Hangfelvétel rögzítése: adatvédelmi iránymutatás cégeknek, munkáltatóknak, társasházkezelőknek
Kamera hangot nem rögzíthet
A magyarországi felügyeleti szervként funkcionáló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2017-ben 18 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki az OMV Hungária Kft.-re. Úgy értékelte ugyanis, hogy a benzinkutakon felszerelt kamerarendszerek működtetése több ponton nem felelt meg a hatályos normáknak. A hatóság úgy érvelt, hogy az általános gyakorlat szerint az elhelyezett kamerák által rögzített képfelvétel mellé hang rögzítése aránytalan módszernek minősül a személyes adatok védelme szempontjából.
Csak olyan személyes adat kezelhető ugyanis, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. Ezen alapelv figyelembevétele szavatolja, hogy az adatkezelés céljára tekintettel csupán a legszűkebb, indokolt adatkör kezelésére kerül sor (adatminimalizálás elve). Nem egyeztethető össze emellett a hangrögzítés a szükségesség és arányosság követelményével, mivel az szinte minden esetben felesleges, így az elérendő céllal arányban nem álló adatkezelést eredményez, és túlságosan nagy beavatkozás a magánszférába.
A hatóság álláspontja szerint a hangfelvételnek egyedül a verbálisan elkövethető jogsértések (például rágalmazás, becsületsértés bűncselekménye) bizonyítása esetén lehetne relevanciája. Ez tágabb kör, mint a vagyonvédelmi cél, továbbá a jellemzően kisebb súlyú, magánvádra üldözendő bűncselekmények bizonyításához fűződő társadalmi érdek nem indokolhat önmagában ilyen kiterjedt adatgyűjtést.
A hangfelvételnek egyedül a verbálisan
elkövethető jogsértések (például rágalmazás, becsületsértés bűncselekménye)
bizonyítása esetén lehetne relevanciája
Forrás: Unsplash / Bernard Hermant
A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) a NAIH döntésében foglaltakkal összhangban kimondta, hogy a jogi szabályozás egyértelműen tiltja, hogy a videómegfigyelő kamerák maguk rögzítsenek hangot. Ez a tilalom a magánélet védelmét szolgálja, mivel a hangfelvétel sokkal invazívabb, különösen a személyes beszélgetések rögzítése miatt. Arra is rámutatott, hogy az elkülönült hangrögzítő berendezéssel történő hangrögzítés bizonyos feltételekkel nem tilos.
Külön eszközzel, szükséges és arányos mértékben rögzíthető hang
A francia iránymutatás szerint hangrögzítő eszközök különálló használata csak szükséges és arányos esetekben engedélyezett. A hangrögzítő rendszerek használata csak akkor megengedett, ha az egyértelműen szükséges az adott személy- vagy vagyonvédelmi cél eléréséhez, és nincs kevésbé invazív eszköz a helyzet kezelésére. Ez az arányosság elve biztosítja, hogy a személyes szabadságjogokat ne sértsék indokolatlanul. Fontos, hogy a hangrögzítő eszközöket csak azok a munkatársak aktiválhassák, akik közvetlenül veszélyeztetettek, és akiknek a biztonsága érdekében ez indokolt. Ez megakadályozza a folyamatos megfigyelést, amely sértheti a munkahelyen is létező privát szférát.
Hangrögzítés tehát csak manuálisan, adott helyzetben, például agresszió esetén indítható. A hangfelvételeket csak akkor lehet megőrizni, ha tényleges incidens történt, és azok bizonyítékként szolgálnak. Egyéb esetben azokat azonnal törölni kell, így csökkentve a személyes adatokkal való visszaélés kockázatát. Az érintettek (munkavállalók, látogatók, ügyfelek) számára világosan és előzetesen tájékoztatást kell adni a hangrögzítés tényleges jelenlétéről, annak működéséről és jogi alapjairól. Ez magában foglalhatja a vizuális jelzéseket, például figyelmeztető fényeket vagy tájékoztató táblákat. A személyzetet alaposan ki kell oktatni a hangrögzítés szabályairól és annak felelősségéről, különösen az indokolatlan aktiválás elkerülése érdekében. Ez csökkenti a visszaélésekből fakadó jogi és etikai problémákat. A nagyobb vállalatoknál és közintézményeknél a rendszerek bevezetése előtt kötelező a munkahelyi képviseletek tájékoztatása vagy konzultációja, amely elősegítheti a dolgozók jogainak védelmét és a rendszer elfogadottságát.
A hangfelvétel járulékos kötelezettségei
Ha egy vállalkozás hangfelvételt készít, nem szabad elfeledkezni a GDPR 15. cikkében nevesített hozzáférési jog biztosításáról sem. Ezen cikk kimondja, hogy az érintett igényelheti személyes adatai másolatát is. Ezt a jogot korábban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) nem tartalmazta, akkor elegendő volt a hangfelvétel leiratát átadni. A GDPR hatálya alatt viszont magát a hangfelvételt kell kiadni, természetesen úgy, hogy azon más személyek hangja nem maradhat felismerhető.
Magánszemélyek hangfelvétele
A fentiekben taglaltak mind arra az esetre vonatkoznak, amikor egy adatkezelő – jellemzően vállalkozás, bár nem feltétlenül – hangfelvételt rögzít és használ valamilyen célra. A GDPR szabályai alól kivételt képez az úgynevezett privátfelhasználás, azaz, amikor magánszemély, magáncélra készít hangfelvételt. Ugyan ehhez is szükség lenne az érintett hozzájárulására, de ennek körülményeit legfeljebb polgári bíróság vizsgálhatja személyiségi jogsértés keretében, a GDPR-nak, illetve a NAIH-nak ehhez semmi köze nincsen.
Forrás: Adózóna 2026.03.30