Táppénz 2025

Ki jogosult táppénzre 2025-ben?

Ahhoz, hogy valaki táppénzben részesülhessen, három alapfeltételnek kell teljesülnie – ezek a következők:

• - Fennálló biztosítási jogviszony: csak azok jogosultak táppénzre, akik biztosított jogviszonnyal rendelkeznek, azaz hivatalos munkaviszonyuk van.
• - Orvosi igazolás keresőképtelenségről: a háziorvos vagy kezelőorvos által kiállított dokumentum igazolja, hogy az érintett a betegség vagy sérülés miatt ideiglenesen nem tudja ellátni a munkáját.
• - Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése: a jogosultsághoz az is szükséges, hogy a munkavállaló fizessen egészségbiztosítási járulékot a keresete után.

E három feltétel teljesülése esetén jár a táppénz – a betegszabadság lejártát követően –, amit már nem a munkáltató, hanem a társadalombiztosítás folyósít.

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz mértéke 2025-ben is a bruttó jövedelem alapján kerül kiszámításra, és több tényező is befolyásolja. A cikkben több táppénz számítás példa is segít megérteni a rendszer működését. Alapesetben a táppénz a napi bruttó jövedelem 60%-a, ha a biztosított legalább 730 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és otthon gyógyul. Ennél rövidebb jogviszony vagy kórházi ellátás esetén a táppénz mértéke 50%. Fontos tudni, hogy az egy napra jutó táppénz nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét – ez az úgynevezett táppénzplafon.

A lenti táppénz számítás példa segítségével könnyebb elképzelni, hogy mekkora összegre számíthatunk.

• - Ha valaki havi bruttó 300 000 Ft-ot keres, és otthon gyógyul, akkor:
  (300 000 / 30) × 0,6 = 6 000 Ft/nap táppénz
• - Ha valaki bruttó 500 000 Ft-ot keres és kórházi ellátásban részesül:
  (500 000 / 30) × 0,5 = 8 333 Ft/nap táppénz

Ha a számított napi összeg meghaladja a táppénzplafont, akkor csak a plafonösszeg jár.

Bizonyos esetekben a táppénz összege a szokásosnál magasabb is lehet. Ilyen például a baleseti táppénz, amelyet munkabaleset vagy útközben történt baleset esetén lehet igényelni. Ebben az esetben az ellátás mértéke a bruttó jövedelem akár 90% vagy 100%-a is lehet, függetlenül attól, hogy a munkavállaló otthon gyógyul vagy kórházi ellátásban részesül.

Táppénz igénylése – Lépésről lépésre

A táppénz igénylése 2025-ben is viszonylag egyszerű, de fontos, hogy minden szükséges lépés időben és pontosan megtörténjen.

Munkavállalói teendők:

• - Az első és legfontosabb lépés az orvosi igazolás beszerzése a keresőképtelenségről. Ezt a háziorvos vagy kezelőorvos állítja ki.
• - Az igazolást ezt követően személyesen vagy elektronikus úton (e-mailben) kell eljuttatni a munkáltatónak. A munkáltató kötelessége, hogy továbbítsa az igényt a társadalombiztosítás felé, amely feldolgozza a kérelmet.

Munkáltatói teendők:

• - A munkáltató felel a táppénzhez kapcsolódó bérszámfejtésért és az adatok továbbításáért a társadalombiztosítás felé.
• - Ha a cég saját kifizetőhellyel rendelkezik, akkor ők intézik a táppénz folyósítását is. Ellenkező esetben az adatokat a Társadalombiztosítási Kifizetőhely felé továbbítják, amely elbírálja és kifizeti az ellátást.

A táppénz kifizetése általában 30 napon belül megérkezik (de hosszabb is lehet, különösen hiányos adatok esetén), miután a szükséges dokumentumokat leadták, és az igény feldolgozása megtörtént. A táppénz kifizetést a társadalombiztosítás végzi, az összeg pedig közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára kerül. Ha valamilyen adat hiányzik vagy hiba merül fel az ügyintézés során, a társadalombiztosító értesíti az érintettet, és pótlásra szólít fel. A táppénz utalás időzítése így kitolódhat, ezért érdemes figyelni a dokumentumok pontosságára.

Hosszabb betegségnél a táppénz nem szakad meg automatikusan – az orvosi igazolást folyamatosan frissíteni kell, és minden alkalommal el kell juttatni a munkáltatóhoz. A munkáltató ezután továbbítja az új igazolásokat a társadalombiztosítás felé. Ha minden rendben van, a táppénz folyósítása megszakítás nélkül folytatódik, és a táppénz összege továbbra is a jogszabályok szerinti mértékben kerül utalásra.

Mennyi ideig lehet táppénzen lenni?

A táppénz legfeljebb egy évig járhat ugyanazon keresőképtelenség kapcsán, ha a biztosítási jogviszony folyamatosan fennáll, és az orvosi igazolás is alátámasztja. Különösen indokolt esetekben – például tartós betegség esetén – méltányosságból meghosszabbítható a folyósítás, erről a kormányhivatal illetékes egészségbiztosítási osztálya dönt.

Bizonyos élethelyzetekben speciális szabályok érvényesek:

• - Baleseti táppénz esetén – például munkahelyi vagy közúti baleset után – akár 100%-os táppénz is járhat.
• - Veszélyeztetett terhesség esetén betegszabadság nem jár, az érintettek azonnal táppénzre kerülnek.
• - Gyermekápolási táppénz (GYÁP) akkor jár, ha a szülő 12 év alatti beteg gyermekét ápolja otthon. Az igénybe vehető napok száma a gyermek életkorától és a szülő családi státuszától (egyedülálló vagy sem) függ.

Összefoglaló – Fontos tudnivalók a táppénzről 2025-ben

Jogosultság: Táppénzre az jogosult, aki orvosi igazolással igazoltan keresőképtelen, és rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. A teljes összeghez legalább 2 év (730 nap) folyamatos biztosítotti múlt szükséges.

Összege: A táppénz a napi átlagkereset 60%-a otthoni gyógyulás esetén, kórházi ellátásnál 50%.

Maximális összeg: A napi táppénz maximuma 2025-ben 19 387 Ft, ami a minimálbér kétszeresének harmincad része.

Betegszabadság: Évente legfeljebb 15 nap jár, ezt a munkáltató fizeti. Ezután kezdődik a táppénz.

Igénylés menete: Orvosi igazolás szükséges, amit a munkáltatóhoz kell eljuttatni – jellemzően elektronikusan, az EESZT rendszeren keresztül.

Kifizetés: A táppénz általában 8-30 napon belül megérkezik, a munkáltató vagy a NEAK közreműködésével.

Gyermekápolás: GYÁP igényelhető beteg gyermek otthoni ápolása esetén – szintén a napi jövedelem 60%-áig, a gyermek életkorától és a szülői státusztól függően.

Változások: A szabályok alapvetően nem változtak 2024-hez képest, de a maximális napi összeg nőtt a minimálbér emelkedése miatt.

Gyakori kérdések (GYIK)

Táppénz mellett lehet-e máshol dolgozni?
Nem. A táppénz feltétele a keresőképtelenség – ha valaki más formában munkát vállal a betegállomány alatt, azzal megsérti a jogosultság alapját. Ez nemcsak a táppénz megvonásához vezethet, hanem akár visszafizetési kötelezettséggel és jogi következményekkel is járhat.

Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
A betegszabadság az első 15 munkanapra jár évente, és azt a munkáltató fizeti a távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben. Ezt követően lép életbe a táppénz, amelyet már a társadalombiztosítás folyósít, és amelynek mértéke a bruttó jövedelem 50–60%-a.A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.

Mikor érkezik meg a kifizetés?
A táppénz kifizetése általában a dokumentumok beérkezésétől számított 30 napon belül történik meg. A pontos időtartam függ attól, hogy a munkáltató saját TB kifizetőhelyen keresztül vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn (NEAK) keresztül intézi a táppénz utalást. Hiányos vagy pontatlan adatok esetén az elbírálás és kifizetés tovább is csúszhat.

Mi történik, ha a betegszabadság még nem telt le, de kórházba kerülök?
Kórházi ellátás esetén is először a betegszabadság napjait kell kivenni – kivéve, ha olyan esetről van szó, amelyre nem jár betegszabadság (pl. üzemi baleset, veszélyeztetett terhesség). Ilyenkor a táppénz azonnal indul, külön betegszabadsági napok nélkül.

Kapok táppénzt próbaidő alatt is?
Igen, amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, és a munkavállaló fizet egészségbiztosítási járulékot, akkor próbaidő alatt is járhat táppénz. Fontos azonban, hogy az orvosi igazolást és a táppénzhez szükséges dokumentumokat időben leadják.

Kaphatok táppénzt, ha egyéni vállalkozó vagyok?
Igen, de csak akkor, ha az egyéni vállalkozó önmaga után fizeti a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és fennáll a biztosítási jogviszonya. A jogosultság és a számítási szabályok megegyeznek az alkalmazottakéval.

Mi történik, ha lejár a táppénz és még nem gyógyultam meg?
Ha az egy év letelt, de az érintett továbbra sem munkaképes, lehetőség van méltányossági alapon történő hosszabbításra, illetve bizonyos esetekben rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra való áttérésre. Ehhez új orvosi és hatósági vizsgálatokra van szükség.

Van-e különbség a táppénzben részesülők között, ha valaki részmunkaidős vagy teljes állású?
A táppénz mértéke a bruttó jövedelemtől függ, így részmunkaidő esetén természetesen alacsonyabb összegű táppénz jár, mint teljes munkaidős foglalkoztatás mellett. A jogosultsági feltételek azonban azonosak.

Igényelhető visszamenőleg is a táppénz?
Igen, de csak korlátozott ideig. A táppénz visszamenőleg akkor igényelhető, ha az orvosi igazolások és egyéb dokumentumok időben benyújtásra kerülnek. A társadalombiztosítás utólagos kifizetést is teljesít, de jellemzően maximum 6 hónapos időszakon belül.

Találok valahol táppénz számítás példát?
Igen! A fenti cikkben több táppénz számítás példa is szerepel különböző jövedelmi szinteken, így könnyen ellenőrizheted, hogy nagyjából milyen összegre számíthatsz a saját helyzetedben.

Ha hivatalos forrásból is tájékozódnál a táppénz és a betegszabadság szabályairól, látogasd meg a Magyar Államkincstár oldalát!

Szeretnéd kiszámolni, mennyi a bruttó béred alapján a várható táppénz? Használd a Profession.hu bérkalkulátorát!

Nincsenek hozzászólások

Válasz