A társasház kéménybélelés költségeinek viselése
A társasházi törvény külön a kéményekre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést. Legtöbbször az alapító okiratban került rögzítésre, hogy a kémények közös tulajdonban vannak. Fontos megjegyezni, hogy minden esetben közös tulajdont képeznek az ún. gyűjtőkémények, amelyekbe több lakás készüléke is csatlakozik.
Az egyedi kémények vonatkozásában az tekinthető közös tulajdonnak, amely a társasház felépítésekor megvolt - ezek általában a téglából álló kürtőnyílások a pincétől a tető feletti részig.
A későbbi években történő átalakítás - főleg a cirkófűtésekre történő átállások - már nem tekinthető közös tulajdonnak, mivel azokat a tulajdonosok önkényesen, általában a közösség hozzájárulása nélkül végezték el, saját költségükön.
A legjobb megoldás, ha a közgyűlési napirendi pontként
tárgyalnának a kémények helyzetéről és a költségek viseléséről, és nagyon
fontos, hogy a közgyűlésen meghozott határozatot a szervezeti-működési
szabályzat rendelkezéseibe is be kell illeszteni!
A társasházi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az általános tulajdonosi
hányad szerinti megosztástól el lehet térni, ha annak részletszabályait az
SZMSZ-ben rögzítik.
A Kúria a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről szóló összefoglaló vélemény szerint egy, vagy több (de nem az adott kéményt korábban használó összes) tulajdonostárs céljainak megvalósítása érdekében a közös tulajdonban álló kémény bélelése nem közös kiadás, azt a tulajdonostársat (vagy társakat) terhelik, akinek (vagy akiknek) az érdekében áll. A munka a közösség előzetes hozzájárulásával végezhető el (azon túl, hogy a munkálat esetleg engedélyköteles is).