Milyen gondot okoz, ha a bérszámfejtésben a szolgálati járandóságot tévesen nyugdíjként rögzítik?
A dolgozónak szolgálati járandóság helyett a bérszámfejtő programban saját jogú öregségi nyugdíjat rögzítettünk. Honnan kaphat visszajelzést a dolgozó és a bérszámfejtő a téves rögzítésről? A törzsszámból (dolgozó által leadott sorszámból) észre lehet venni a hibás rögzítést? Milyen következményei lehetnek a rossz bérszámfejtésen kívül? – kérdezte olvasónk. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
Válasz
A kérdésben szereplő hiba azért lényeges, mert a szolgálati járandóságban részesülő személy és a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas (öregségi nyugdíjas) jogállása nem automatikusan azonos, miközben a bérszámfejtésben ez a minősítés közvetlenül kihat a közterhek megállapítására. A Tbj. a „saját jogú nyugdíjas” fogalmát külön nevesíti, és ehhez kapcsolja például a „kiegészítő tevékenységet folytató személy” kategóriáját is.
A szolgálati járandóság jogi természete külön szabályozott: azt is a nyugdíj megállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, de ettől még a bérszámfejtési minősítés szempontjából nem tekinthető automatikusan öregségi nyugdíjnak. A 2011. évi CLXVII. törvény külön kezeli a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot, még ha több nyugdíjfolyósítási szabály megfelelően alkalmazandó is rájuk.
A törzsszámból (a dolgozó által leadott „nyugdíjfolyósítási sorszámból”) önmagában nem célszerű és nem jogbiztos megállapítani az ellátás típusát. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a nyugdíjfolyósítási törzsszám az ellátás folyósításának azonosító száma; vagyis az elsődleges funkciója az azonosítás, nem pedig az ellátás jogcímének „dekódolása”. Ennek megfelelően a helyes bérszámfejtési besorolás alapja nem a törzsszám, hanem az ellátást megállapító/folyósító határozat vagy igazolás tartalma.
A Téves rögzítés egyrészt hibás közteher-megállapítást eredményezhet, másrészt hibás bevallási/adatszolgáltatási helyzet is előállhat, harmadrészt a dolgozó nyilvántartási adatai is torzulhatnak (járulék-, biztosítási jogviszony- és igazolási adatok)
A téves rögzítésről tipikusan több helyről érkezhet visszajelzés. A dolgozó oldalán ez leggyakrabban a bérjegyzéken tűnik fel (például a levonások összegéből, a „nyugdíjas” státusz jelöléséből, vagy a szokatlan nettó összegből). A bérszámfejtő oldalán belső kontroll során derülhet ki a hiba, amikor az ellátás típusa, a jogviszony és a levont/megfizetett közterhek összevetése megtörténik. A Tbj. alapján a foglalkoztató köteles a biztosítottat terhelő járulékot megállapítani, levonni, bevallani és a foglalkoztatottat írásban tájékoztatni a levonásokról, ezért a bérjegyzék (illetve annak tartalma) kulcsfontosságú ellenőrzési pont.
A hibás minősítés a rossz nettó béren túl további következményekkel is járhat.
Egyrészt hibás közteher-megállapítást eredményezhet. A Tbj. szerint a társadalombiztosítási járulék mértéke főszabály szerint 18,5 százalék, ezért, ha a rendszer tévesen olyan státuszt kezel, amelyhez járulékmentességet vagy eltérő kezelést kapcsol, akkor járulékkülönbözet keletkezhet. Másrészt a szocho kötelezettség megítélését is befolyásolhatja a hibás besorolás, mert a Szocho tv. több mentességet kifejezetten a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas státuszhoz köt.
Emellett hibás bevallási/adatszolgáltatási helyzet is előállhat (pl. a foglalkoztatói havi bevallásban), amely utólag javítást/önellenőrzést tehet szükségessé, és az ügy körülményeitől függően pótlék- vagy egyéb jogkövetkezmény is felmerülhet. (Ennek konkrét mértéke és jogkövetkezménye mindig a tényleges hibától, időtartamtól és javítás módjától függ.)
Harmadrészt a dolgozó nyilvántartási adatai is torzulhatnak (járulék-, biztosítási jogviszony- és igazolási adatok), ami későbbi egyeztetéseknél okozhat problémát. Különösen fontos ez olyan ellátásoknál, amelyek jogállása és keresőtevékenység melletti kezelése speciális szabályok szerint történik. A szolgálati járandóságot a 2011. évi CLXVII. törvény több ponton önállóan szabályozza (pl. megszűnés/szüneteltetés egyes esetei), ezért a helyes besorolás nem pusztán „technikai”, hanem érdemi kérdés.
Mindezekre tekintettel a jogbiztos eljárás az, ha a bérszámfejtési státusz rögzítése és felülvizsgálata nem a törzsszámra, hanem az ellátás típusát igazoló hivatalos okiratra épül.
Forrás. Adózóna