Személyi jövedelemadókedvezmény az egészségbiztosítási ellátásoknál 2025.0701-től

A Magyar Közlöny 55. számában került kihirdetésre a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, amely 2025. július 1-jén lép hatályba, amely a következőkről rendelkezik:

Csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő személy adókedvezménye kapcsán a fenti szabály úgy rendelkezik, hogy az ellátásban részesülő személy a  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkentheti. 

Mi is a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezménye?

A  kedvezmény mértéke a  csecsemőgondozási díj, illetve a  gyermekgondozási díj vagy az  örökbefogadói díj összege. 

A magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv 

Megjegyzés: Ha  a  magánszemély egyidejűleg többféle - pl: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökebfogadói díj  - ellátásban is részesül, a  kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.

Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjból nyugdíjjárulék is levonásra kerül, így a  magánszemély a  gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére az  Szja tv.  rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet arról, hogy személyi jövedelemadóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt családi járulékkedvezményként érvényesítsék.

Csecsemőgondozási díj módosítás 2025. július 01-től

2025. július 1-jétől a fenti szabály úgy változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Azaz, a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születésének napjától számított 90. napjától lehet keresőtevékenységet folytatni azzal, hogy ha ezen időszakban a csecsemőgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban –  ide nem értve a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, akkor  a  csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a lesz.

Mi minősül keresőtevékenységnek?

A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, majd 2025. július 1-jétől a  csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül nem lehet sem a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt –, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni.  

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fenti szabály nem ad választ arra, hogy 2025. július 1-jétől hatályba lépő

‐ új szabályt - amely megengedi a keresőtevékenység folytatását a csecsemőgondozási díj folyósítás alatt, a gyermek születését követő 90. naptól - a már folyósított csecsemőgondozási díjak esetében is lehet alkalmazni, vagy csak július elsejét követően megállapított csecsemőgondozási díj kapcsán lehet alkalmazni? 

‐ új szabály kapcsán, hogy ha az édesanya a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születését követő 90. naptól például 40 napig dolgozik, majd ezt követően nem folytatja a keresőtevékenységét, akkor ismét 100 százalékos mértékben jár neki a csecsemőgondozási díj?

A fenti kérdéseket remélhetőleg 2025. július 1-éig rendezi a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet.

Mi változik júliustól az alkalmi foglalkoztatás bejelentésekor?

Közgyűlési jegyzőkönyv másolási díjának megfizetési módja

Sokszor felmerül a kérdés, kinek kell a jegyzőkönyv másolási díját megfizetni. Ha jegyzőkönyvről másolatot kérünk,  a másolás költsége /  a másolati díj nem a társasház költsége, hanem a közös képviselet nyújtja ezt a szolgáltatást a másolást kérő tulajdonos részére. Így az elkészült számlát is a tulajdonos nevére kell kiállítani. Postán történő küldés esetén az „utánvéttel” kell a levelet postára adni, és akkor a másolási díjon felül még ezt postai díjat is meg kell fizetni.

Amennyiben elegendő a közgyűlésen hozott határozatokról a tájékoztatás, úgy azt a közös képviselő 8 napon belül köteles azt postai címre ingyenes megküldeni.

A társasházi törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

39. § * (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét;

b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;

c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;

d) a tárgyalt napirendek összefoglalását;

e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.

(3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Kizárás a közgyűlés határozathozatal szavazásánál

A társasházi törvény 30.§. (2) bekezdés szerint, akik tartoznak a közös költséggel, a hátralékban lévő tulajdonos nem élhet szavazati jogával a közgyűlésen, az ő tulajdoni hányadát a határozat megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Szálláshely minősítési eljárás és minősítés követelmény rendszerű 2025.03.16-tól

A 40/2025. (III.11) Kormány rendelet 2025.március 16-tól hatályos. A   szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló mely részletesen leírja a szálláshely minősítésére vonatkozó előírásokat, hogy

-          a szálláshelyek 1-5 csillag közötti kategóriába történő minősítést 3 évente el kell végezni;

-          a minősítést a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi;

-          a nyilvántartást pedig az NTAK vezeti).

Fontos, értékelik a tisztaságot, karbantartottságát, általános benyomást, személyzetet, parkolást, szobákat, ágyakat, légkondicionálást, hangszigetelést, fürdőszobát, ételeket, rendezvényeket, akadálymentesítést, liftet, teraszt, recepciót, takarítást, mosást, fizetést, esernyők meglétét, és sorolhatnánk még. Olvashatjuk a rendeletben a regisztráció menetét, erre 8 nap áll rendelkezésre a regisztráció megkezdésétől számítva. a minősítési kritériumok ellenőrzését, a döntési folyamatot, az ellenőrzések, minősítési eljárások folyamatát. Megismerhetik az egyes szálláshelytípusokra - szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely, egyéb szálláshely - vonatkozó különös szabályokat.

Fontos határidő az első szálláshely- minősítési eljárás felfolytatásának a 2025.12.31 azok számára, azoknál a szálláshelyeknél, amelyek nyilvántartásba vétele 2021. 12. 31.-ig már megtörtént, az önértékelést is befejezték.

40/2025. (III.11.) Korm.rendelet itt olvasható: https://njt.hu/jogszabaly/2025-40-20-22

Jogszabály figyelő 202503.03

1. Megjelent a KSH közleménye a 2024. évre vonatkozó főbb statisztikai adatokról, melyek az alábbiak:

– Havi bruttó átlagkereset: 667.365,- Ft/fő

– Havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 443.798,- Ft/fő

– Bruttó és nettó kereseti index: 113,3 % (2023. év = 100)

– 2024. decemberi fogyasztói árindex: 104,6 % (2023.12.hó = 100)

– 2024. éves átlagos fogyasztói árindex: 103,7 % (2023. év = 100)

Hivatalos Értesítő 2025. 11. száma

2. A gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről jelent meg 6/2025. (II.25.) BM rendelet, a melyet a gyermekek táboroztatását végzőknek fontos átnézni. Részletesen szabályozzák benne a táboroztatás 2025. évi feltételeit. Szó van benne a kullancsirtó szerekről, az orvosi ellátás biztosításáról, az illemhelyről, a matracokról, a nomád táboroztatásról, szóval a gyermekek táboroztatásával foglalkozóknak mindenképpen meg kell ezt ismerniük, ugyanis e szerint kell eljárniuk 2025. 03. 12-től.

6/2025. (II.25.) BM rendelet itt érhető el https://njt.hu/jogszabaly/2025-6-20-0A

3. A belügyminiszter közzé tette a 2025. év minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat, mely szerint az eddigi 3.684,- Ft-os rezsióradíj 3.942,- Ft-ra emelkedik.

2025. 02. 20.-i 9. számú Hivatalos Értesítő

Reprezentáció - cégtelefon adózása

Mi minősül reprezentációnak?

Többek között a szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, üléseken, az egyes rendezvényeken (pl. csapatépítő, céges parti, üzleti tárgyalás), a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz esetlegesen kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram).

Emellett azok a rendezvények, események, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása (pl. az üzleti tárgyalások, munkaértekezletek, bemutatók, konferenciák, továbbképzések).

A vendéglátás költségének elszámolásával közteher fizetési kötelezettség keletkezik, ráadásul a költségek ÁFA tartalmát sem helyezhetjük levonásba.

Reprezentáció adózása

Társasági adó alanyok esetében 15 %-os személyi jövedelemadó és 13 %-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, ennek alapja pedig a bruttó kiadás 1,18-szorosa.

KIVA alanyok esetében, szociális hozzájárulási adót helyett KIVA fizetési kötelezettség keletkezik (10%), itt azonban az adóalapot nem kell 1,18-al megszoroznunk.

Ezeket a közterheket a juttatás hónapjában kell szerepeltetni a havi járulékbevallásban, majd a következő hónap 12-ig kell megfizetni.

Mi is az a cégtelefon?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételez 20 %-os magánhasználatot a céges telefonhívások esetében, tehát a telefonszámlán a telefonköltségnek csak 80 %-a elismert költség. Fontos, hogy ez csak a beszédcélú hangátvitelre vonatkozik, a telefonszámlán megjelenő egyéb költségre – pl. internet – nem.

A cégtelefon adózása

A 20 %-os „magáncélú használat” esetében a fizetendő közteher alapja a bruttó telefonköltség 20 %-a.

Társasági adó alanyok esetében a juttatást 15 % személyi jövedelemadó, valamint 13 % szociális hozzájárulási adó terheli. Az adóalap ez esetben a 20%- 1,18-szorosa. Az összes közteher így 33,04 %, melyet a munkáltatónak/kifizetőnek kell havonta a 08-as bevallásában bevallania, majd megfizetnie.

KIVA adóalany esetén a személyi jövedelemadó (15%) mellett, szocho helyett KIVA-val kell számolnia, ami jelenleg 10 %. Ez esetben az Szja adóalapja a 20% 1,18-szorosa, KIVA esetén azonban csak a 20%, tehát nem kell felszorozni.

Abban az esetben, ha a vállalkozás kiszámlázza a munkavállalójának a magáncélú használatot, azaz legalább a telefonköltség 20%-át, úgy nem keletkezik a cégtelefon után adófizetési kötelezettség, ugyanakkor vizsgálni kell a vállalkozás ÁFA-pozícióját.

Hogyan kell számolni a jogi határidőket?

Honnan tudhatjuk, hogy mire mennyi a határidő?

A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen esetben mennyi a határidő?

Az irányadó határidőről mindig az ügyre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályban találunk iránymutatást.

• A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
• De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám.

Hogyan kell a jogi határidőt számolni?

Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet. Mi a helyes? Hogyan kell a határidőket számolni?

A választ ismét a különböző jogszabályok adják meg.

Nézzük meg példaként a Polgári Törvénykönyvben lévő határidőkre vonatkozó számítási szabályokat:

• A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.

Ez annyit jelent, hogy ha egy levél átvételétől számítva 15 napos határidőnk van a válaszra, akkor a határidő első napja nem az a nap lesz, amikor átvettük a levelet, hanem a levél átvételét követő nap.

• „A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.”

Amennyiben péntektől számítva kéthetes határidőnk van valamire, akkor az két hét múlva pénteken jár le.

Ha június elsejétől van 2 hónapos határidőnk, akkor a határidő augusztus elsején jár le.

A 2019. március 20. napjától számított 1 éves határidő 2020. március 20-án fog letelni.

• „Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.”

Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidőnk lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap.

Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt?

Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni.

Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is.

A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp.) például azt is kimondja, hogy

„A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár.”

Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért. A Fővárosi Törvényszék hivatali ideje például munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Ez esetenként változhat is, erről az adott bíróság hivatalos internetes oldalán adnak tájékoztatást.

Új mulasztási bírság bevezetése 2025

2025 nyarától új mulasztási bírságra kell felkészülniük a munkáltatóknak, amely a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásokat érinti. Az új szabályozás célja a foglalkoztatási és bejelentési kötelezettségek betartásának szigorítása és a bejelentési folyamatok pontosságának növelése. Az új rendelkezések értelmében a mulasztás súlyosságától függően szigorú büntetésekkel kell számolni.

Új szankció az adózóknak: mulasztási bírság a biztosítotti jogviszony tisztázása érdekében

A törvényjavaslat új fejezetet vezet be az adóeljárási törvénybe Art.), amely a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásokkal kapcsolatos mulasztási bírságokat szabályozza.

Az új szabályozás célja, hogy az adóhatóság hatékonyabban tudja ellenőrizni és szankcionálni azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatási adatok bejelentése vagy bevallása elmarad.

Ugyanakkor figyelembe veszi azokat a helyzeteket is, amikor az adózó már nem képes jogszerűen teljesíteni a kötelezettségeit, például felszámolás alatt álló cégek esetében

Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki, melynek főbb pontjai a következők:

1.Figyelmeztetés és határidő kitűzése

Ha egy adózó nem teljesíti a foglalkoztatottakra vagy társas vállalkozókra vonatkozó bevallási kötelezettségét, az adóhatóság figyelmezteti őt a mulasztás jogkövetkezményeire. Emellett 15 napos határidőt ad a bevallási vagy bejelentési kötelezettség  pótlására.

2.Mulasztási bírság kiszabása: 100.000 forint/munkavállaló

Amennyiben az adózó a határidő lejárta után nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság százezer forint mulasztási bírságot szab ki munkavállalónként.

Tehát amennyiben a mulasztás több foglalkoztatottat vagy társas vállalkozót érint, a bírság mértéke az érintettek száma és a bírság összegének szorzata lesz.

3.Felmentés bizonyos esetekben

Az adóhatóság nem szab ki bírságot, illetve nem ad ki figyelmeztetést olyan esetekben, amikor az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és a bevallási vagy bejelentési kötelezettséget már nem tudja jogszerűen teljesíteni.

A be nem jelentett foglalkoztatás hátrányai

A be nem jelentett foglalkoztatás a munkavállalók számárat többek között az alábbi jogi hátrányokkal járhat:

• Írásos munkaszerződés hiányában jogvesztés: felmondási idő, végkielégítés, szabadság és betegszabadság elmaradása,
• munkaügyi bírósághoz fordulás lehetőségének hiánya,
• szolgálati idő csökkenése,
• egészségügyi ellátás veszélyeztetettsége,
• adókedvezményekre való jogosultság elvesztése,
• Munkavédelmi, munka biztonsági kockázatok.

A feketemunka gazdasági torzulásokat is okoz, mert a szabályokat betartó vállalkozások versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik nem fizetnek adót és járulékokat.

A fenti szankciók bevezetési többek között ezt a helyzetet kívánja jelentőségteljesebben szankcionálni.

A munkáshitel bevezetése és részletei

A közéleti híradásokban is számos említést kiérdemlő munkáshitel egy állami segítséggel megtámasztott, rendkívül kedvező hitelkonstrukciót jelent, elsősorban azon fiatalok számára, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

A Magyar Közlöny 119. számában megjelent 2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről és a Magyar Közlöny 120. számában megjelent 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet a  fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdésének elősegítése érdekében, lehetővé teszi a „munkáshitel” felvételét.

Mi is a munkáshitel?

Az  állami kezességvállalás mértéke a  munkáshitel tőkeösszegének és az  erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a. A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles. A munkáshitel azon fiatalok számára nyújthat komoly segítséget, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

A legfeljebb 4 millió forint összegű hitel kamatmentes, nők esetében a futamidő alatt született gyermekek után tartozáselengedés is járhat.

A munkáshitel kondíciói

A kölcsön összege legfeljebb 4 millió forint, a hitel futamideje maximum 10 év lehet. A kölcsön alapvetően kamatmentes, az állami kezességvállalás után szükséges 0,5%-os éves díjat fizetni. A kölcsön 2025 januárjától vehető fel a hazai bankoknál, pénzintézeteknél.
A maximális 4 millió forintra 10 éves futamidő esetén havi 33 333 forintot kell fizetni, illetve kezességvállalási díjat, amely kezdetben havi 1666,67 forint.

Ki részesülhet a munkáshitelben?

A kölcsönt azok a természetes személyek kaphatják meg, akik magyar állampolgárok. Emellett megfelelő lehet az is, ha az igénylő a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja. Illetve jogosult lehet az a harmadik országbeli állampolgár is, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik. Végezetül a hontalan is jogosult a hitelre, amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Az igénylőnek a kölcsön felvételekor be kell töltenie a 17 éves életkort, de nem töltheti be 26. életévét.

Az igénylőnek magyar lakcímmel kell rendelkeznie, legalább 3 hónapos folyamatos TB jogviszonnyal kell rendelkeznie. Megfelelő munkaviszonynak minősül az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony, megbízási szerződéses jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony, mezőgazdasági őstermelői jogviszony, kata adózású vállalkozói jogviszony. Illetve megfelelő a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja is. Ha az érdeklődő munkaviszonyt igazol, akkor elvárás, hogy legalább heti 20 órában foglalkoztatva legyen. Vállalkozói jogviszony igazolása esetén elvárás, hogy az érdeklődőnek a jövedelme elérje a heti 20 órás átlagbért.

Az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie. Az érdeklődőnek nem lehet 5 ezer forintot meghaladó köztartozása, az igénylő nem szerepelhet a rossz adósok listáján (KHR lista) még fennálló elmaradással, illetve az sem megfelelő, ha a KHR kerülés okaként szereplő elmaradását egy éven belül rendezte.

Az igénylő nem lehet felsőoktatási intézmény tanulója és nem rendelkezhet felsőfokú diplomával.

Az érdeklődőnek meg kell felelnie a banki feltételeknek (megfelelő jövedelemmel, munkaviszonnyal kell rendelkeznie). A kölcsönfelvételkor az adósnak vállalnia kell, hogy a hitel folyósítását követően legalább 5 éven keresztül Magyarországon fog élni és dolgozni. A hitelt csak egy alkalommal lehet igényelni.

A munkáshitelhez kapcsolódó kedvezmények

A hitel alapvetően kamatmentes és az is marad, amennyiben az utólagos feltételt nem sérti meg az adós. A hitel után az állam kamattámogatást fizet a bank részére, ennek mértéke az 5 éves futamidejű államkötvények aukciós átlaghozam 110 százalékának egy százalékponttal növelt értéke. Idén decemberben ez a kamat 7,51%.

A hölgy adósok a futamidő alatt született, örökbefogadott gyermekeik után további kedvezményekben részesülhetnek.

Az első gyermek érkezésekor kérhető a törlesztési kötelezettség 2 éves szüneteltetése. A második gyermek után újra lehet kérni a moratóriumot, illetve elengedik a fennálló tartozás felét, a harmadik gyermek érkezésekor pedig elengedik a teljes fennálló tartozást. Ikergyermekek születése esetén az eredetileg megkapott 2 éves szüneteltetés annak lejárata előtt egy évvel meghosszabbítható arra való tekintettel, hogy két baba érkezett.

Mi történik, ha az adós megsérti az utólagos feltételeket?

Amennyiben az adós megsérti az utólagos feltételt, akkor az addig kapott kamattámogatást vissza kell fizetnie (jelenlegi feltételek mellett ennek mértéke 7,51%). A kamat, törlesztőrészlet a jövőben emelkedni fog. Az új kamatszint az 5 éves futamidejű államkötvények aukciós átlaghozam 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke lesz. Jelenleg ez 11,70%-os kamatot jelentene. Vagyis egy egyösszegű – 120 napon belül rendezendő – büntetés várna a szabálysértőkre, illetve a jövőbeni törlesztőrészlet is megnőne.

Melyek az utólagos feltételek?

Az igénylőnek a kölcsön folyósítását követő 5 évben Magyarországon kell élnie és dolgoznia.

2025. január 1-jei TEÁOR-váltás és az ezzel járó ügyféli kötelezettségek

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.

Miért történik TEÁOR-váltás?

A gazdasági szervezetek tevékenységeit osztályozó TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtized alatt a gazdaság számos változáson ment keresztül, új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások születtek (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

• Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
• A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
• A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
• A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
• A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
• Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Milyen jogszabályok szabályozzák az új TEÁOR bevezetését?

A jogszabályi alapot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete határozza meg, amelyet az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosított (ún. NACE-rendelet). Ennek következtében 2025. január 1-jétől a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer lesz a hatályos verzió. Mivel a TEÁOR’25 megegyezik az Európai Unió tevékenység osztályozásával, a NACE Rev.2.1 verziójával, külön hazai jogszabály bevezetésére nem volt szükség.

A NACE-rendelet következtében a hazai jogszabályokat két szempontból kellett módosítani.

• Lehetővé kellett tenni a közhiteles hatósági nyilvántartások átállását.

(Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény)

• Felül kellett vizsgálni mintegy kétszáz olyan jogszabályt, amely a TEÁOR’08-ra vagy annak egyes kódjaira hivatkozott. A hazai jogszabály-módosításokat az egyes gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerére hivatkozó törvények, kormányrendeletek és számos miniszteri rendeletek módosítása biztosítja. A miniszteri rendeletek közül is kiemelendő a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet, valamint az önálló vállalkozók tevékenységről szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet.

Hol érhető el az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is. Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.

TEÁOR’25-keresőprogramTEÁOR’08–TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program

A fordítókulcs minden esetben egyértelmű besorolást tesz lehetővé?

A fordítókulcs a TEÁOR’08-as négy számjegyű szakágazatok többségét egyértelműen átfordítja egy új kódba (ún. 1:1 kapcsolat).

Például: a TEÁOR’08 „14.11 Bőrruházat gyártása” szakágazat egyértelműen a TEÁOR’25 „14.24 Bőrruházat, szőrmecikk gyártása” szakágazatba sorolódik át.

Az esetek kb. 20 százalékában viszont a korábbi kódok több részre is szétválhatnak (ún. 1:n kapcsolat).

Például: a TEÁOR’08 „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” szakágazat megszűnik és 31 kiskereskedelmi tevékenységbe sorolódik át.

Hogyan történik a főtevékenységek átsorolása?

A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során.

A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség, amit a lenti keresőbe kell beírni, a TEÁOR lekérdező linkre kattintva. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó – adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő – adminisztratív főtevékenysége.

TEÁOR-lekérdező

Hogyan épül be az új főtevékenységkód a közhiteles hatósági nyilvántartásokba?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek – az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően – továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.

Hogyan történik az egyéb tevékenységek átsorolása?

Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván.

Azadószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig. A költségvetési szervek tekintetében a Kincstár feladata az egyértelműen átsorolható egyéb tevékenységek tekintetében az automatikus átsorolás.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon, míg a költségvetési szervek a Kincstárnál tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot. 

Mi a teendő, ha az ügyfél nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek a 25T201 jelű, a civil szervezetek pedig a 25T201CSZ jelű NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket.

A költségvetési szervek 2025. július 1-jéig a Kincstárnál tudnak változást kezdeményezni.

Amennyiben az önálló vállalkozók nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott ÖVTJ kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni. Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.

A nem Evectv. szerinti tevékenységek módosítására az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használata javasolt.

Mi a teendő, ha az ügyfél nem tudja, hogy az adott tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?

Amennyiben az ügyfél nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalástkérhet.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat végezni, ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott vállalkozásnak.

A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.

Hol lehet megtekinteni a bejelentett tevékenységeket?

A bejelentett tevékenységek a nyilvános lekérdezőfelületeken (Társas vállalkozások tevékenységei, Egyéni vállalkozók nyilvántartása, Egyéni vállalkozók tevékenységei) és a NAV Ügyfélportáján is megtekinthetők.

Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.

Szükséges-e a létesítő okirat módosítása?

Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok.

Az új főtevékenységkódot – akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat – elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás.

A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek létesítő okiratában nem kötelező feltűntetni a TEÁOR-kódokat.

Amennyiben azonban egy szervezet létesítő okirata tartalmaz TEÁOR-kódot, akkor azokat – a rendkívüli átsorolásra való tekintettel – elegendő a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának első módosításakor átvezetni.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Kérdés és válasz az apasági szabadsággal kapcsolatban

Releváns jogszabályok:

• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
• az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet

A korábban apasági pótszabadság elnevezéssel illetett távolléti formára vonatkozó szabályozás megújítására 2023. január 1-től került sor a magyar munkajogban, az ún. „munka-magánélet” uniós irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogba való átültetése folytán. Immár az apák némileg módosult néven – „apasági szabadság” –, tehát a pótszabadságok rendszeréből kiemelve, meghosszabbított időtartamban, megváltozott díjazási és pontosított kiadási szabályok mellett tölthetnek néhány napot a családjukkal. Cikkünkben 8 kérdés és 8 válasz formájában tekintjük át, melyek a legfontosabb tudnivalók az apasági szabadsággal élni kívánó munkavállalók és munkáltatóik számára.

1.) Hány napra, és milyen díjazással jár az apasági szabadság?

A korábbi öt munkanap helyett az új szabályok szerint tíz munkanapra jár az apasági szabadság. Ez tehát nagyjából két hét fizetett távollétet jelent. Teljes díjazás azonban csak az első öt munkanapra jár (a távolléti díj 100 %-a), a második öt munkanapon már csak a távolléti díj 40 %-a illeti meg az apákat. A második hét igénybe vételét ezért vélhetően anyagi okból sokan megfontolják, vagy ha egy hét otthonlét még nem elegendő, helyette inkább a teljes díjazással járó szabadságot is választhatják az éves szabadságkeretük terhére.  

Az apasági szabadságra a munkavállaló abban a tragikus esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

2.) Jogosult-e az örökbefogadó apa is apasági szabadságra?

Igen. Az apasági szabadság jogosultja a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező örökbefogadó férfi is lehet.

3.) Ki mondja meg, mikor vehető igénybe az apasági szabadság?

Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni azzal, hogy azt a születést követő második hónap végéig – örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig – vehető ki. Családonként eltérő, hogy az apa jelenlétére mikor van nagyobb szükség: a szülés körüli napokban, amikor az édesanya – tipikus esetben – kórházban tartózkodik, és a nagyobb testvéreket el kell látni, vagy majd csak néhány nappal később, amikor a baba már hazaérkezik. A munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy az apa miként ossza be a távollétét. E körben is köti azonban a feleket az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Mivel a szülés időpontja jellemzően előre nem ismert, a munkáltatónak adott esetben ahhoz is alkalmazkodnia kell, ha az apa egy éjszakai szülés esetén hajnalban közli, hogy otthon maradna. Azonban az apától is elvárt, hogy figyelemmel legyen a munkaszervezéshez kapcsolódó érdekekre, és minél hamarabb közölje, mikor kívánja igénybe venni az apasági szabadságot (pl. programozott időpontú szülés esetén ennek időpontja már előre ismert lehet).  

Az apa kérésének megfelelő kiadás szabályát egészíti ki az a rendelkezés is, hogy az apasági szabadságot nem kötelező az esedékesség évében (tárgyévben) kiadni. Ha a jogosultsági idő túlnyúlik a naptári év végén (novemberi, decemberi születésű babák esetén), az apasági szabadság maradék része a következő évre átvihető.

A kivétel munkavállaló által való ütemezésének korlátját jelenti, hogy az apasági szabadságot nem lehet elaprózni: legfeljebb két részletben igényelhető.  

4.) Átvihető-e a következő munkáltatóhoz a ki nem adott apasági szabadság?

Az apasági szabadság személyhez, és nem munkaviszonyhoz kötődik. Amennyiben az apa éppen a jogosultsági idő alatt vált munkahelyet, és még nem tudta kivenni az apasági szabadságát, úgy annak maradvány része a következő munkáltatónál is felhasználható. A munkaviszony lezárásához kapcsolódó ún. foglalkoztatási igazoláson ezért a (volt) munkáltatónak fel kell tüntetnie, a munkavállaló mennyi apasági szabadságot igényelt a tárgyévben. A ki nem adott apasági szabadságot ennek megfelelően – az alap- és pótszabadságtól eltérően – megváltani sem kell a munkaviszony végén.  

5.) Arányosítják-e az apasági szabadságot, ha a munkavállaló évközben lép be az céghez?

Nem. Az apasági szabadság személyhez köthető volta miatt év közben kezdődő munkaviszonynál sem kell arányosítani az apasági szabadságot, hanem annak teljes tartama jár a gyermek születéséhez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy mennyi ideje illetve naptári év hányadában áll fenn a jogviszony. Év közben lezáruló munkaviszony esetén sem kell arányosítani az apasági szabadságra való jogosultságot, hanem annak fel nem használt része – az előző pontban foglaltak szerint – a következő jogviszonyban felhasználható jogosultsági időn belül.

6.) Elhalaszthatja vagy megszakíthatja-e a kiadott apasági szabadságot a munkáltató?

A szabadságot a törvény szerint munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén el lehet halasztani vagy megszakítani. Ez a szabály azonban nem alkalmazható az apasági szabadságra. A kérésnek megfelelő időpontban való kiadás szabályával összhangban a munkáltató az említett, súlyos indokok esetén sem halaszthatja el, vagy szakíthatja meg az apasági szabadságot.  

7.) Élvez-e az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló valamilyen munkajogi védelmet?

Igen, kétféle munkajogi védelem illeti meg az apasági szabadságot kivevő, vagy ezt szándékozó szülőt annak érdekében, hogy a távollét lehetőségével élő apának ne kelljen amiatt aggódnia, hogy amíg családjával foglalkozik, munkahelyén ezért őt hátrány érheti.  

Egyrészt az apasági szabadság is felmondási tilalmi időszaknak minősül, vagyis a távollét alatt jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató részéről felmondással. A felmondási tilalom nem terjed ki a munkaviszony-megszüntetés más eseteire (tehát pl. próbaidő alatti vagy szankciós jellegű azonnali hatályú felmondásra, közös megegyezésre).  

Másrészt az indokolás nélküli megszüntetések esetén speciális munkajogi védelem jár az apasági szabadságot igénybe vevőknek. A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – ilyenkor indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (pl. a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását), ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság, miatt került sor. A munkavállaló az indokolást a megszüntető jognyilatkozat közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. A munkavállaló az indokolás közlésétől – vagy a határidő eredménytelen lejártától – harminc napon belül fordulhat munkaügyi perben eljáró bírósághoz a megszüntető nyilatkozat jogellenességét állítva. Ilyen perben a munkáltatónak kell helytállnia azért, hogy az elbocsátásra nem az apasági szabadsággal összefüggésben került sor.  

Az irányelvvel összhangban való értelmezés megköveteli, hogy a munkajogi védelem a fentiek szerint azon apákat is megillesse, akik csupán igényelték, de – bármely okból – nem vették igénybe az apasági szabadságot.

8.) Milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételével és az azzal összefüggő költségek megtérítésével kapcsolatban?

Az apasági szabadságra járó díjazást valójában nem a munkáltatónak kell állnia, hanem a távolléti díj és a kapcsolódó közteher megtérítését igényelheti a központi költségvetésből. Külön kormányrendelet rendezi az ezzel összefüggő adminisztrációs kötelezettségeket. Eszerint a munkavállalónak – a jogszabályban felsorolt nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségei mellett – munkáltató részére be kell mutatnia

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,

b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy

c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak a hiteles papíralapú másolatát.

A munkáltató az apasági szabadság igénybevételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartást vezet. A munkáltatónak a munkavállalót megillető apasági szabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania.

A próbaidő számítása

A próbaidő fogalma és célja

A próbaidő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) által szabályozott jogintézmény, amely lehetőséget biztosít a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy kipróbálják magukat a munkaviszonyban, valamint, ha az nem nyerte el a tetszésüket, rövidúton megszüntessék azt.

A próbaidő kikötése a munkaszerződés egy lehetséges eleme: a feleknek lehetőségük van próbaidő kikötésében megállapodni, de arra nem kötelesek [Mt. 45. § (5) bekezdés]. A próbaidő során a felek kölcsönösen meggyőződhetnek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, valamint arról, hogy megfelelnek-e egymás elvárásainak.

A próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül megszüntethető a munkaviszony mindkét fél által, azonos feltételek mellett [Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont]. A próbaidő után a munkáltatónak már szükséges megindokolnia a felmondását, a munkavállaló pedig indoklás nélkül csak a felmondási idő letöltésével szüntetheti meg a munkaviszonyt.

A próbaidő tartamának meghatározása

Az Mt. szerint a próbaidő csak a munkaviszony kezdetekor köthető ki és szükséges a munkaszerződésbe belefoglalni. A felek munkaszerződés megkötését követően kikötött próbaidőről szóló megállapodása érvénytelen. Amennyiben a felek a munkajogviszony kezdő időpontját a munkaszerződés megkötéséhez képest egy későbbi időpontra teszik, akkor a kikötött próbaidő a jogviszony kezdő napjával indul el.

A próbaidő a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapra köthető ki. Ennél rövidebb próbaidő egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítható, azonban a maximális időtartam a meghosszabbítás után sem haladhatja meg a három hónapot [Mt. 45. § (5) bekezdés]. A kollektív szerződés felhatalmazást adhat a munkáltatónak és a munkavállalónak arra, hogy hosszabb próbaidőben állapodjanak meg, ez alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet [Mt. 50. § (4) bekezdés]. A hosszabb próbaidő alkalmazása elsősorban a magasabb felelősséggel járó munkakörök esetében, illetve összetett, hosszabb idő alatt betanítható feladatok ellátása esetén jellemző.

Próbaidő kiköthető határozott és határozatlan idejű munkaszerződésben is. Tizenkét hónapnál rövidebb határozott idejű munkaviszonyok esetén próbaidő a három hónap arányos részére köthető ki csupán [Mt. 192. § (5) bekezdés]. Ha a határozott idejű munkaviszony meghosszabbításra kerül, vagy a megszűnését követő hat hónapon belül ismét hasonló vagy azonos munkakörben alkalmazzák a munkavállalót, próbaidő nem köthető ki [Mt. 192. § (4) bekezdés].

A próbaidő alatt és után a munkavállaló azonos jogállással rendelkezik, a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azonosak, eltérés csupán a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan van. Ezért, ha a próbaidő letelte után valamelyik fél eltérő szerződési tartalommal kívánja a munkaviszonyt folytatni, erre a szerződés közös megegyezéses módosításával van lehetőség.

Ugyanakkor a munkáltatók különbséget tehetnek a próbaidőn vagy azon túl lévő munkavállalók között. Ez legtöbbször a díjazás eltérésében jellemző, például a munkáltató dönthet úgy, hogy cafeteria csak a próbaidő lejárta után jár, valamint előfordul, hogy a próbaidő alatt alacsonyabb a munkavállaló bérezése. Azonban ezen helyzetekben kifejezetten fontos a jogszabályok betartása a diszkrimináció elkerülése érdekében.

A hónap és a napok közötti különbség

A próbaidő határidőnek nem minősülő időtartam, számításakor a naptár az irányadó [Mt. 26. § (1) bekezdés]. A próbaidőt napokban is meg lehet határozni, bár ez a gyakorlatban nem jellemző. Ennek előnye lehet a pontosság, hátránya pedig az, hogy a hónapok hosszúságának különbsége miatt bonyolultabb számításokat igényel.

A próbaidő hónapokban történő meghatározásakor a három hónap nem egyenlő 90 nappal, mivel a hónapok hossza változó: 28, 29, 30, vagy 31 naposak lehetnek, így a hónapok közötti eltérések miatt különbségek lehetnek a próbaidő végében. A gyakorlatban például, ha a három hónapos próbaidő március 1-jén kezdődik, akkor május 31-én ér véget. Ez napokban azonban 91, a hónapok eltérő hosszúsága miatt.

A jogszabályokban a „hónap” kifejezést a naptári hónapra kell érteni, a „napot” pedig naptári napként kell tekinteni. A hónapokban meghatározott próbaidő az időtartam leteltét követő azonos számú napot megelőző nap végén jár le. Tehát például a 4-én kezdődő egy hónapos próbaidő 3-án nap végén jár le.

A töredéknapok kezelése

Ha a próbaidő töredéknapot tartalmaz, az Mt. alapján a töredéknapokat egész napként kell figyelembe venni, ehhez a matematikai szabályok alapján kerekíteni szükséges. Jellemzően töredéknap a 12 hónapnál rövidebb határozott idejű munkaviszonyok esetén fordul elő a próbaidő tekintetében, ugyanis ebben az esetben a próbaidő időtartamát a munkaviszony hosszához képest arányosítani kell. Például, ha az arányosításkor a próbaidő hosszára 23,3 nap jön ki, akkor azt lefele kerekítve 23 egész napnak kell tekinteni, azonban, ha a számításkor 23,6 nap adódik, akkor azt felfele szükséges kerekíteni, így a próbaidőt 24 egész napnak kell tekinteni [Mt. 121. § (2) bekezdés].

A próbaidő lejárta és a következmények

A próbaidő leteltével a munkaviszony jogilag stabilabbá válik, és szigorúbb megszüntetési szabályok lépnek életbe. Ha egyik fél sem szünteti meg a jogviszonyt a próbaidő alatt, az automatikusan folytatódik. Ezzel a munkaviszony biztosabb alapokra kerül, hosszú távú együttműködés lehetőségét teremtve.

Ha a társasházi külön tulajdont haszonélvezet terheli

A tulajdonos helytállása mellett érvelő bíróságok szerint a Tht.4/A.§-a a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását csak a Tht-ban nem szabályozott kérdésekben rendeli el, a Tht.24.§-ának (1) bekezdése viszont tartalmaz a közös költség megfizetésére vonatkozó speciális szabályt, amely eldönti a kérdést. A Tht.24.§ (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik), amely rendelkezésből az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. A haszonélvező ugyanis nem tagja a jogközösségnek, vele szemben a közgyűlés nem hozhat marasztaló határozatot (így a közös költség-hátralék összegére vagy megfizetésére vonatkozóan sem). Közös költséghátralék esetén a tulajdonostárs tulajdona terhelhető meg zálogjoggal és erre vezethető a végrehajtás is, míg a haszonélvező joga ugyan vagyoni értékű jog, azonban személyes jellege miatt nem alkalmas biztosítékként és végrehajtás sem vezethető rá. A tulajdonostárs és a haszonélvező “belső” jogviszonyukban figyelembe vehetik a tényleges használatot és elszámolhatják egymás között a közös költséget, megállapodásuk és elszámolásuk azonban nem tartozik a társasházra, a társasház viszonylatában a közös költség fizetésére a tulajdonostárs köteles. Ez a megoldás nyilvánvalóan a társasház működését kívánja szolgálni, a társasház zavartalan működése ugyanis nem tehető függővé a tulajdonostárs és a haszonélvező közti esetleges vitától, hiszen a társasháznak a vita eldöntéséig fizetni kell a közös költség részét képező díjakat és egyéb költségeket. (Az ismertetett megoldás során a Ptk. szabályai nem kerülnek alkalmazásra.) - 7 - 3.2.: A haszonélvező kötelezését támogató bíróságok szerint a Tht.24.§ (1) bekezdése valóban csak a tulajdonostársat említi és nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a tulajdonjogot haszonélvezet terheli. Annak, hogy a Tht. nem is utal a haszonélvezőre, az az oka, hogy a tulajdonos és a haszonélvező egymás közötti viszonyát a Ptk. rendezi és a Ptk. rendelkezéseit a felvetett probléma megoldásakor is alkalmazni kell. A társasház az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés ismeretében tisztában van azzal, hogy a társasházi lakást haszonélvezet terheli. A társasház jogközösségének tagja valóban a tulajdonostárs, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás, használat és hasznosítás jogát a haszonélvező gyakorolhatja és a probléma alapját képező esetben gyakorolja is. A tulajdonos és a haszonélvező közötti viszonyra a Ptk. XXX. Fejezete vonatkozik [a felvetett kérdés megoldása szempontjából különösen fontosak az 5:149-150.§-ok valamint az 5:152.§ rendelkezései, míg korábban a régi Ptk.157.§ (1) bekezdése és 159.§ (1) bekezdése került alkalmazásra], amely rendelkezések szerint haszonélvezettel terhelt dolog esetén (legyen az akár társasháztulajdon is) a haszonélvezeti jogát gyakorló haszonélvezőt terhelik a dolog használatával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek. Tekintettel arra, hogy a közös költség döntő hányadát a dolog használatával és fenntartásával kapcsolatos költségek alkotják, a közös költség fizetésére a haszonélvező köteles. A közös költség megfizetésére indított perben a bíróságnak a tényállásban kell rögzítenie, hogy a társasházi lakást a tulajdonos vagy a haszonélvező használja-e (esetleg mindannyian együtt) és döntésének a tényleges használatot kell tükröznie. Az álláspont követői szerint ez esetben a közös költség-hátralék megfelelő biztosítéka sem hiányzik: a Tht.30.§ (1) bekezdése megteremti az alapot a zálogjog bejegyzésére a tulajdonostárs illetőségére, valamint a követelésnek a zálogtárgyból történő kielégítésére (a tulajdonostárs tűrni köteles a lakás értékesítését, azonban a közös-költség tartozásért egyéb vagyonával nem felel). A közgyűlés határozata nemcsak a tulajdonostársra hat ki, hanem arra is, aki a jogát a tulajdonostól származtatja, még akkor is, ha a Tht. csak a tulajdonostársat említi. A haszonélvező köteles betartani a közgyűlésnek a tulajdonos használati jogára vonatkozó határozatát, hiszen nemcsak a használati jogok háramlanak át rá, hanem a kötelezettségek is (pl. kiterjed rá a házirend, az SZMSZ is). Vannak egyébként olyan további esetek is, amikor a közgyűlés “nem tulajdonostársra” vonatkozó határozatot hoz (pl. bérlő, nem tulajdonostárs közös képviselő). A közös költség fizetésének elmulasztása esetére a társasház közgyűlése szankciót is alkalmazhat a haszonélvezővel szemben: akár abból a szolgáltatásból is kizárható, amelynek a díját a közös költség tartalmazza (pl. lifthasználat). 3.3.: A harmadik álláspont szerint abból kiindulva, hogy a tulajdonostárs és a haszonélvező együttesen gyakorolják a tulajdonjog részjogosítványait, együtt felelnek meg a tulajdonos Tht.24.§ (1) bekezdésében említett fogalmának. Emiatt közös költség hátralék esetén a társasháznak mind a tulajdonost, mind pedig a haszonélvezőt – alperesként – perelnie kellene. Marasztalásukra több módon nyílik lehetőség: - az egyik szerint mindketten (együttesen) felelnek a tartozás teljes összegéért, és ha bármelyikük fizetett, egymás között a Ptk. szabályai szerint elszámolnak, vagy - a társasház kérelmére a bíróság a haszonélvezőt a közös költség megfizetésére, a tulajdonost pedig a kielégítés tűrésére kötelezi, vagy - a bíróság (szükség esetén erre irányuló bizonyítás lefolytatását követően) megosztja a közös költséget a haszonélvező és a tulajdonos között: a közös költségnek a használattal kapcsolatos részének megfizetésére a haszonélvezőt, míg a tulajdonjoghoz kötőtő részének megfizetésére a tulajdonost kötelezi.

Leltárhiány esetén ki fizeti a veszteséget? Követelhető a dolgozón?

A leltárról és a leltárhiányról már bizonyára sokan hallottak. Az azonban már nem olyan köztudott, hogy ki fizeti majd meg a hiányt? Kit terhel a leltárhiány? Minden esetben a munkáltatónak kell lenyelnie a hiány miatti veszteséget? Netán a dolgozónak kell megfizetni a kárt?

Mit jelent a leltárhiány?

Mikor beszélhetünk leltárhiányról? Erre a Munka Törvénykönyve egyértelmű választ ad.

A leltárhiány minden esetben csak a leltári készletben keletkezhet. Leltári készlet az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyag vagy áru. A leltárhiány a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

A természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértéke a forgalmazási veszteség, ami nem tekinthető leltárhiánynak.

A leltárhiány feltétele, hogy a hiány oka ismeretlen, tehát nem lehet megállapítani a hiány keletkezésének okát és módját.

Mi a leltárfelelősség?

A leltárhiány megállapításának lényeges eleme, hogy a hiány oka ismeretlen. Nem lehet tudni, hogy miért keletkezett. Éppen ezért az sem állapítható meg, hogy a hiány pontosan ki miatt keletkezett. Így a „tettes” nem tehető felelőssé, nem lehet tőle követelni a hiány megfizetését.

Ugyanakkor a leltári készletet is kezeli valaki, azzal munkavégzés történik. Így jogosan várható el a munkáltató részéről, hogy a leltárhiány esetén is legyen majd felelős. Ez a felelősség azonban csak meghatározott feltétel esetén állhat fenn. Ezt nevezik a munkajogban leltárfelelősségnek, amelynek szigorú törvényi követelményei vannak.

A leltárfelelősség feltétele, hogy

• a munkavállalóval legyen egy írásbeli leltárfelelősségi megállapodás,
• szabályszerű legyen a leltári készlet átadása és átvétele,
• a leltárhiány megfelelő módon kerüljön megállapításra,
• az érintett munkavállaló legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát,
• ha a leltári készletet leltárfelelősséggel nem rendelkező dolgozó is kezelné, ahhoz a leltárért felelős munkavállalónak írásban kell hozzájárulnia. Ez érthető, hiszen valójában „helyette” is ő vállalja majd a felelősséget.

A munkavállaló leltárfelelőssége nem állapítható meg, ha a fenti feltételek valamelyike nem teljesült.

Ki fizeti a veszteséget leltárhiány esetén?

A fő szabály, hogy a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.

Vagyis az a munkavállaló lesz a felelős, aki leltárfelelősséggel tartozik. A munkáltató tőle követelheti a keletkezett hiány megfizetését még akkor is, ha ő maga nem hibázott, vagyis nem hibás, nem vétkes a hiány keletkezésében.

Bár így elég egyértelműnek tűnik, mégsem ilyen egyszerű.

A leltárfelelősség alapján érvényesíteni kívánt veszteség esetén a munkáltatónak a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos határidő alatt kell érvényesíteni a kárigényét.

Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidő. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató ezt túllépné, akkor bizony már nincs mit tenni. A kárát nem tudja majd a leltárfelelősség alapján érvényesíteni. DE… (Tudod, a jogban időnként van egy „de”, egy kivétel, ha a körülmények eltérnek az általánostól.)

Abban az esetben, ha a leltárhiány miatt büntetőeljárásra is sor kerül, a munkáltató 60 napos határideje 30 napra csökken.

Ha a hiány esetén bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárásre került sor, ám kiderült, hogy nem történt bűncselekmény, ezért valóban leltárhiányról van szó, akkor a 60 nap helyett csak 30 nap áll rendelkezésre a leltárhiányért felelős munkavállalóval szembeni kártérítés követelésére. Igaz, hogy ez a 30 napos határidő csak a büntetőeljárás megszűnését követően indul el.

Lényeges az is, hogy teljesülnie kell a leltárfelelősség valamennyi, a fentiekben már jelzett feltételének is ahhoz, hogy a munkavállalónak valóban a zsebébe kelljen nyúlnia.

Ha például van egy leltárfelelősségi megállapodás, ám a hiány nem szabályosan átadott és átvett készletben keletkezett, a munkavállaló nem tartozhat leltárfelelősséggel. De például, akkor sem kell fizetnie a munkavállalónak, ha a leltározás nem volt megfelelő.

Mennyit kell fizetni a keletkezett hiányért?

Milyen mélyen kell majd a felelős munkavállalónak a zsebébe nyúlnia? Vagyis milyen mértékben lesz felelős a hiányért?

Itt nem csupán egyetlen válasz lehetséges. A felelősség mértéke attól függ, hogy egyedül kezelte-e a leltári készletet.

• Amennyiben a leltárfelelős mindig egyedül kezelte a leltári készletet, akkor fő szabály szerint a teljes hiányért felel. Ettől a felek a leltárfelelősségi megállapodásukban eltérhetnek.
• Ha a leltárfelelősön kívül más munkavállaló is kezelte a készletet, akkor a leltárhiányért felelős dolgozótól legfeljebb a 6 havi távolléti díjának megfelelő összeg követelhető. Vagyis itt már nem biztos, hogy a teljes kárt meg kell térítenie.
• Csoportos feltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodásban résztvevő munkavállalók 6 havi távolléti díjának együttes összegét.

Ezeken kívül is vannak olyan körülmények, amit figyelembe kell venni a kártérítés összegének megállapításakor. Ilyen például, hogy a munkáltató megfelelően biztosította-e a leltári készlet őrzését. Ezeket mindig az adott esetben kell vizsgálni.

Alkalmi munka, egyszerűsített foglalkoztatás – és a nyugdíj 2024-ben

Különösen a nyári nyaralási szezonban gyakori ez a helyzet, sokszor az állandó személyzet melletti kisegítők foglalkoztatása formájában.

Ilyenkor több lehetőség közül választhat a munkáltató megoldásként. Köthető erre a rövid időre is határozott idejű munkaszerződés, de ennél jobb döntés lehet, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében kerül alkalmazásra a szükséges munkaerő.

Az egyszerűsített foglalkoztatás ugyanis jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, és anyagilag is előnyösebb, megtakarítást ad.

Jó tudni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összegének 2023. december 1-jétől történő emelkedése erre a foglalkoztatási formára is kihatással van.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) szerint ez a foglalkoztatási forma mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára, illetve filmipari statiszta munkára alkalmazható meghatározott időtartamban.

Idő korlátok

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka végzésére szóló határozott idejű munkaviszony egy naptári éven belül nem haladhatja meg a százhúsz napot.

Alkalmi munkának az számít, ha a határozott időre szóló munkaviszony összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, illetve egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig tart.

A jogszabály a munkáltató napi alkalmi munkavállalói létszám keretét is meghatározza.

Egyszerűbb adminisztráció

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejövő munkaviszony igen egyszerű módon, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre.

A bejelentés elektronikus úton, vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül tehető meg a NAV-hoz. (Ha a munkáltató nem elektronikus úton bevallásra kötelezett, használhatja a bejelentési kötelezettség mellett a törvényhez mellékelt szerződés mintát – minta munkaszerződést – is.)

Bérezés – összeg határ

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.

Ez az összeg 2024-ben az új számok alapján órabéres foglalkoztatásnál minimálbér esetén 1.304 forint/óra, garantált bérminimum esetén 1.630 forint/óra.

Ha a munkához bérpótlék is kapcsolódna, például éjszakai pótlék, vagy túlóra, ezeket is meg kell fizetni.

Munkáltatói közteher fizetés

Ez is nagyon egyszerűen történik. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló esetében a minimálbérhez kötötten fizeti a közterhet.

Ez az összeg alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz az új bérösszegek alapján kerekítve 2.700 forint/fő/nap, mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként 0,5%-a, azaz kerekítve 1.300 forint/fő/nap. (Lásd: Efo tv. 8.§ (2) bekezdése)

Ez a kedvezményes közteher fizetés legfeljebb a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható.

A befizetési kötelezettséget a tárgyhót követő 12-éig kell teljesíteni a NAV-hoz. Ez a befizetés minden munkáltatói közteher teljesítéssel kapcsolatos feladatot kivált.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti közteher fizetés akkor alkalmazható, ha a munkáltató betartja az ezzel kapcsolatos létszám- és foglalkoztatási idő korlátokat is.

Munkavállalók – mentesített keretösszeg

A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelemadót sem.

Ez az összeghatár, az úgynevezett mentesített keretösszeg.

2024-ben a mentesített keretösszeg napi összege a napi minimálbér, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz 15.951 forint, illetve 19.487 forint. (Lásd: Efo.tv. 9.§ (2) bekezdése)

Társadalombiztosítási ellátások – jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló ez alapján a foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra (üzemi baleset esetén), és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, a társadalombiztosítás többi ellátására (például táppénzre) nem.

Nyugdíj – összeg

A nyugellátás számítási alapja mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka – 3.700 forint/nap, alkalmi munkánál 2,8 százaléka – 7.500 forint/nap. (Lásd: Efo. tv. 10.§ (2) bekezdése)

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

Mire figyelj székhelyszolgáltatás esetén?

Miért fontos a székhely?

A cégek esetén, legyen az betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy más formában működő cég, kötelező a székhely. Székhely nélkül egyetlen céget sem lehet bejegyeztetni. De nem csupán az alapításkor kell székhelyről gondoskodni, később sem maradhat a társaság székhely nélkül.

A székhely nem más, mint a cég hivatalosan bejegyzett irodája és egyben a cég hivatalos levelezési címe.

Ha egy hivatalos levelet ide küldenek, akkor az megfelelően kézbesítettnek minősül még akkor is, ha azt senki nem veszi át.

Egyáltalán nem mindegy, hogy hol is van a cég székhelye. Csak olyan ingatlan lehet a cég székhelye, amit a cég jogszerűen használhat.

A használat történhet tulajdonosként, bérlőként, szívességből, mint szívességi használó vagy akár székhelyszolgáltatás keretében is.

Mit jelent a székhelyszolgáltatás?

Amennyiben a cég tulajdonosai sem saját ingatlanban, sem bérleményben nem szeretnék a cég székhelyét biztosítani, lehetőség van székhelyszolgáltatást is igénybe venni.

A székhelyszolgáltatás egy ezzel foglalkozó cég, szervezet által nyújtott szolgáltatás. Ilyenkor a székhelyszolgáltató megbízás keretében vállalja a székhely biztosítását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatást igénybe vevő cég a megadott székhelyet tényleges tevékenységeire is használhatná.

Ez tehát nem egy iroda bérlését jelenti. A székhelyszolgáltató a hivatalos székhelyet biztosítja, valamint köteles a székhelyszolgáltatásról szóló jogszabályban foglaltakat teljesíteni.

Mi történik a székhelyszolgáltatóhoz érkező hivatalos levelekkel?

A székhelyszolgáltatás lényege, hogy a cég hivatalosan elérhető legyen a székhelyként megjelölt címen. Maga a cég ténylegesen nem működik a megjelölt székhelyén, azonban biztosítani kell, hogy a cégnek címzett leveleket átvegyék.

A székhelyszolgáltató fő kötelezettsége a nála székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégnek címzett postai küldemények átvétele. Különösen az üzleti és hivatalos iratok esetén kell ezt biztosítani.

Önmagában azonban a levelek átvétele még nem elegendő.

A székhelyszolgáltató a hozzá érkezett küldemények átvételéről 1 munkanapon belül köteles értesíteni a címzett céget.

Fontos, hogy a székhelyszolgáltató általi átvétel időpontja lesz a hivatalos kézbesítés időpontja. A kézbesítéshez fűződő határidők tehát attól kezdve ketyegnek. A székhelyszolgáltató általi átvétel tehát olyan, mintha maga a címzett cég vette volna át a levelet. Éppen ezért lényeges, hogy a székhelyszolgáltató a lehető leggyorsabban értesítse a céget a küldemény átvételéről, a címzett cég pedig minél előbb tegye meg a további szükséges intézkedéseket.

Mire figyelj székhelyszolgáltatás esetén?

Fontos, hogy megfelelő körültekintéssel válaszd ki a székhelyszolgáltatót, ha így szeretnéd a céged székhelyét biztosítani. Mint sok esetben, itt sem elegendő csak az árra figyelni.

• Mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a székhelyszolgáltatás helyeként megjelölt ingatlan megfelelő-e. Fő szabály szerint székhelyszolgáltatásra olyan ingatlan szolgálhat, ami a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy arra olyan használati joggal rendelkezik, ami a földhivatalnál is bejegyzésre került. Ez az ingatlan tulajdoni lapja alapján ellenőrizhető. Más esetben is jogszerű lehet a székhelyszolgáltatás, ahhoz azonban már további feltételeket is teljesítenie kell a szolgáltatást nyújtó cégnek.
• A székhelyszolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződést írásba kell foglalni.
• A szerződés fő szabály szerint nem lehet határozott idejű. Ez alól kivétel, ha maga a szolgáltatást igénybe vevő cég is határozott időre alakult. Ez azonban elég ritka.
• A szerződésben a felek hiába írnák elő, hogy jogosultak azt bármikor rendes felmondással megszüntetni. A szerződés megkötésétől számított 1 éven belül a rendes felmondás nem gyakorolható. Ezt ugyanis jogszabály
• A szerződésnek tartalmazni kell azokat az iratokat, amelyeket a cég a székhelyszolgáltatónál akar őrizni. Amit mindenképpen itt kell tartani azok a cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatósághoz történő adatbejelentéssel összefüggő iratok és a cég számviteli beszámolói.
• A székhelyszolgáltató a tevékenységét a NAV felé is köteles bejelenteni. Amennyiben a székelyszolgáltató a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, akkor az adóhatóság a szolgáltatást igénybe vevő céget fogja felszólítani, hogy gondoskodjon megfelelő székhelyről. Ha ezt időben nem teszi meg a cég, az bizony az adószáma törlését vonhatja maga után.
• A cégtábla sem maradhat el. A székhelyszolgáltató köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, közterületről jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.
• A szerződés megszűnésekor a székhelyszolgáltató köteles a nála lévő iratokat átadni a cégnek.

Mi számít munkaidőnek

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében munkaidőnek a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama minősül [Mt. 86. § (1) bekezdés]. Ide tartozik minden olyan időszak, amikor a munkavállaló a munkáltató utasításai szerint munkát végez vagy munkavégzés céljából rendelkezésre áll.

Az Mt. meghatározásából látható, hogy a munkaidőbe beletartozik minden olyan időtartam is, amelyet a munkavállaló a munkavégzéshez kapcsolódó feladatainak ellátására fordít. Az Mt. úgy fogalmaz, hogy előkészítő és befejező tevékenység körébe sorolandó minden olyan feladat, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni [Mt. 86. § (2) bekezdés]. Az előkészítő és befejező cselekmények olyan tevékenységek, amelyek elvégzése elengedhetetlen a munkavégzés megkezdéséhez vagy annak befejezéséhez.

Előkészítő cselekményeknek minősül például a munkavégzéshez szükséges eszközök előkészítése, az adott munkaterület felkészítése a munkavégzésre, munkavédelmi felszerelések felvétele, vagy a munkához szükséges anyagok, eszközök átvétele. Befejező cselekmények például a munkaterület rendbetétele és tisztítása a munka befejezése után, az eszközök visszajuttatása a megfelelő helyre, a munka során használt anyagok és eszközök tisztítása és karbantartása, a munkavédelmi felszerelések levétele és tárolása. Az üzleti alkalmazottnak például a bolt nyitása előtt el kell végeznie a pénztárgép beüzemelését, fel kell készülnie a vásárlók érkezésére, záráskor pedig el kell számolnia a kasszával, rendbe kell tennie az üzletteret stb. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése az említett előkészítő és befejező tevékenységnek számít és ezáltal munkaidőnek kell tekinteni. A munkáltatóknak ezekre az időtartamokra figyelemmel kell megszervezniük a munkát. Például, ha az említett üzlet 10 órakor nyit, akkor az ott dolgozó eladó munkavállalók munkaideje nem kezdődhet 10 órakor, hanem valamivel korábban, hogy az előkészítő cselekmények is a beosztás szerinti munkaidőben valósulhassanak meg.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az előkészítő és befejező tevékenységek ellátása minősülhet-e túlórának a munkavállaló oldalán. Az Mt. 107. §-a szerint a túlóra olyan munkaidő, amely a beosztás szerinti munkaidőt meghaladja. Az előkészítő és befejező cselekmények is túlmunkának minősülhetnek, amennyiben ezek elvégzése miatt a munkavállaló munkaideje meghaladja a beosztott munkaidőt. A rendkívüli munkaidőt a munkáltató rendeli el. Bár az írásbeli elrendelés nem kötelező, az Mt. lehetőséget biztosít a munkavállalónak, hogy kérje a rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelését [Mt. 108. § (1) bekezdés]. Így előfordulhat olyan helyzet is, amikor a munkáltató külön utasítás nélkül elvárja vagy tudomásul veszi, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején túl is dolgozik, és ez szintén rendkívüli munkának minősül. Az Mt. szerint a rendkívüli munkaidő maximális mértéke évenként 250 óra lehet [Mt. 109. § (1) bekezdés].

Amennyiben a felek írásban megállapodnak, ez az időtartam további 150 órával növelhető, így összesen 400 óra rendkívüli munkaidőt jelenthet. A munkavállaló ezt a megállapodást csak a naptári év végére mondhatja fel [Mt. 108. § (2) bekezdés]. Kollektív szerződés esetén a rendkívüli munkaidő tartama 250 óra helyett 300 óra is lehet, és ezen felül a felek írásbeli megállapodása alapján további legfeljebb 100 óra rendelhető el naptári évenként [Mt. 135. § (3) bekezdés].

A túlmunka időtartamát a munkaidő-nyilvántartásban pontosan rögzíteni kell, és a munkáltatónak megfelelően díjaznia kell ezt az időt. A munkaidő nyilvántartása tekintetében az Mt. rögzíti, hogy a munkáltató köteles pontosan nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, amibe értelemszerűen beletartozik az előkészítő és befejező cselekmények időtartamának rögzítése is (Mt. 134. §). A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a munkavállaló jogainak védelmét és a munkáltató kötelességeinek teljesítését.

Megszorítás a szochoszabályokban

A Magyar Közlöny 74. számában kihirdetett 182/2024. számú kormányrendelet sokadszorra módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) 11. paragrafusát, amely a kedvezményre vonatkozó szabályokat rögzíti.

Az említett kormányrendelet a 424/2022. kormányrendeletben rögzített veszélyhelyzetre hivatkozva szabja át az augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyokra vonatkozó szochokedvezmény-szabályokat, amelyek egyebek mellett érintik a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is, mivel az érintett munkavállalók esetében is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy új fogalmi meghatározása.

A jelenleg hatályos szochotörvény 11. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kedvezmény alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek az a magyar állampolgár tekintendő, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (együttesen anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E paragrafus alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.

Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben felsorolt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.

Az említett 11. paragrafus (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

Az új szabályok szerint (tehát az augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyok esetében) a kedvezmény az eddigi 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.

Az első évben a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeg, míg a fennmaradó 6 hónapban a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a szochotörvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeg.

Ezzel összhangban a 11. paragrafus (6) bekezdése szerint részkedvezmény azon egész hónapra is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve a 18. hónapja véget ér.