Az idősebb korosztályba tartozó anyáktól 2025. június 20-tól ELVETTÉK a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményé
        
            2025. júl. 26. 11:52,
                                                
                                            Nincsenek hozzászólások
                                        
                            
                    
    
    Az MKOE FB posztja ma:
Az
 idősebb korosztályba tartozó anyáktól 2025. június 20-tól ELVETTÉK a 
négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét egy ostoba törvényi 
definíció miatt.
A 2025. 
június 20-án hatályossá vált szakasz (Szja törvény 3.§ 64.) korlátozza, 
hogy az adómentesség alapját jelentő gyermekek utáni családi pótlék 
jogosultságot mely jogszabály alapján kell vizsgálni és az kizárólag az 
1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékot tartalmazza, 
így az 1999 előtti szerzett családi pótlék jogosultságok a törvény 
szövege szerint már nem számítanak.
A
 Cst. 1999-es hatálybalépéskor az átmeneti rendelkezésekben nem történt 
fogalmi egyesítés a korábbi családi pótlékokra vonatkozóan, de 1999 
előtt amúgy jelentős eltérés volt a családi pótlék jogosultságok 
részletszabályai terén. Így komoly jelentősége van, hogy taxatív fogalom
 került a jövedelemadózás szabályai köré és az alapján kizárólag az 1999
 utáni családi pótlék jogosultság számít.
A
 témáról részletes elemzést készített számunkra Józsáné Maczkó 
Gabriella, ami alaposan kielemzi az 1999 előtti családi pótlékot érintő 
jogosultsági eltéréseket is.
Az adóhatóság nem térhet el a taxatív fogalomtól!
A
 családi pótlékra 2025.06.19-ig az eddigi általános fogalmi rendszert 
kellett alkalmazni. Ez joglogikai szempontok alapján egyértelmű is volt.
 A taxációval, vagyis a tételes fogalommal - ami kizárólag a Cst.-re 
hivatkozik - már nem lehet bevonni az 1999 előtti családi pótlék 
fogalom rendeszerét a hasonlóság érve alapján. A minisztérium ehhez a 
szakaszhoz a fogalom egységesítésének célját fűzte indoklásul, amiből 
akár a szűkítési akarat is értelmezhető.
A
 szűkítési akarat feltűnik a nyugdíjas négy- vagy többgyermekes 
nyugdíjas anyák esetén is, hiszen 2016-től az éves átlagkereset 
négyszeresét meghaladó része után a munkáltatónak (kifizetőnek) 
szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
Mi lesz, ha ez így marad?
A
 családi pótlék módosítását a legutóbbi salátatörvény (2025. évi LIV. 
törvény 3. § (4)) vezette be, méghozzá a kihirdetést követő (!) nappal, 
azaz 2025. június 20-val! Az érintett körbe tartozó anyáknak már a 2025.
 július hónappal kezdődően megszerzett jövedelmeikre vonatkozóan 
személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük keletkezik a jelenleg 
hatályos törvényi előírások szerint! Ha az érintett körbe tartozó anyák 
nem vonják vissza a kedvezmény érvényesítésére adott nyilatkozatukat, és
 továbbra is érvényesítik az anyák adómentességét - és addig nem 
változtatnak a jelenleg hatályos törvényi előírásokon - akkor az adót 
legkésőbb a 2025. évről szóló szja bevallásukban be kell vallaniuk és be
 kell fizetniük, a téves nyilatkozat miatt a 12 százalék különbözeti 
bírsággal együtt! Fontos, hogy például egy ilyen SZJA bevallás 
kitöltéséhez és egyéb adózási kérdésekben a szakvégzettséggel és ilyen 
irányú gyakorlattal nem rendelkezők vegyenek igénybe szakértőket a 
bevallási és más eljárási feladatokra.
Ez csak félreértés vagy rémhírkeltés, igaz?
A
 törvény szövege alapján megállapítható, hogy az anyákat támogató 
adómentesség terén kifejtett politikai üzenetekhez képest - már megint -
 nem sikerült a megfelelő normaszöveget letenni az Országgyűlés 
asztalára. A dolog mégsem meglepő, hiszen a 2025-től kinevezett adóügyi 
államtitkárnak nincs adózási szakvégzettsége.
Természetesen
 tudjuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ilyen kizárólag 
„félreértésről” lehet szó. Korábban - például a Kata felnégyelésekor - 
is hibás jogszabályi szakaszokat a minisztérium nem kívánta kijavítani, 
hanem azokat erőszakosan átértelmezte és utasította az adóhatóságot a 
normaszöveggel ellentétes eljárásra. Ez a fajta jogalkotás és 
minisztériumi jogalkalmazási módszer is mutatja, hogy évek óta milyen 
alacsony a jogállamiság szintje Magyarországon.
A
 Nemzetgazdasági Minisztérium egyetlen helyes lépése, ha a jogszabályban
 szereplő definíció visszamenőleges korrekcióját javasolja a kormány 
számára, amely veszélyhelyzeti rendelettel teheti helyre a hanyag 
jogszabály előkészítés következményeit, aztán a parlament őszi ülésszaka 
foglalhatja azt törvénybe.
Az
 MKOE részéről emlékeztetünk, hogy az alanyi áfamentesség hasonló 
dilettantizmus mentén került bevezetésre 2025.01.25-én éjszaka, miután 
már elindult az adóév.
Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke