folytatja a keresőtevékenységét, akkor ismét 100 százalékos mértékben jár neki a csecsemőgondozási díj?

A fenti kérdéseket remélhetőleg 2025. július 1-éig rendezi a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet.

Mi változik júliustól az alkalmi foglalkoztatás bejelentésekor?

Közgyűlési jegyzőkönyv másolási díjának megfizetési módja

Sokszor felmerül a kérdés, kinek kell a jegyzőkönyv másolási díját megfizetni. Ha jegyzőkönyvről másolatot kérünk,  a másolás költsége /  a másolati díj nem a társasház költsége, hanem a közös képviselet nyújtja ezt a szolgáltatást a másolást kérő tulajdonos részére. Így az elkészült számlát is a tulajdonos nevére kell kiállítani. Postán történő küldés esetén az „utánvéttel” kell a levelet postára adni, és akkor a másolási díjon felül még ezt postai díjat is meg kell fizetni.

Amennyiben elegendő a közgyűlésen hozott határozatokról a tájékoztatás, úgy azt a közös képviselő 8 napon belül köteles azt postai címre ingyenes megküldeni.

A társasházi törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

39. § * (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét;

b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;

c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;

d) a tárgyalt napirendek összefoglalását;

e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.

(3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Kizárás a közgyűlés határozathozatal szavazásánál

A társasházi törvény 30.§. (2) bekezdés szerint, akik tartoznak a közös költséggel, a hátralékban lévő tulajdonos nem élhet szavazati jogával a közgyűlésen, az ő tulajdoni hányadát a határozat megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Szálláshely minősítési eljárás és minősítés követelmény rendszerű 2025.03.16-tól

A 40/2025. (III.11) Kormány rendelet 2025.március 16-tól hatályos. A   szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló mely részletesen leírja a szálláshely minősítésére vonatkozó előírásokat, hogy

-          a szálláshelyek 1-5 csillag közötti kategóriába történő minősítést 3 évente el kell végezni;

-          a minősítést a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi;

-          a nyilvántartást pedig az NTAK vezeti).

Fontos, értékelik a tisztaságot, karbantartottságát, általános benyomást, személyzetet, parkolást, szobákat, ágyakat, légkondicionálást, hangszigetelést, fürdőszobát, ételeket, rendezvényeket, akadálymentesítést, liftet, teraszt, recepciót, takarítást, mosást, fizetést, esernyők meglétét, és sorolhatnánk még. Olvashatjuk a rendeletben a regisztráció menetét, erre 8 nap áll rendelkezésre a regisztráció megkezdésétől számítva. a minősítési kritériumok ellenőrzését, a döntési folyamatot, az ellenőrzések, minősítési eljárások folyamatát. Megismerhetik az egyes szálláshelytípusokra - szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely, egyéb szálláshely - vonatkozó különös szabályokat.

Fontos határidő az első szálláshely- minősítési eljárás felfolytatásának a 2025.12.31 azok számára, azoknál a szálláshelyeknél, amelyek nyilvántartásba vétele 2021. 12. 31.-ig már megtörtént, az önértékelést is befejezték.

40/2025. (III.11.) Korm.rendelet itt olvasható: https://njt.hu/jogszabaly/2025-40-20-22

Jogszabály figyelő 202503.03

1. Megjelent a KSH közleménye a 2024. évre vonatkozó főbb statisztikai adatokról, melyek az alábbiak:

– Havi bruttó átlagkereset: 667.365,- Ft/fő

– Havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 443.798,- Ft/fő

– Bruttó és nettó kereseti index: 113,3 % (2023. év = 100)

– 2024. decemberi fogyasztói árindex: 104,6 % (2023.12.hó = 100)

– 2024. éves átlagos fogyasztói árindex: 103,7 % (2023. év = 100)

Hivatalos Értesítő 2025. 11. száma

2. A gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről jelent meg 6/2025. (II.25.) BM rendelet, a melyet a gyermekek táboroztatását végzőknek fontos átnézni. Részletesen szabályozzák benne a táboroztatás 2025. évi feltételeit. Szó van benne a kullancsirtó szerekről, az orvosi ellátás biztosításáról, az illemhelyről, a matracokról, a nomád táboroztatásról, szóval a gyermekek táboroztatásával foglalkozóknak mindenképpen meg kell ezt ismerniük, ugyanis e szerint kell eljárniuk 2025. 03. 12-től.

6/2025. (II.25.) BM rendelet itt érhető el https://njt.hu/jogszabaly/2025-6-20-0A

3. A belügyminiszter közzé tette a 2025. év minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat, mely szerint az eddigi 3.684,- Ft-os rezsióradíj 3.942,- Ft-ra emelkedik.

2025. 02. 20.-i 9. számú Hivatalos Értesítő

Reprezentáció - cégtelefon adózása

Mi minősül reprezentációnak?

Többek között a szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, üléseken, az egyes rendezvényeken (pl. csapatépítő, céges parti, üzleti tárgyalás), a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz esetlegesen kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram).

Emellett azok a rendezvények, események, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása (pl. az üzleti tárgyalások, munkaértekezletek, bemutatók, konferenciák, továbbképzések).

A vendéglátás költségének elszámolásával közteher fizetési kötelezettség keletkezik, ráadásul a költségek ÁFA tartalmát sem helyezhetjük levonásba.

Reprezentáció adózása

Társasági adó alanyok esetében 15 %-os személyi jövedelemadó és 13 %-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, ennek alapja pedig a bruttó kiadás 1,18-szorosa.

KIVA alanyok esetében, szociális hozzájárulási adót helyett KIVA fizetési kötelezettség keletkezik (10%), itt azonban az adóalapot nem kell 1,18-al megszoroznunk.

Ezeket a közterheket a juttatás hónapjában kell szerepeltetni a havi járulékbevallásban, majd a következő hónap 12-ig kell megfizetni.

Mi is az a cégtelefon?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételez 20 %-os magánhasználatot a céges telefonhívások esetében, tehát a telefonszámlán a telefonköltségnek csak 80 %-a elismert költség. Fontos, hogy ez csak a beszédcélú hangátvitelre vonatkozik, a telefonszámlán megjelenő egyéb költségre – pl. internet – nem.

A cégtelefon adózása

A 20 %-os „magáncélú használat” esetében a fizetendő közteher alapja a bruttó telefonköltség 20 %-a.

Társasági adó alanyok esetében a juttatást 15 % személyi jövedelemadó, valamint 13 % szociális hozzájárulási adó terheli. Az adóalap ez esetben a 20%- 1,18-szorosa. Az összes közteher így 33,04 %, melyet a munkáltatónak/kifizetőnek kell havonta a 08-as bevallásában bevallania, majd megfizetnie.

KIVA adóalany esetén a személyi jövedelemadó (15%) mellett, szocho helyett KIVA-val kell számolnia, ami jelenleg 10 %. Ez esetben az Szja adóalapja a 20% 1,18-szorosa, KIVA esetén azonban csak a 20%, tehát nem kell felszorozni.

Abban az esetben, ha a vállalkozás kiszámlázza a munkavállalójának a magáncélú használatot, azaz legalább a telefonköltség 20%-át, úgy nem keletkezik a cégtelefon után adófizetési kötelezettség, ugyanakkor vizsgálni kell a vállalkozás ÁFA-pozícióját.

Hogyan kell számolni a jogi határidőket?

Honnan tudhatjuk, hogy mire mennyi a határidő?

A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen esetben mennyi a határidő?

Az irányadó határidőről mindig az ügyre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályban találunk iránymutatást.

• A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
• De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám.

Hogyan kell a jogi határidőt számolni?

Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet. Mi a helyes? Hogyan kell a határidőket számolni?

A választ ismét a különböző jogszabályok adják meg.

Nézzük meg példaként a Polgári Törvénykönyvben lévő határidőkre vonatkozó számítási szabályokat:

• A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.

Ez annyit jelent, hogy ha egy levél átvételétől számítva 15 napos határidőnk van a válaszra, akkor a határidő első napja nem az a nap lesz, amikor átvettük a levelet, hanem a levél átvételét követő nap.

• „A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.”

Amennyiben péntektől számítva kéthetes határidőnk van valamire, akkor az két hét múlva pénteken jár le.

Ha június elsejétől van 2 hónapos határidőnk, akkor a határidő augusztus elsején jár le.

A 2019. március 20. napjától számított 1 éves határidő 2020. március 20-án fog letelni.

• „Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.”

Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidőnk lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap.

Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt?

Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni.

Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is.

A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp.) például azt is kimondja, hogy

„A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár.”

Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért. A Fővárosi Törvényszék hivatali ideje például munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Ez esetenként változhat is, erről az adott bíróság hivatalos internetes oldalán adnak tájékoztatást.

Új mulasztási bírság bevezetése 2025

2025 nyarától új mulasztási bírságra kell felkészülniük a munkáltatóknak, amely a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásokat érinti. Az új szabályozás célja a foglalkoztatási és bejelentési kötelezettségek betartásának szigorítása és a bejelentési folyamatok pontosságának növelése. Az új rendelkezések értelmében a mulasztás súlyosságától függően szigorú büntetésekkel kell számolni.

Új szankció az adózóknak: mulasztási bírság a biztosítotti jogviszony tisztázása érdekében

A törvényjavaslat új fejezetet vezet be az adóeljárási törvénybe Art.), amely a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásokkal kapcsolatos mulasztási bírságokat szabályozza.

Az új szabályozás célja, hogy az adóhatóság hatékonyabban tudja ellenőrizni és szankcionálni azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatási adatok bejelentése vagy bevallása elmarad.

Ugyanakkor figyelembe veszi azokat a helyzeteket is, amikor az adózó már nem képes jogszerűen teljesíteni a kötelezettségeit, például felszámolás alatt álló cégek esetében

Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki, melynek főbb pontjai a következők:

1.Figyelmeztetés és határidő kitűzése

Ha egy adózó nem teljesíti a foglalkoztatottakra vagy társas vállalkozókra vonatkozó bevallási kötelezettségét, az adóhatóság figyelmezteti őt a mulasztás jogkövetkezményeire. Emellett 15 napos határidőt ad a bevallási vagy bejelentési kötelezettség  pótlására.

2.Mulasztási bírság kiszabása: 100.000 forint/munkavállaló

Amennyiben az adózó a határidő lejárta után nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság százezer forint mulasztási bírságot szab ki munkavállalónként.

Tehát amennyiben a mulasztás több foglalkoztatottat vagy társas vállalkozót érint, a bírság mértéke az érintettek száma és a bírság összegének szorzata lesz.

3.Felmentés bizonyos esetekben

Az adóhatóság nem szab ki bírságot, illetve nem ad ki figyelmeztetést olyan esetekben, amikor az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és a bevallási vagy bejelentési kötelezettséget már nem tudja jogszerűen teljesíteni.

A be nem jelentett foglalkoztatás hátrányai

A be nem jelentett foglalkoztatás a munkavállalók számárat többek között az alábbi jogi hátrányokkal járhat:

• Írásos munkaszerződés hiányában jogvesztés: felmondási idő, végkielégítés, szabadság és betegszabadság elmaradása,
• munkaügyi bírósághoz fordulás lehetőségének hiánya,
• szolgálati idő csökkenése,
• egészségügyi ellátás veszélyeztetettsége,
• adókedvezményekre való jogosultság elvesztése,
• Munkavédelmi, munka biztonsági kockázatok.

A feketemunka gazdasági torzulásokat is okoz, mert a szabályokat betartó vállalkozások versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik nem fizetnek adót és járulékokat.

A fenti szankciók bevezetési többek között ezt a helyzetet kívánja jelentőségteljesebben szankcionálni.

A munkáshitel bevezetése és részletei

A közéleti híradásokban is számos említést kiérdemlő munkáshitel egy állami segítséggel megtámasztott, rendkívül kedvező hitelkonstrukciót jelent, elsősorban azon fiatalok számára, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

A Magyar Közlöny 119. számában megjelent 2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről és a Magyar Közlöny 120. számában megjelent 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet a  fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdésének elősegítése érdekében, lehetővé teszi a „munkáshitel” felvételét.

Mi is a munkáshitel?

Az  állami kezességvállalás mértéke a  munkáshitel tőkeösszegének és az  erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a. A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles. A munkáshitel azon fiatalok számára nyújthat komoly segítséget, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

A legfeljebb 4 millió forint összegű hitel kamatmentes, nők esetében a futamidő alatt született gyermekek után tartozáselengedés is járhat.

A munkáshitel kondíciói

A kölcsön összege legfeljebb 4 millió forint, a hitel futamideje maximum 10 év lehet. A kölcsön alapvetően kamatmentes, az állami kezességvállalás után szükséges 0,5%-os éves díjat fizetni. A kölcsön 2025 januárjától vehető fel a hazai bankoknál, pénzintézeteknél.
A maximális 4 millió forintra 10 éves futamidő esetén havi 33 333 forintot kell fizetni, illetve kezességvállalási díjat, amely kezdetben havi 1666,67 forint.

Ki részesülhet a munkáshitelben?

A kölcsönt azok a természetes személyek kaphatják meg, akik magyar állampolgárok. Emellett megfelelő lehet az is, ha az igénylő a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja. Illetve jogosult lehet az a harmadik országbeli állampolgár is, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik. Végezetül a hontalan is jogosult a hitelre, amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Az igénylőnek a kölcsön felvételekor be kell töltenie a 17 éves életkort, de nem töltheti be 26. életévét.

Az igénylőnek magyar lakcímmel kell rendelkeznie, legalább 3 hónapos folyamatos TB jogviszonnyal kell rendelkeznie. Megfelelő munkaviszonynak minősül az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony, megbízási szerződéses jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony, mezőgazdasági őstermelői jogviszony, kata adózású vállalkozói jogviszony. Illetve megfelelő a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja is. Ha az érdeklődő munkaviszonyt igazol, akkor elvárás, hogy legalább heti 20 órában foglalkoztatva legyen. Vállalkozói jogviszony igazolása esetén elvárás, hogy az érdeklődőnek a jövedelme elérje a heti 20 órás átlagbért.

Az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie. Az érdeklődőnek nem lehet 5 ezer forintot meghaladó köztartozása, az igénylő nem szerepelhet a rossz adósok listáján (KHR lista) még fennálló elmaradással, illetve az sem megfelelő, ha a KHR kerülés okaként szereplő elmaradását egy éven belül rendezte.

Az igénylő nem lehet felsőoktatási intézmény tanulója és nem rendelkezhet felsőfokú diplomával.

Az érdeklődőnek meg kell felelnie a banki feltételeknek (megfelelő jövedelemmel, munkaviszonnyal kell rendelkeznie). A kölcsönfelvételkor az adósnak vállalnia kell, hogy a hitel folyósítását követően legalább 5 éven keresztül Magyarországon fog élni és dolgozni. A hitelt csak egy alkalommal lehet igényelni.

A munkáshitelhez kapcsolódó kedvezmények

A hitel alapvetően kamatmentes és az is marad, amennyiben az utólagos feltételt nem sérti meg az adós. A hitel után az állam kamattámogatást fizet a bank részére, ennek mértéke az 5 éves futamidejű államkötvények aukciós átlaghozam 110 százalékának egy százalékponttal növelt értéke. Idén decemberben ez a kamat 7,51%.

A hölgy adósok a futamidő alatt született, örökbefogadott gyermekeik után további kedvezményekben részesülhetnek.

Az első gyermek érkezésekor kérhető a törlesztési kötelezettség 2 éves szüneteltetése. A második gyermek után újra lehet kérni a moratóriumot, illetve elengedik a fennálló tartozás felét, a harmadik gyermek érkezésekor pedig elengedik a teljes fennálló tartozást. Ikergyermekek születése esetén az eredetileg megkapott 2 éves szüneteltetés annak lejárata előtt egy évvel meghosszabbítható arra való tekintettel, hogy két baba érkezett.

Mi történik, ha az adós megsérti az utólagos feltételeket?

Amennyiben az adós megsérti az utólagos feltételt, akkor az addig kapott kamattámogatást vissza kell fizetnie (jelenlegi feltételek mellett ennek mértéke 7,51%). A kamat, törlesztőrészlet a jövőben emelkedni fog. Az új kamatszint az 5 éves futamidejű államkötvények aukciós átlaghozam 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke lesz. Jelenleg ez 11,70%-os kamatot jelentene. Vagyis egy egyösszegű – 120 napon belül rendezendő – büntetés várna a szabálysértőkre, illetve a jövőbeni törlesztőrészlet is megnőne.

Melyek az utólagos feltételek?

Az igénylőnek a kölcsön folyósítását követő 5 évben Magyarországon kell élnie és dolgoznia.

2025. január 1-jei TEÁOR-váltás és az ezzel járó ügyféli kötelezettségek

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.

Miért történik TEÁOR-váltás?

A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások születtek (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

• Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
• A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
• A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
• A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
• A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
• Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Milyen jogszabályok szabályozzák az új TEÁOR bevezetését?

A jogszabályi alapot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete határozza meg, amelyet az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosított (ún. NACE-rendelet). Ennek következtében 2025. január 1-jétől a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer lesz a hatályos verzió. Mivel a TEÁOR’25 megegyezik az Európai Unió tevékenység osztályozásával, a NACE Rev.2.1 verziójával, külön hazai jogszabály bevezetésére nem volt szükség.

A NACE-rendelet következtében a hazai jogszabályokat két szempontból kellett módosítani.

• Lehetővé kellett tenni a közhiteles hatósági nyilvántartások átállását.

(Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény)

• Felül kellett vizsgálni mintegy kétszáz olyan jogszabályt, amely a TEÁOR’08-ra vagy annak egyes kódjaira hivatkozott. A hazai jogszabály-módosításokat az egyes gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerére hivatkozó törvények, kormányrendeletek és számos miniszteri rendeletek módosítása biztosítja. A miniszteri rendeletek közül is kiemelendő a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet, valamint az önálló vállalkozók tevékenységről szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet.

Hol érhető el az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is. Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.

TEÁOR’25-keresőprogramTEÁOR’08–TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program

A fordítókulcs minden esetben egyértelmű besorolást tesz lehetővé?

A fordítókulcs a TEÁOR’08-as négy számjegyű szakágazatok többségét egyértelműen átfordítja egy új kódba (ún. 1:1 kapcsolat).

Például: a TEÁOR’08 „14.11 Bőrruházat gyártása” szakágazat egyértelműen a TEÁOR’25 „14.24 Bőrruházat, szőrmecikk gyártása” szakágazatba sorolódik át.

Az esetek kb. 20 százalékában viszont a korábbi kódok több részre is szétválhatnak (ún. 1:n kapcsolat).

Például: a TEÁOR’08 „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” szakágazat megszűnik és 31 kiskereskedelmi tevékenységbe sorolódik át.

Hogyan történik a főtevékenységek átsorolása?

A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során.

A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség, amit a lenti keresőbe kell beírni, a TEÁOR lekérdező linkre kattintva. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó – adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő – adminisztratív főtevékenysége.

TEÁOR-lekérdező

Hogyan épül be az új főtevékenységkód a közhiteles hatósági nyilvántartásokba?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek – az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően – továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.

Hogyan történik az egyéb tevékenységek átsorolása?

Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván.

Azadószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig. A költségvetési szervek tekintetében a Kincstár feladata az egyértelműen átsorolható egyéb tevékenységek tekintetében az automatikus átsorolás.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon, míg a költségvetési szervek a Kincstárnál tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. 

Mi a teendő, ha az ügyfél nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket.

A költségvetési szervek 2025. július 1-jéig a Kincstárnál tudnak változást kezdeményezni.

Amennyiben az önálló vállalkozók nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott ÖVTJ kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.

A nem Evectv. szerinti tevékenységek módosítására az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használata javasolt.

Mi a teendő, ha az ügyfél nem tudja, hogy az adott tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?

Amennyiben az ügyfél nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalástkérhet.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat végezni, ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott vállalkozásnak.

A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.

Hol lehet megtekinteni a bejelentett tevékenységeket?

A bejelentett tevékenységek a nyilvános lekérdezőfelületeken (Társas vállalkozások tevékenységei, Egyéni vállalkozók nyilvántartása, Egyéni vállalkozók tevékenységei) és a NAV Ügyfélportáján is megtekinthetők.

Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.

Szükséges-e a létesítő okirat módosítása?

Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok.

Az új főtevékenységkódot – akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat – elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás.

A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek létesítő okiratában nem kötelező feltűntetni a TEÁOR-kódokat.

Amennyiben azonban egy szervezet létesítő okirata tartalmaz TEÁOR-kódot, akkor azokat – a rendkívüli átsorolásra való tekintettel – elegendő a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának első módosításakor átvezetni.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Kérdés és válasz az apasági szabadsággal kapcsolatban

Releváns jogszabályok:

• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
• az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet

A korábban apasági pótszabadság elnevezéssel illetett távolléti formára vonatkozó szabályozás megújítására 2023. január 1-től került sor a magyar munkajogban, az ún. „munka-magánélet” uniós irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogba való átültetése folytán. Immár az apák némileg módosult néven – „apasági szabadság” –, tehát a pótszabadságok rendszeréből kiemelve, meghosszabbított időtartamban, megváltozott díjazási és pontosított kiadási szabályok mellett tölthetnek néhány napot a családjukkal. Cikkünkben 8 kérdés és 8 válasz formájában tekintjük át, melyek a legfontosabb tudnivalók az apasági szabadsággal élni kívánó munkavállalók és munkáltatóik számára.

1.) Hány napra, és milyen díjazással jár az apasági szabadság?

A korábbi öt munkanap helyett az új szabályok szerint tíz munkanapra jár az apasági szabadság. Ez tehát nagyjából két hét fizetett távollétet jelent. Teljes díjazás azonban csak az első öt munkanapra jár (a távolléti díj 100 %-a), a második öt munkanapon már csak a távolléti díj 40 %-a illeti meg az apákat. A második hét igénybe vételét ezért vélhetően anyagi okból sokan megfontolják, vagy ha egy hét otthonlét még nem elegendő, helyette inkább a teljes díjazással járó szabadságot is választhatják az éves szabadságkeretük terhére.  

Az apasági szabadságra a munkavállaló abban a tragikus esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

2.) Jogosult-e az örökbefogadó apa is apasági szabadságra?

Igen. Az apasági szabadság jogosultja a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező örökbefogadó férfi is lehet.

3.) Ki mondja meg, mikor vehető igénybe az apasági szabadság?

Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni azzal, hogy azt a születést követő második hónap végéig – örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig – vehető ki. Családonként eltérő, hogy az apa jelenlétére mikor van nagyobb szükség: a szülés körüli napokban, amikor az édesanya – tipikus esetben – kórházban tartózkodik, és a nagyobb testvéreket el kell látni, vagy majd csak néhány nappal később, amikor a baba már hazaérkezik. A munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy az apa miként ossza be a távollétét. E körben is köti azonban a feleket az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Mivel a szülés időpontja jellemzően előre nem ismert, a munkáltatónak adott esetben ahhoz is alkalmazkodnia kell, ha az apa egy éjszakai szülés esetén hajnalban közli, hogy otthon maradna. Azonban az apától is elvárt, hogy figyelemmel legyen a munkaszervezéshez kapcsolódó érdekekre, és minél hamarabb közölje, mikor kívánja igénybe venni az apasági szabadságot (pl. programozott időpontú szülés esetén ennek időpontja már előre ismert lehet).  

Az apa kérésének megfelelő kiadás szabályát egészíti ki az a rendelkezés is, hogy az apasági szabadságot nem kötelező az esedékesség évében (tárgyévben) kiadni. Ha a jogosultsági idő túlnyúlik a naptári év végén (novemberi, decemberi születésű babák esetén), az apasági szabadság maradék része a következő évre átvihető.

A kivétel munkavállaló által való ütemezésének korlátját jelenti, hogy az apasági szabadságot nem lehet elaprózni: legfeljebb két részletben igényelhető.  

4.) Átvihető-e a következő munkáltatóhoz a ki nem adott apasági szabadság?

Az apasági szabadság személyhez, és nem munkaviszonyhoz kötődik. Amennyiben az apa éppen a jogosultsági idő alatt vált munkahelyet, és még nem tudta kivenni az apasági szabadságát, úgy annak maradvány része a következő munkáltatónál is felhasználható. A munkaviszony lezárásához kapcsolódó ún. foglalkoztatási igazoláson ezért a (volt) munkáltatónak fel kell tüntetnie, a munkavállaló mennyi apasági szabadságot igényelt a tárgyévben. A ki nem adott apasági szabadságot ennek megfelelően – az alap- és pótszabadságtól eltérően – megváltani sem kell a munkaviszony végén.  

5.) Arányosítják-e az apasági szabadságot, ha a munkavállaló évközben lép be az céghez?

Nem. Az apasági szabadság személyhez köthető volta miatt év közben kezdődő munkaviszonynál sem kell arányosítani az apasági szabadságot, hanem annak teljes tartama jár a gyermek születéséhez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy mennyi ideje illetve naptári év hányadában áll fenn a jogviszony. Év közben lezáruló munkaviszony esetén sem kell arányosítani az apasági szabadságra való jogosultságot, hanem annak fel nem használt része – az előző pontban foglaltak szerint – a következő jogviszonyban felhasználható jogosultsági időn belül.

6.) Elhalaszthatja vagy megszakíthatja-e a kiadott apasági szabadságot a munkáltató?

A szabadságot a törvény szerint munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén el lehet halasztani vagy megszakítani. Ez a szabály azonban nem alkalmazható az apasági szabadságra. A kérésnek megfelelő időpontban való kiadás szabályával összhangban a munkáltató az említett, súlyos indokok esetén sem halaszthatja el, vagy szakíthatja meg az apasági szabadságot.  

7.) Élvez-e az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló valamilyen munkajogi védelmet?

Igen, kétféle munkajogi védelem illeti meg az apasági szabadságot kivevő, vagy ezt szándékozó szülőt annak érdekében, hogy a távollét lehetőségével élő apának ne kelljen amiatt aggódnia, hogy amíg családjával foglalkozik, munkahelyén ezért őt hátrány érheti.  

Egyrészt az apasági szabadság is felmondási tilalmi időszaknak minősül, vagyis a távollét alatt jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató részéről felmondással. A felmondási tilalom nem terjed ki a munkaviszony-megszüntetés más eseteire (tehát pl. próbaidő alatti vagy szankciós jellegű azonnali hatályú felmondásra, közös megegyezésre).  

Másrészt az indokolás nélküli megszüntetések esetén speciális munkajogi védelem jár az apasági szabadságot igénybe vevőknek. A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – ilyenkor indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (pl. a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását), ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság, miatt került sor. A munkavállaló az indokolást a megszüntető jognyilatkozat közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. A munkavállaló az indokolás közlésétől – vagy a határidő eredménytelen lejártától – harminc napon belül fordulhat munkaügyi perben eljáró bírósághoz a megszüntető nyilatkozat jogellenességét állítva. Ilyen perben a munkáltatónak kell helytállnia azért, hogy az elbocsátásra nem az apasági szabadsággal összefüggésben került sor.  

Az irányelvvel összhangban való értelmezés megköveteli, hogy a munkajogi védelem a fentiek szerint azon apákat is megillesse, akik csupán igényelték, de – bármely okból – nem vették igénybe az apasági szabadságot.

8.) Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételével és az azzal összefüggő költségek megtérítésével kapcsolatban?

Az apasági szabadságra járó díjazást valójában nem a munkáltatónak kell állnia, hanem a távolléti díj és a kapcsolódó közteher megtérítését igényelheti a központi költségvetésből. Külön kormányrendelet rendezi az ezzel összefüggő adminisztrációs kötelezettségeket. Eszerint a munkavállalónak – a jogszabályban felsorolt nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségei mellett – munkáltató részére be kell mutatnia

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,

b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy

c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak a hiteles papíralapú másolatát.

A munkáltató az apasági szabadság igénybevételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartást vezet. A munkáltatónak a munkavállalót megillető apasági szabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania.

A próbaidő számítása

A próbaidő fogalma és célja

A próbaidő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) által szabályozott jogintézmény, amely lehetőséget biztosít a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy kipróbálják magukat a munkaviszonyban, valamint, ha az nem nyerte el a tetszésüket, rövidúton megszüntessék azt.

A próbaidő kikötése a munkaszerződés egy lehetséges eleme: a feleknek lehetőségük van próbaidő kikötésében megállapodni, de arra nem kötelesek [Mt. 45. § (5) bekezdés]. A próbaidő során a felek kölcsönösen meggyőződhetnek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, valamint arról, hogy megfelelnek-e egymás elvárásainak.

A próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül megszüntethető a munkaviszony mindkét fél által, azonos feltételek mellett [Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont]. A próbaidő után a munkáltatónak már szükséges megindokolnia a felmondását, a munkavállaló pedig indoklás nélkül csak a felmondási idő letöltésével szüntetheti meg a munkaviszonyt.

A próbaidő tartamának meghatározása

Az Mt. szerint a próbaidő csak a munkaviszony kezdetekor köthető ki és szükséges a munkaszerződésbe belefoglalni. A felek munkaszerződés megkötését követően kikötött próbaidőről szóló megállapodása érvénytelen. Amennyiben a felek a munkajogviszony kezdő időpontját a munkaszerződés megkötéséhez képest egy későbbi időpontra teszik, akkor a kikötött próbaidő a jogviszony kezdő napjával indul el.

A próbaidő a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapra köthető ki. Ennél rövidebb próbaidő egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítható, azonban a maximális időtartam a meghosszabbítás után sem haladhatja meg a három hónapot [Mt. 45. § (5) bekezdés]. A kollektív szerződés felhatalmazást adhat a munkáltatónak és a munkavállalónak arra, hogy hosszabb próbaidőben állapodjanak meg, ez alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet [Mt. 50. § (4) bekezdés]. A hosszabb próbaidő alkalmazása elsősorban a magasabb felelősséggel járó munkakörök esetében, illetve összetett, hosszabb idő alatt betanítható feladatok ellátása esetén jellemző.

Próbaidő kiköthető határozott és határozatlan idejű munkaszerződésben is. Tizenkét hónapnál rövidebb határozott idejű munkaviszonyok esetén próbaidő a három hónap arányos részére köthető ki csupán [Mt. 192. § (5) bekezdés]. Ha a határozott idejű munkaviszony meghosszabbításra kerül, vagy a megszűnését követő hat hónapon belül ismét hasonló vagy azonos munkakörben alkalmazzák a munkavállalót, próbaidő nem köthető ki [Mt. 192. § (4) bekezdés].

A próbaidő alatt és után a munkavállaló azonos jogállással rendelkezik, a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azonosak, eltérés csupán a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan van. Ezért, ha a próbaidő letelte után valamelyik fél eltérő szerződési tartalommal kívánja a munkaviszonyt folytatni, erre a szerződés közös megegyezéses módosításával van lehetőség.

Ugyanakkor a munkáltatók különbséget tehetnek a próbaidőn vagy azon túl lévő munkavállalók között. Ez legtöbbször a díjazás eltérésében jellemző, például a munkáltató dönthet úgy, hogy cafeteria csak a próbaidő lejárta után jár, valamint előfordul, hogy a próbaidő alatt alacsonyabb a munkavállaló bérezése. Azonban ezen helyzetekben kifejezetten fontos a jogszabályok betartása a diszkrimináció elkerülése érdekében.

A hónap és a napok közötti különbség

A próbaidő határidőnek nem minősülő időtartam, számításakor a naptár az irányadó [Mt. 26. § (1) bekezdés]. A próbaidőt napokban is meg lehet határozni, bár ez a gyakorlatban nem jellemző. Ennek előnye lehet a pontosság, hátránya pedig az, hogy a hónapok hosszúságának különbsége miatt bonyolultabb számításokat igényel.

A próbaidő hónapokban történő meghatározásakor a három hónap nem egyenlő 90 nappal, mivel a hónapok hossza változó: 28, 29, 30, vagy 31 naposak lehetnek, így a hónapok közötti eltérések miatt különbségek lehetnek a próbaidő végében. A gyakorlatban például, ha a három hónapos próbaidő március 1-jén kezdődik, akkor május 31-én ér véget. Ez napokban azonban 91, a hónapok eltérő hosszúsága miatt.

A jogszabályokban a „hónap” kifejezést a naptári hónapra kell érteni, a „napot” pedig naptári napként kell tekinteni. A hónapokban meghatározott próbaidő az időtartam leteltét követő azonos számú napot megelőző nap végén jár le. Tehát például a 4-én kezdődő egy hónapos próbaidő 3-án nap végén jár le.

A töredéknapok kezelése

Ha a próbaidő töredéknapot tartalmaz, az Mt. alapján a töredéknapokat egész napként kell figyelembe venni, ehhez a matematikai szabályok alapján kerekíteni szükséges. Jellemzően töredéknap a 12 hónapnál rövidebb határozott idejű munkaviszonyok esetén fordul elő a próbaidő tekintetében, ugyanis ebben az esetben a próbaidő időtartamát a munkaviszony hosszához képest arányosítani kell. Például, ha az arányosításkor a próbaidő hosszára 23,3 nap jön ki, akkor azt lefele kerekítve 23 egész napnak kell tekinteni, azonban, ha a számításkor 23,6 nap adódik, akkor azt felfele szükséges kerekíteni, így a próbaidőt 24 egész napnak kell tekinteni [Mt. 121. § (2) bekezdés].

A próbaidő lejárta és a következmények

A próbaidő leteltével a munkaviszony jogilag stabilabbá válik, és szigorúbb megszüntetési szabályok lépnek életbe. Ha egyik fél sem szünteti meg a jogviszonyt a próbaidő alatt, az automatikusan folytatódik. Ezzel a munkaviszony biztosabb alapokra kerül, hosszú távú együttműködés lehetőségét teremtve.

Ha a társasházi külön tulajdont haszonélvezet terheli

A tulajdonos helytállása mellett érvelő bíróságok szerint a Tht.4/A.§-a a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását csak a Tht-ban nem szabályozott kérdésekben rendeli el, a Tht.24.§-ának (1) bekezdése viszont tartalmaz a közös költség megfizetésére vonatkozó speciális szabályt, amely eldönti a kérdést. A Tht.24.§ (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik), amely rendelkezésből az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. A haszonélvező ugyanis nem tagja a jogközösségnek, vele szemben a közgyűlés nem hozhat marasztaló határozatot (így a közös költség-hátralék összegére vagy megfizetésére vonatkozóan sem). Közös költséghátralék esetén a tulajdonostárs tulajdona terhelhető meg zálogjoggal és erre vezethető a végrehajtás is, míg a haszonélvező joga ugyan vagyoni értékű jog, azonban személyes jellege miatt nem alkalmas biztosítékként és végrehajtás sem vezethető rá. A tulajdonostárs és a haszonélvező “belső” jogviszonyukban figyelembe vehetik a tényleges használatot és elszámolhatják egymás között a közös költséget, megállapodásuk és elszámolásuk azonban nem tartozik a társasházra, a társasház viszonylatában a közös költség fizetésére a tulajdonostárs köteles. Ez a megoldás nyilvánvalóan a társasház működését kívánja szolgálni, a társasház zavartalan működése ugyanis nem tehető függővé a tulajdonostárs és a haszonélvező közti esetleges vitától, hiszen a társasháznak a vita eldöntéséig fizetni kell a közös költség részét képező díjakat és egyéb költségeket. (Az ismertetett megoldás során a Ptk. szabályai nem kerülnek alkalmazásra.) - 7 - 3.2.: A haszonélvező kötelezését támogató bíróságok szerint a Tht.24.§ (1) bekezdése valóban csak a tulajdonostársat említi és nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a tulajdonjogot haszonélvezet terheli. Annak, hogy a Tht. nem is utal a haszonélvezőre, az az oka, hogy a tulajdonos és a haszonélvező egymás közötti viszonyát a Ptk. rendezi és a Ptk. rendelkezéseit a felvetett probléma megoldásakor is alkalmazni kell. A társasház az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés ismeretében tisztában van azzal, hogy a társasházi lakást haszonélvezet terheli. A társasház jogközösségének tagja valóban a tulajdonostárs, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás, használat és hasznosítás jogát a haszonélvező gyakorolhatja és a probléma alapját képező esetben gyakorolja is. A tulajdonos és a haszonélvező közötti viszonyra a Ptk. XXX. Fejezete vonatkozik [a felvetett kérdés megoldása szempontjából különösen fontosak az 5:149-150.§-ok valamint az 5:152.§ rendelkezései, míg korábban a régi Ptk.157.§ (1) bekezdése és 159.§ (1) bekezdése került alkalmazásra], amely rendelkezések szerint haszonélvezettel terhelt dolog esetén (legyen az akár társasháztulajdon is) a haszonélvezeti jogát gyakorló haszonélvezőt terhelik a dolog használatával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek. Tekintettel arra, hogy a közös költség döntő hányadát a dolog használatával és fenntartásával kapcsolatos költségek alkotják, a közös költség fizetésére a haszonélvező köteles. A közös költség megfizetésére indított perben a bíróságnak a tényállásban kell rögzítenie, hogy a társasházi lakást a tulajdonos vagy a haszonélvező használja-e (esetleg mindannyian együtt) és döntésének a tényleges használatot kell tükröznie. Az álláspont követői szerint ez esetben a közös költség-hátralék megfelelő biztosítéka sem hiányzik: a Tht.30.§ (1) bekezdése megteremti az alapot a zálogjog bejegyzésére a tulajdonostárs illetőségére, valamint a követelésnek a zálogtárgyból történő kielégítésére (a tulajdonostárs tűrni köteles a lakás értékesítését, azonban a közös-költség tartozásért egyéb vagyonával nem felel). A közgyűlés határozata nemcsak a tulajdonostársra hat ki, hanem arra is, aki a jogát a tulajdonostól származtatja, még akkor is, ha a Tht. csak a tulajdonostársat említi. A haszonélvező köteles betartani a közgyűlésnek a tulajdonos használati jogára vonatkozó határozatát, hiszen nemcsak a használati jogok háramlanak át rá, hanem a kötelezettségek is (pl. kiterjed rá a házirend, az SZMSZ is). Vannak egyébként olyan további esetek is, amikor a közgyűlés “nem tulajdonostársra” vonatkozó határozatot hoz (pl. bérlő, nem tulajdonostárs közös képviselő). A közös költség fizetésének elmulasztása esetére a társasház közgyűlése szankciót is alkalmazhat a haszonélvezővel szemben: akár abból a szolgáltatásból is kizárható, amelynek a díját a közös költség tartalmazza (pl. lifthasználat). 3.3.: A harmadik álláspont szerint abból kiindulva, hogy a tulajdonostárs és a haszonélvező együttesen gyakorolják a tulajdonjog részjogosítványait, együtt felelnek meg a tulajdonos Tht.24.§ (1) bekezdésében említett fogalmának. Emiatt közös költség hátralék esetén a társasháznak mind a tulajdonost, mind pedig a haszonélvezőt – alperesként – perelnie kellene. Marasztalásukra több módon nyílik lehetőség: - az egyik szerint mindketten (együttesen) felelnek a tartozás teljes összegéért, és ha bármelyikük fizetett, egymás között a Ptk. szabályai szerint elszámolnak, vagy - a társasház kérelmére a bíróság a haszonélvezőt a közös költség megfizetésére, a tulajdonost pedig a kielégítés tűrésére kötelezi, vagy - a bíróság (szükség esetén erre irányuló bizonyítás lefolytatását követően) megosztja a közös költséget a haszonélvező és a tulajdonos között: a közös költségnek a használattal kapcsolatos részének megfizetésére a haszonélvezőt, míg a tulajdonjoghoz kötőtő részének megfizetésére a tulajdonost kötelezi.