Társasházi iratokba való betekintés – kinek milyen jogosultságai vannak
A társasház dokumentumai (szerződések, számlák, bankkivonatok a, pénztár stb.) a társasház tulajdonát képezik, a működését biztosítják. Tehát megállapíthatjuk, hogy nem a közös képviselő / társasházkezelő tulajdona, annak ellenére sem, hogy ő készíti a könyvelést, elszámolást és tárolja az anyagokat.
A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvény nem korlátozza, hogy a tulajdonostárs a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, ezen ok miatt a társasház minden dokumentumába betekinthet, a közös képviselő köteles a betekintést a tulajdonossal egyeztetett időpontban biztosítani.
A közös képviselőnek az iratokra megőrzési kötelezettsége van, közös képviselet váltás esetén neki el kell számolnia, át kell adnia azokat. Ezért nem kell kiadnia a kért anyagokat a tulajdonos részére, másolatban kiadhatja, a másolási költség megfizetése mellett, melyről a számlát kell kiállítani; illetve jegyzetelési, fotózási lehetőséget biztosíthat.
Nem tulajdonos a társasház okmányaiból a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a közös képviselő felé kérheti az alábbiakba a betekintést, például lakásvásárlás esetén:
- Alapító okirat,
- Szervezeti és Működési Szabályzat,
- A társasház alaprajzai,
- Közgyűlési Határozatok Könyve
A Pfv.I.21.076/2014. számú ügyben felperes tulajdonostárs keresetében iratmásolatoknak: a társasház és könyvelője közötti megbízási szerződéseknek, valamint a közös képviselő részére kifizetett díjazások bizonylatainak kiadására kérte az alperes társasház kötelezését. Az alperes előadta, hogy az iratokba való betekintést és jegyzetek készítését biztosította, fénykép készítését és másolatok kiadását azonban megtagadta. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, míg a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperest a kért iratok kiadására kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással tartotta fenn hatályában, hogy a kiadásra kerülő iratok másolatain felismerhetetlenné kell tenni az érintettek személyes adatait. A Kúria elvi éllel mondta ki, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában a tulajdonostársnak a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogából fakadó jogosultsága, hogy a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, jegyzeteket készíthessen, másolatot kaphasson és a másolatokat felhasználhassa. E jogosultság gyakorlása az okozott költségek és a másolás díja megtérítésének kivételével egyéb feltételhez nem köthető.
A másolatkiadási jog korlátját jelentik a Ptk. személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései, amelyek értelmében a kiadott másolaton a kiadni kért okiratok tartalma által érintett személyek személyes, illetve különleges adatait felismerhetetlenné kell tenni.