2025. évvégi adóváltozások

Személyi jövedelemadó 

A 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó, 2026. január 1-jétől hatályos új szabályrendszer módosított szöveggel lép hatályba. A jogosultság szabályainál már nem feltétel, hogy a családi kedvezményre való jogosultság az anya 30. életévének betöltése előtt nyíljon meg. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat az adóévben a kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét. Például az a fiatal nő, aki 2026. január 15-én tölti be a 30. életévét, de 2026 júniusától magzatra tekintettel jogosult családi kedvezményre, 2026-ban júniustól decemberig jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményére.

Érdemes összefoglalni a 30 év alatti anyák kedvezményének szabályait a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest. A korábbi szabályozással ellentétben nemcsak a 2023. január 1. után született, hanem az ezt megelőzően született gyermek esetében is megilleti a kedvezmény az anyát. A kedvezményt a törvényben meghatározott tevékenységből elért jövedelmekre immár korlátozás nélkül igénybe lehet venni.

Fontos tudnivaló, hogy felváltva gondozott gyermek esetén is a teljes kedvezmény igénybe vehető.

2026-tól indul a 40 év alatti, kétgyermekes anyák kedvezménye. A szabály itt is módosított szöveggel lép hatályba. Az eredeti szöveg szerint 40 év alattinak minősült, „aki 2026. január 1jén a 40. életévét még nem töltötte be”; ez módosult arra, hogy „aki 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét”. Ez azt jelenti, hogy azok a kétgyermekes anyák, akik éppen 2026. január 1-jén ünneplik a 40. életévüket, már 2026-ban jogosultak lesznek a kedvezményre. Felváltva gondozott gyermek esetén a két-, három-, illetve négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye korlátozás nélkül igénybe vehető.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a háromgyermekes anyák kedvezményére, a kétgyermekes anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.

A háromgyermekes anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025-ben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.

Ha az anya a családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra tekintettel a gyermekszámtól függő teljes kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.

2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP-kártya kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.

2026-tól béren kívüli juttatásnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén, lakás bérleti díjának megfizetéséhez adott támogatás, külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

A Kormány rendeletében határozza meg azon magánszemélyek körét, akik számára Otthontámogatás címén lakáscélú hitel díjának megfizetéséhez, vagy a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez nyújt támogatást. Ilyen juttatásban részesülhetnek például a kormányzati, rendvédelmi, honvédelmi szervek dolgozói, közszolgáltatási intézmények dolgozói, felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi intézményeknél dolgozók, illetve egészségügyi szolgáltatók dolgozói. Ezen személyenként évi 1 millió forintos összeget a jogosult személyek munkáltatói a Magyar Államkincstártól hívják le. A munkáltató a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint viseli a közterhekkel összefüggő adókötelezettséget.

A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által – méltányossági alapon – visszatérített összegek a jelenlegi szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek. Figyelemmel arra, hogy a csalás áldozatául esett ügyfélnek a bank által önkéntes alapon, méltányosság keretében térített összeg következtében köznapi értelemben véve nem keletkezik jövedelme (ezen összeg korábban kárként jelentkezett nála), vagyis az ügyfél nem „gazdagodik”, így az ilyen jogcímen végrehajtott kifizetés gazdasági jellegét tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonlóan működik, ezért adómentes.

A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos költségek megtérítése a korábbiakban is adómentes volt, a hatályos jogcím azonban már nem fedi le az új rendszer szerint történő juttatást, ezért szükséges a módosítás. Eszerint adómentes a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást).

Az átalányadózó egyéni vállalkozók 40%-os költséghányada 2026-tól 45%-ra, 2027-től 50%ra módosul.

Társasági adó 

A fejlesztési adókedvezmény kiegészül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.

Bevezetésre kerülnek a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó rendelkezések. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás vagy felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezményre vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben meghatározásra kerül a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és visszaállítás, valamint a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókat is.

Ennek megfelelően az adóelőleg:

•       havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 20 millió forintot;

•       háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 20 millió forint.

Az új értékhatárt első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes.

KIVA 

A KIVA választásának értékhatára 2026-tól a jelenlegi 3 milliárd forintról (bevétel, mérlegfőösszeg) 6 milliárd forintra nő, az 50 fős létszámkorlát pedig 100 főre emelkedik. Ezzel együtt a kilépési határok is duplázódnak: 12 milliárd forintra, illetve 200 főre.

A szociális hozzájárulási adó törvény változásával összhangban a tag esetében a személyi jellegű kifizetéseknél a minimum összeg a minimálbér 112,5%-áról 100%-ra csökken.

ÁFA 

A csoportos áfaalanyokat érintő módosítás értelmében, ha a csoport létrehozásakor kijelölt képviselő megbízatása megszűnik, a tagoknak az új képviselő kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenniük. Ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként. A képviselő megbízatása akkor is megszűnik, ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, mégpedig az eljárás megindulásának napján. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, vagy felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül, az új képviselő kijelölését és bejelentését azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik a megszűnt csoportos adóalany utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőségek értékesítése – a baromfi- és sertéshúshoz hasonlóan – a 27%-os áfakulcs helyett az 5%-os kulcs alá kerül.

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jétől 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió, 2028. január 1-jétől pedig 24 millió forintra.

2026. július 1-jétől a 65M-02 lapon a levont adó adókulcsonkénti bontásban történő feltüntetése önkéntes helyett kötelezővé válik. Ugyanez vonatkozik a számla módosítására és érvénytelenítésére is. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanyok esetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így nem feltétlenül teljesül, hogy az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Ennek megfelelően hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely szerint ezen számlák esetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.

Reklámadó

2026. június 30-ig a reklámadó kulcsa 0%. 2026. július 1-jétől a reklámadót ténylegesen alkalmazni kell. Új rendelkezésként a törvény tartalmazza a 365 napnál rövidebb adóévre vonatkozó arányosítási szabályt is.

Kiskereskedelmi adó 

A kiskereskedelmi adóalap értékhatárai az alábbiak szerint változnak:

A módosított sávhatárok már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandók. Ha az adózó 2025-ben esedékes és megfizetett adóelőlege meghaladja az új sávhatárok alapján számított tényleges adót, a különbözetet a módosító törvény hatályba lépését követően, de legkésőbb a 2025. adóév utolsó napjáig visszaigényelheti.

Jövedéki adó 

2025-től egyes tételes adó- és illetékmértékek automatikusan, a megelőző évi júliusi inflációnak megfelelően emelkednek. A NAV a 2026. évi tételeket már közzétette. Az új rendelkezés értelmében az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékeinek 2026. évi valorizációját fél évvel, 2026. július 1-jéig elhalasztják.

Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó 

A hatályos jogszabályok szerint a megbízási jogviszonyt utólag, a kifizetés teljesítését követően kell bejelenteni, ha az adott hónapban a járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez a visszamenőleges bejelentés számos esetben ellátási problémát okozott. Ennek megoldására vezetik be a „tartós megbízás” jogviszonyt, amelyben biztosítottnak minősül az a személy, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat, és akit a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be a NAVnak. 2026. január 1-jétől nem kell havonta be- és kijelenteni, elegendő egyszer, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

Új nyilvántartás is létrejön: a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY). Ez egy informatikai rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a természetes személyek egy felületen lekérdezhessék biztosítási jogviszonyukat, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságukat, nyugdíjcélú járulékfizetésüket és európai egészségbiztosítási kártyájuk adatait, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket.

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg 112,5%-os szorzóval tér el a társadalombiztosítási járulék alapjától. A két közteher egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszűnik a szorzó, így a szociális hozzájárulási adó alapja a jövőben – összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával – legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz.

2026-tól nemcsak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választóknak is negyedévente kell bevallaniuk a társadalombiztosítási járulékot és a saját szociális hozzájárulási adójukat. A bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterheket. A negyedévre jutó összeget a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A T1041-es jogviszonybejelentő nyomtatvány január 1-jétől 08E néven lesz elérhető. Az új adatlap „évesítése” megszűnik, tehát nem készül minden januárban új űrlap. A 08E-vel így az évváltás miatti rendszeres fejlesztési és tesztelési feladatok is megszűnnek az adózók és a programfejlesztők oldalán is. További pozitív változás az is, hogy az egyéni vállalkozó jogviszony kezdetét már nem kell bejelenteni a 08E-n, mivel azt a NAV hivatalból megteszi az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján. A párhuzamos jogviszonyok megkülönböztetése is megoldódik a 08E-vel: egy új adat, az úgynevezett jogviszonysorszám bevezetésével ezek egyértelműen elkülöníthetők lesznek a bejelentéseken, megkönnyítve az azonosítást a nyilvántartásokban.

Forrás: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Nincsenek hozzászólások

Válasz