beszamfejtes-online - Blog

Lehet-e a társasháznak üzemeltetési számlán tartani a felújítási alapot?

Sun, 18 Oct 2026 12:45:00 +0000

A társasházak esetében sincs jogi akadálya annak, hogy a felújítási alapot és az üzemeltetési összegeket egyetlen bankszámlán tartsák, mivel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem kötelezi a házakat külön bankszámla nyitására.

A társasházkezelési és könyvelési szakma az alábbi okok miatt javasolja határozottan a külön alszámla vagy önálló felújítási számla használatát:

1. Elköltési kockázat (Pénzügyi keveredés)

Ha a felújítási alap egy számlán van a napi működési költségekkel (üzemeltetési számla), akkor a mindennapi számlák (pl. közművek, takarítás, hirtelen jött csőtörés) kifizetésekor a bankrendszer automatikusan a teljes egyenleget figyelembe veszi. Ha a ház üzemeltetési egyenlege elfogy, a bank a felújításra szánt pénzből fogja teljesíteni a napi utalásokat. Így a hosszú távú célokra gyűjtött tartalékot a ház észrevétlenül „felélheti” a napi működésre.

2. Átláthatóság és a Számvizsgáló Bizottság munkája

Bár a könyvelésben (főkönyvben, analitikában) a könyvelő köteles külön soron nyilvántartani, hogy mennyi a felújítási alap és mennyi az üzemeltetési egyenleg, a banki kivonatokon ez nem fog látszani. Egyetlen számla esetén a tulajdonosok és a Számvizsgáló Bizottság (SZB) sokkal nehezebben tudja ellenőrizni, hogy a valóságban is megvan-e még a felújításra szánt készpénz.

3. Pályázatok és bankhitelek feltételei

Ha a társasház a jövőben energetikai modernizációra, tetőfelújításra vagy egyéb célra pályázaton szeretne indulni, esetleg társasházi hitelt vagy állami támogatást kíván igénybe venni, a pénzintézetek és kiírók szinte kivétel nélkül elvárják a felújítási alap külön bankszámlán (vagy elkülönített megtakarításban, állampapírban, lakástakarékban) történő igazolt gyűjtését.

Mit határozhat meg a ház?

A társasház saját Szervezeti-Működési Szabályzata (SZMSZ) vagy a közgyűlés határozata kötelezővé teheti a közös képviselő számára a felújítási alap külön számlán történő kezelését. Ha az SZMSZ-ben vagy érvényes közgyűlési határozatban szerepel az elkülönítés, akkor a közös képviselőnek kötelező külön számlát fenntartania.

Multiház és a WHM Cloud összehasontítása

Tue, 06 Oct 2026 13:20:00 +0000

Könyvelőként i régóta ismerem és használom a Házmestert és nem véletlen tértem át a Multiház tásasház/lakásszövetkezet programra. A Claud verzió lényegében ugyan az telepített verzió pár hasznos szolgáltatással kiegészítve (adatszinkron, ügyfélkapu, Nav kapcsolat), attól még a teljes könyvelő rendszer, a listák szinte ugyan azok, alig változtak. Előző bejegyzésben már írtam, hogy miért a Multiház könyvelő programot választottam. Ha kérdésed lenne keress nyugodtan.

Egy AI összehasonlítás:

„Kérek összehasonlítást a MultiHáz és a WHM Cloud-ra, első sorban lakásszövetkezeti szempontból”
Igen, a MultiHáz és a WHM Cloud összehasonlítása szerintem sokkal érdekesebb, mint egy általános „melyik program jobb?” kérdés. Mindkettő képes lakásszövetkezeti könyvelésre, de más erősségekkel rendelkeznek.

A jelenlegi, 2026-os információk alapján készítettem az összevetést. A WHM-nél külön figyelembe vettem a 2026-os verziófejlesztéseket is.

MultiHáz vs. WHM Cloud – összehasonlítás

Szempont	MultiHáz	WHM Cloud
Lakásszövetkezet kezelés	⭐⭐⭐⭐⭐ Kifejezetten jól paraméterezhető	⭐⭐⭐⭐⭐ Támogatott
Lakásszövetkezeti tagság kezelése	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Egyszeres könyvvitel	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Kettős könyvvitel	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Könyvelői munkafolyamat	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Naplófőkönyvi munka	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Gyors könyvelési rögzítés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Billentyűzettel történő könyvelés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Banki import (fájl)	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Automatizált bankkönyvelés (Psd2)	⭐⭐⭐⭐⭐	nincs, félrevezető elnevezés
Több bankszámla kezelése	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Tulajdonosi/albetéti folyószámla	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Előírások kezelése	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Csoportos előírás	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Tartozások kezelése	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Késedelmi kamat	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Mérőóra-kezelés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Költségtervezés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Mérleg/ eredménykimutatás	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Könyvelési hibák javítása	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Korábbi évhez visszalépés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Bizonylatok dokumentálása	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
NAV Online Számla kapcsolat	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Lakóportál	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Lakói online kommunikáció	⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Dokumentumtár	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐
Mobil használat	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐ korlátozott
Felhő alapú működés	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐- csak mentésre és tulajdonosi ügyfélkapu
Program testreszabhatósága	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Moduláris rendszer	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Könyvelői kontroll	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐
Közös képviselői/kezelői oldal	⭐⭐⭐⭐⭐	⭐⭐⭐⭐⭐

Összesített értékelés:

MultiHáz: 9.9/10
WHM Cloud: 8.3/10

Szöveges értékelés:

Ez nem azt jelenti, hogy a WHM Cloud rossz program. Inkább azt, hogy ha választani kell társasházi vagy lakásszövetkezeti programot, akkor a MultiHázat tenném az első helyre. A két rendszer más felépítésű, a WHM Cloud a régi Windowos rendszerű Webházmester program olyan tovább fejlesztése, ami a lokálisan telepített programok adatbázisait képes szinkronizálni a felhőn keresztül, míg a MultiHáz szakított a korábbi telepítős programok logikájával és a szintén telepítős Profi Társasházról egyből nagyot ugorva tiszta web alapú rendszert fejlesztett.

A MultiHáz funkciólistája szerint külön „Társasház–Lakásszövetkezet mód”, kettős könyvvitel, banki import, banki PSD2 kapcsolat (banki api), kamatszámítás, csekkkezelés, költséghely/lépcsőházankénti elszámolások részletes paraméterezhetősége, kezelése, strukturált dokumentumtárolás és komplex tulajdonosi ügyfélkapu is rendelkezésre áll.
Érződik az erős könyvelő alap, de éppen ezért is tudnak nagyon pontosak, részletesek lenni a tulajdonosi és minden más analitikák is. Sokfajta, részletes listái miatt kifejezetten alkalmas a társasházak és a lakásszövetkezetek gazdálkodásának elősegítésére. Lehetséges egér nélkül billentyűzetről is kezelni, ami a könyvelést gyorsítja. Kiemelt a naplófőkönyvi keresés/szűrési lehetőségei. Ez a könyvelésnél, javításnál, csoportos javításnál komoly munkasebesség-előny. Kiemelten kezeli az ügyfélkommunikációt, és van AI súgója is, ami azon online súgóira alapul, ami csak a Multiháznak van.

A WHM Cloud szintén támogatja az egyszeres és kettős könyvvitelt, a lakásszövetkezeteket, több bankszámlát, fájl alapú automata bankkönyvelést, NAV-számlaimportot, lakóportált és követeléskezelést, a lakói kommunikációt, de nincs PSD2 bankkapcsolata, mivel nem web alapú program, és a könyvelés ezért nem működik Android vagy IOS gépeken. Több gépes használat esetén különböző licenszeket kell venni a párhuzamos használathoz. A lakásszövetkezeti tagság időszakos kezelése is lehetséges.

Társasházi felújítási alap; felújítási kötelező-e képezni, felújítási alap mennyi a törvényes minimum?

Tue, 29 Sep 2026 10:48:00 +0000

Mi az a felújítási alap, és miért van rá szükség?

A felújítási alap a társasház közös tulajdonában lévő épületrészek – tető, homlokzat, lépcsőház, gépészet, felvonó – tervszerű karbantartására és felújítására félretett, elkülönített pénzösszeg. A felújítási alapot a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában a közös költséggel együtt, vagy külön felújítási számlára fizetnek.

A lényege az előre takarékosság: egy nagyobb felújítás (tetőcsere, homlokzatszigetelés, felvonócsere) könnyen több millió forintba kerülhet, amit egy társasház nehezen tud egyszeri, rendkívüli befizetésből előteremteni. A rendszeresen gyűjtött felújítási alap ezt a terhet osztja szét az évek alatt, és – ahogy arra még visszatérünk – a banki hitelhez vagy pályázati támogatáshoz jutás egyik feltétele is lehet.

Kötelező-e felújítási alapot képezni?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem írja elő általános jelleggel, hogy minden társasháznak felújítási alapot kellene képeznie. A döntés a közösségre van bízva: a közgyűlés szabadon határozhat arról, hogy kíván-e ilyen alapot létrehozni.

Ha azonban a közösség úgy dönt, hogy képez felújítási alapot, és igénybe kívánja venni a felújítási alapképzéshez kapcsolódó állami támogatást, a felújítási alap hozzájárulás mértékét egy külön jogszabályban meghatározott legkisebb összeg figyelembevételével kell megállapítani – vagyis van egy alsó korlát, amelynél kevesebbet nem lehet ezen a jogcímen beszedni a tulajdonosoktól.

Mennyi a jogszabály szerinti legkisebb mérték?

A vonatkozó, lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet négyzetméterenként rögzíti a felújítási alap havi minimumát:

Ezt a táblázatot érdemes a helyes kontextusban értelmezni: ezek az összegek 2001 óta nem változtak, így ma már inkább csak jogi alsó korlátnak, semmint reális felújítási fedezetnek számítanak. A gyakorlatban egy 21. századi tetőfelújítás vagy energetikai korszerűsítés költsége ennél jóval nagyobb havi hozzájárulást igényel – a legtöbb társasház ezért a jogszabályi minimumnál lényegesen magasabb összeget határoz meg, a tényleges felújítási igényekhez és az épület állapotához igazítva.

Ki dönt a tényleges összegről, és hol kell rögzíteni?

A jogszabályi minimum csak egy alsó korlát – a ténylegesen beszedett összeget minden esetben a közgyűlés állapítja meg, jellemzően a tulajdoni hányadok arányában. A döntést és a felújítási alap felhasználásának szabályait a társasház szervezeti-működési szabályzatában (SZMSZ) is rögzíteni kell.

Érdemes tehát az SZMSZ-ben egyértelműen meghatározni, mekkora a havi vagy negyedéves hozzájárulás mértéke, hogyan és milyen ütemben emelhető ez az összeg, és milyen döntéshozatali eljárással lehet a felhalmozott alaphoz nyúlni.

Hogyan kezeljék a felújítási alapot?

A felújítási alapot a közös költségtől elkülönített, hitelintézetnél vezetett önálló számlán kell elhelyezni, így a tulajdonosok számára is átlátható, mennyi gyűlt össze, és azt mire fordították. Ez nemcsak jogi tisztaság kérdése: egy jól dokumentált, folyamatosan vezetett felújítási alap-nyilvántartás sokat segít akkor is, ha a társasház banki hitelt vagy állami/uniós pályázati támogatást szeretne igénybe venni egy nagyobb felújításhoz – a hitelezők és pályázatkiírók jellemzően több éves, rendszeres befizetési előéletet várnak el.

Ez az egyik terület, ahol a hagyományos, papíralapú vagy Excel-alapú nyilvántartás könnyen átláthatatlanná válik, főleg egy több évtizedes felújítási alap esetében. Egy digitális, felhőalapú társasházkezelő rendszer segít abban, hogy a számla nyilvántartása egy helyen, rendezetten és a tulajdonosok számára is hozzáférhetően legyen vezetve – ezzel csökkenthető a viták és a bizalmatlanság kockázata is.

Mi történik a befizetett összeggel lakásvásárlás vagy -eladás esetén?

Gyakori félreértés, hogy az eladó a lakás értékesítésekor visszaigényelheti az általa korábban befizetett felújítási alap-részt. A főszabály ezzel szemben az, hogy a felújítási alapba befizetett összeg a társasház közös vagyonának része, nem az egyes tulajdonos személyes követelése – így tulajdonosváltáskor a felhalmozott összeg a társasháznál marad. Az adásvételi szerződésben a felek ettől eltérően, egymás között elszámolhatnak, de ez a vevő és az eladó magánmegállapodása, nem a társasházat kötelező szabály.

Mire használható fel a felújítási alap?

A felújítási alap célja a közös tulajdonú épületrészek – tető, homlokzat, lépcsőház, gépészeti rendszerek, felvonó – állagmegóvása és felújítása, nem pedig a napi fenntartási kiadások (takarítás, áram, kertgondozás) fedezése, amelyekre a közös költség szolgál.

A legfontosabb tudnivalók összefoglalva

Felújítási alapot nem kötelező képezni, de ha a közösség emellett dönt, és az ehhez kapcsolódó állami kamattámogatást is igénybe kívánja venni, a jogszabályban rögzített minimumot kötelező figyelembe venni.
A jogszabályi minimum ma már inkább jelképes, mint reális fedezet – a legtöbb társasház ennél magasabb összeget határoz meg.
A tényleges mértékről és a felhasználás szabályairól a közgyűlés dönt, az SZMSZ-ben rögzítve.
A befizetett összeg a társasház vagyona, nem az egyéni tulajdonosé – lakáseladáskor a társasháznál marad.
A felújítási alapot hitelintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni, ami az átláthatóság és a hiteligénylés miatt is hasznos.

A felújítási alap nem csupán jogi formalitás, hanem a társasház hosszú távú értékmegőrzésének egyik alappillére – érdemes tehát időben, a tulajdonosokkal egyeztetve kialakítani a megfelelő mértéket és a hozzá tartozó szabályokat.

Miért választottam és miért szeretek a MultiHáz könyvelőprogrammal könyvelni és ajánlom a közös képviselőknek?

Fri, 25 Sep 2026 21:34:00 +0000

Könyvelőként számomra nem az a legfontosabb, hogy egy program hány funkciót tud felsorolni, hanem az, hogy a mindennapi könyvelési munkát mennyire teszi átláthatóvá, biztonságossá és ellenőrizhetővé.

Korábban több más neves programmal is sokat dolgoztam, így van gyakorlati összehasonlítási alapom. Végül a MultiHáz társasházi könyvelőprogramot választottam, mert az alaposan kidolgozott részletek miatt leginkább ügyfélbarát, gyors, hatékony, átlátható, minden kérdésre könnyen kapok átlátható megoldásokat, listákat. Ezért szeretek vele dolgozni.

A társasházak könyvelésénél különösen fontosnak tartom, hogy a könyvelő ne csak rögzítse a bizonylatokat, hanem át is lássa a társasház gazdálkodását. A MultiHáz számomra ebben nyújt nagy segítséget, és a közös képviselőknek is. Beszámolóját, listáit nagyon szeretik a közös képviselők.

Amit különösen szeretek benne:

logikusan felépített, könyvelői szemmel is jól követhető rendszer;
a társasházak sajátosságaihoz igazodó működés;
a tulajdonosi egyenlegek és befizetések legjobb követhetősége;
a közös költség és egyéb előírások többféle, részletes és átlátható kezelése;
a banki és pénzügyi mozgások gyors áttekinthetősége;
a könyvelési adatokból nagyon sok kimutatás készíthető;
segítségével a legkönnyebb megtalálni és ellenőrizni az eltéréseket;
a könyvelés és a társasház gazdálkodásának összefüggései jobban átláthatók;
számomra fontos, hogy az adatok ne csak „bekerüljenek a programba”, hanem ellenőrizhető információvá váljanak.

A társasházi könyvelésben különösen nagy jelentősége van az ellenőrizhetőségnek. Egy számvizsgáló bizottság, közös képviselő vagy tulajdonos kérdésére nem elég azt mondani, hogy „a program ezt mutatja”. A könyvelőnek tudnia kell, hogy mi van az adat mögött, hogyan keletkezett az egyenleg, és hogyan lehet azt visszaellenőrizni.

Éppen ezért nekem a MultiHáz nem csupán egy könyvelőprogram.

Egy olyan munkatárs, amely segít átláthatóan rendszerezni a társasház gazdasági adatait.

Persze egyetlen program sem helyettesíti a könyvelő szakmai tudását. A jó könyveléshez szükség van a számviteli szabályok ismeretére, a társasházi sajátosságok megértésére és mindenekelőtt szakmai kontrollra.

Én ezért használom úgy a MultiHázat, hogy nemcsak könyvelek benne, hanem ellenőrzöm is, amit a program mutat.

Számomra ez az egyik legfontosabb szempont.

Nem csak azért szeretem a MultiHázat, mert „mindent megcsinál helyettem”, hanem azért, mert könyvelőként jól tudok vele dolgozni, ellenőrizni és gondolkodni.

És talán ez a legfontosabb:

„A jó társasházi könyvelőprogram nem a könyvelő helyett gondolkodik – hanem segíti a könyvelőt abban, hogy jobban átlássa a társasház gazdálkodását.”

Mit tehetünk, ha a könyvelő elérhetetlen, és nem adja vissza az iratokat?

Wed, 19 Aug 2026 11:19:00 +0000

A vállalkozásnak ilyen esetben azonnal cselekednie kell, hogy újra megteremtse a működéséhez szükséges feltételeket.

A könyvelők és vállalkozások közötti együttműködés alapja a bizalom és a professzionalizmus. Azonban előfordulhat, hogy a könyvelő elérhetetlenné válik, és nem adja vissza a cég könyvelési anyagait, ami komoly problémákat okozhat. Ilyen helyzetben a cégvezetők gyakran tanácstalanok, mit tehetnek a helyzet megoldására. Ebben a blogbejegyzésben részletesen megvizsgáljuk, milyen jogi lépéseket tehetünk, és hogyan biztosíthatjuk a könyvelés folytonosságát ilyen nehéz helyzetben.

A törvényi háttér

A cégvezetők elsődleges feladata a jogszabályok betartása, ideértve a könyvelésre vonatkozó előírásokat is. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 78. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a cég köteles az összes bizonylatot, könyvet és nyilvántartást az adóhatósághoz bejelentett helyen őrizni. Fontos, hogy ezek az iratok nem maradhatnak a könyvelő székhelyén, csak a könyvelés idejére kerülhetnek oda.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 169. §-a tovább erősíti ezt az előírást, kimondva, hogy a könyvelő köteles a bizonylatokat és egyéb dokumentumokat a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig megőrizni. Az üzleti évről készült beszámoló elfogadása után a könyvelőnek vissza kell adnia ezeket az iratokat a megbízónak.

Ha az iratok rendelkezésre állnak, akkor a vállalkozás megbízhat egy új könyvelőt, aki biztosítja a könyvelés folytonosságát. Cégvezetőként ne csodálkozzunk, ha a könyvelőnek ilyenkor egy korábbi időponttól kezdve kell dolgoznia és az átvétellel többlet munkája (és költsége) keletkezik: ez csak azt jelenti, hogy lelkiismeretesen és szakszerűen végzi a munkáját.

Mi a teendő, ha a könyvelő nem adja vissza az iratokat?

Amennyiben a könyvelő nem teljesíti ezen kötelezettségeit, a cégvezetőnek írásban, tértivevényes levélben kell felszólítania a könyvelőt a dokumentumok visszaszolgáltatására. Ebben az írásbeli felszólításban határidőt kell megszabni, amelyen belül a könyvelőnek vissza kell adnia az iratokat. Célszerű a levél megírásával vagy a határidővel nem sokat várni, hanem minél gyorsabban lépéseket tenni.

Ha a könyvelő továbbra is elérhetetlen, vagy nem hajlandó visszaszolgáltatni a dokumentumokat, a cégnek jogi úton kell érvényesítenie jogait. Ennek érdekében a bírósághoz fordulhat, hogy kötelezzék a könyvelőt a bizonylatok visszaadására, és adott esetben felelősségre is vonják.

Hogyan biztosítható a könyvelés folytonossága?

Az iratok hiánya komoly nehézséget okozhat, különösen akkor, ha új könyvelőt kell megbízni, aki nem rendelkezik a szükséges nyitó adatokkal. Ilyen esetben a cég rendelkezésére álló információk – például bankszámlakivonatok, adófolyószámla-kimutatások, készletleltárak – alapján kell a nyitóértékeket lekönyvelni.

Az Sztv. előírásai szerint a beszámolóban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatait. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a cég nem tudja teljesíteni beszámolási kötelezettségeit, ami súlyos jogi következményekkel járhat. Így minden elérhető adatot fel kell használni, és leltárt kell készíteni a meglévő eszközökről és kötelezettségekről.

A megbízott új könyvelő ezt el tudja végezni, de természetesen a megbízása előtt tisztáznia kell a feleknek, hogy az új könyvelő egy részben tisztázatlan helyzetbe lép be, és a feladata a könyvelési alapok megteremtése, a folytonosság megőrzése is. Ilyen esetben a könyvelőnek nagyon sok extra munkája keletkezik, amelyet természetesen a megbízójának kell megtérítenie.

Például ha a Könyvelők.hu portálon keres a vállalkozás könyvelőt, akkor az ajánlatkérés megjegyzés rovatában legalább egy mondatban tisztáznia kell, hogy az előző könyvelő nem elérhető és a könyvelést visszamenőleg is el kell végezni.

A könyvelő elérhetetlensége és az iratok visszaadásának elmaradása komoly problémát jelenthet egy cég számára. Ilyen helyzetben fontos, hogy a cégvezető először kommunikációs, azután jogi lépéseket tegyen a dokumentumok visszaszerzése érdekében, és mindent megtegyen a könyvelés folytonosságának biztosítása érdekében. Az iratok hiányában rendelkezésre álló adatok alapján történő könyvelés lehet az egyetlen megoldás, amellyel elkerülhetők a súlyosabb következmények. A cég számára tehát kulcsfontosságú, hogy mindig legyen egy megbízható, hozzáférhető könyvelő, aki a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli a dokumentumokat.

Mi történik akkor, ha az ügyfél "felejti" a könyvelőnél a könyvelési anyagot?

Könyvelőként hogyan kezeljük azokat a könyvelési anyagokat, amelyeket az ügyfelek nem vittek el a szerződés megszűnése után? Az ügyfelek által hátrahagyott könyvelési anyagok tárolása problémát jelenthet a könyvelőknek. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján a cégek kötelesek a könyvelési bizonylatokat és nyilvántartásokat a NAV-hoz bejelentett helyen őrizni. A törvény szerint azonban ez a hely nem lehet a könyvelő székhelye. Ezért a könyvelő felelőssége csak addig tart, amíg a megbízási szerződésben vállalt feladatokat el nem végzi.

A könyvelési anyagok tárolására vonatkozó kötelezettség a könyvelő számára akkor ér véget, amikor az adott üzleti évről készült beszámolót elfogadják, vagy a szerződés más okból megszűnik. Kivételt jelent, ha a könyvelő kifejezetten vállalta az iratok tárolását, de még ekkor is megszűnik a tárolási kötelezettség a szerződés felbontásával.

Ha az ügyfél nem hajlandó átvenni a könyvelési anyagokat a szerződés megszűnését követően, az írásos tájékoztatást javasoljuk. A könyvelő küldjön egy hivatalos értesítést az ügyfélnek, amelyben felszólítja az iratok átvételére egy adott határidőig. Ezzel a lépéssel biztosíthatja, hogy eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, és elkerüli a felesleges tárolási költségeket és felelősséget.

Könyvelőváltás esetén köteles-e a könyvelő az ötéves anyagot a könyvelési programból pendrive-on átadni?

Sun, 24 May 2026 08:22:00 +0000

Itt válik el a jog és a szakmai szívesség. A könyvelőprogramban lévő adatsor nem egyenlő a bizonylattal, az a könyvelő szellemi munkájának eredménye, és a saját szoftverlicencéhez kötött adatstruktúra.

Nincs jogszabályi kényszer: sem a számviteli törvény, sem az adózás rendjéről szóló törvény nem írja elő, hogy a könyvelőnek digitális, importálható formátumban (például SQL mentés vagy speciális export) át kell adnia az adatbázist az utódnak.

Szoftverfüggőség: sokszor a technikai akadály is valós; ha az új könyvelő más programot használ, nem tud mit kezdeni a pendrive-on kapott mentéssel.

A "tiszta lap" elve: szakmai körökben bevett gyakorlat, hogy az új könyvelő a nyitó adatokkal (az előző év záró mérlegével és főkönyvével) indul el, és nem veszi át a régi adatbázis "szemetét" vagy esetleges hibáit.

Sem a számviteli törvény, sem az Art. nem írja elő, hogy a könyvelőnek digitális, importálható formátumban kell átadnia a dokumentumokat az utódjának Forrás: Shutterstock

A könyvelők gyakran tartanak attól, hogy ha átadják a nyers adatbázist, az új könyvelő könnyebben talál hibát a korábbi munkájukban, vagy módosít olyan tételeket, amikért még a korábbi könyvelő felel. Emiatt általában pdf vagy excel formátumú főkönyvi kivonatokkal zárják le a kapcsolatot, ami jogilag elegendő is.

Iratok és nyilvántartás a társasházban: mit kell megőrizni, meddig és milyen formában?

Tue, 28 Apr 2026 18:01:00 +0000

A nehézséget az adja, hogy nincs egyetlen, mindenre kiterjedő szabály. A társasházi iratok megőrzésére egyszerre vonatkozik a társasházi törvény, a számviteli szabályozás, valamint az adatvédelmi előírások. Ezek különböző logikák mentén határozzák meg a megőrzési kötelezettséget, de egy alapelv minden esetben érvényes: ha egy dokumentumra több szabály is vonatkozik, mindig a hosszabb megőrzési idő az irányadó.

A társasház örök iratai

Vannak olyan dokumentumok, amelyeket a társasház fennállása alatt végig meg kell őrizni. Ezek alkotják a ház jogi és szervezeti alapját, selejtezésük fel sem merülhet. Ilyen az alapító okirat és annak minden módosítása, a szervezeti-működési szabályzat, valamint a házirend. Ezek nélkül a társasház működése jogilag értelmezhetetlen.

Külön ki kell emelni a Határozatok Könyvét, amely a közgyűlés által hozott valamennyi érdemi határozat időrendi nyilvántartása. Ez a dokumentum nem pusztán adminisztratív segédlet, hanem a társasházi döntéshozatal hiteles lenyomata. Évtizedek múlva is visszakereshető belőle, hogy egy adott felújítást, költségmegosztást vagy szervezeti változást mikor, milyen feltételekkel és milyen többséggel fogadott el a közösség. Közös képviselő-váltáskor a Határozatok Könyvét külön, dokumentált formában kell átadni az utódnak.

A közgyűlési iratok

A közgyűlési dokumentáció a társasházi működés egyik legfontosabb része. A közgyűlési meghívók – akár papíron, akár elektronikus levélben kerültek kiküldésre –, a kézbesítési igazolások, a jegyzőkönyvek aláírt és hitelesített eredeti példányai, a jelenléti ívek, valamint a közgyűlést előkészítő anyagok mind megőrizendők.

Ez nem pusztán adminisztratív kötelezettség. Ha valaki később megtámadja egy közgyűlési határozat érvényességét – például azzal az indokkal, hogy nem kapott szabályszerű meghívót –, a közös képviselőnek kell igazolnia, hogy a meghívás szabályszerűen megtörtént. Ilyen igazolás nélkül a határozat megtámadható. Hasonlóképpen fontosak az írásbeli szavazás dokumentumai, a szavazólapok és azok értékelése is: ezek megőrzése nélkül a döntések utólag nehezen védhetők.

A pénzügyi iratok nyolcéves szabálya

A pénzügyi dokumentumoknál a számviteli törvény adja a fő szabályt: a beszámolót és az azt alátámasztó dokumentumokat legalább nyolc évig meg kell őrizni. Ez vonatkozik a közös költség elszámolására, az éves beszámolóra, a költségvetésre, a bevételek és kiadások bizonylataira – a szállítói számlákra, a banki kivonatokra, a pénztárnaplóra, valamint a közös költség befizetéseinek nyilvántartására.

A nyolcéves szabály a 2024. október 1-jén hatályba lépett változás óta különösen fontos, amikortól a közös képviselőnek a beszámolót kötelezően be kell nyújtania az ingatlanügyi hatósághoz. A benyújtási kötelezettség nem helyettesíti az iratmegőrzést: az eredeti dokumentumokat és azok alátámasztó bizonylatait továbbra is meg kell őrizni. Ugyanide tartoznak a számvizsgáló bizottság ellenőrzési jelentései és a bizottság levelezése is.

Szerzödések és felújítások

A szerződések esetében már árnyaltabb a kép. Egy folyamatos szolgáltatási szerződést – takarítás, lift-karbantartás, kertészet – annak megszűnéséig, majd azt követően még legalább öt évig érdemes megtartani, hogy az utólagos elszámolási viták kezelhetők maradjanak. A felújítási szerződéseknél a megőrzési idő lényegesen hosszabb. A szerződést, az árajánlatokat, a műszaki dokumentációt, a számlákat és a teljesítési igazolásokat a garanciaidő teljes tartama alatt, majd azt követően még nyolc évig meg kell őrizni. Egy tetőfelújítás vagy homlokzat-felújítás esetében ez a gyakorlatban akár évtizedes időtávot jelenthet, különösen akkor, ha a kivitelezés minősége később vitássá válik. Ugyanez vonatkozik a biztosítási szerződésekre és a pályázati úton elnyert támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumokra – utóbbiaknál a támogatási szerződés gyakran önmaga is hosszabb megőrzési kötelezettséget ír elő.

A digitális iratok

Az elmúlt évek egyik legfontosabb változása a digitalizáció térnyerése. Egyre több dokumentum keletkezik eleve elektronikus formában: számlák, szerződések, közgyűlési meghívók. A jogszabályok ma már egyértelműen elfogadják a digitális dokumentumokat, feltéve, hogy azok hitelesek és visszakereshetők. A 2025. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint a közgyűlési meghívó elektronikus levélben is kiküldhető, ha a tulajdonos előzetesen bejelentette elektronikus elérhetőségét. Párhuzamosan terjednek az online társasházkezelő szoftverek, a digitális számlázás és a felhőalapú dokumentumtárolás is.

A digitális forma jogilag egyenrangú a papír alapúval, feltéve, hogy az irat hiteles és visszakereshető módon van tárolva. Egy PDF formájában érkezett szállítói számla, egy elektronikusan aláírt szerződés vagy egy e-mailben kiküldött közgyűlési meghívó teljes értékű dokumentum, és ugyanannyi ideig kell megőrizni, mint a papír alapú megfelelőjét.

A digitalizálás azonban nem mentesít a rendszeresség alól. Egy felhőtárolóban elszórt dokumentumhalmaz éppolyan használhatatlan, mint egy kidobásra váró irattári doboz. A digitális iratkezelésben különösen fontos a rendszeres biztonsági mentés, a logikus mappaszerkezet és az, hogy az iratok kereshető formában, megfelelő elnevezéssel kerüljenek tárolásra. Egy elvesző jelszó vagy egy meghibásodott szerver után nem lehet mentség a hiányzó dokumentumokra.

Fontos különbséget tenni a digitalizált és az eredetileg digitális dokumentumok között. Ha egy irat papíron keletkezett, annak egyszerű beszkennelése nem minden esetben elegendő. Adóhatósági ügyekben például az eredeti példányt kell megőrizni, vagy külön jogszabályi szabályok szerint készített elektronikus hiteles másolatot. Egy egyszerűen beszkennelt szállítói számla tehát nem feltétlenül váltja ki az eredeti papírt.

Iratbetekintés és a lakók joga

Az iratmegőrzés másik oldala az iratbetekintés joga. A társasházi törvény szerint minden tulajdonostárs jogosult betekinteni a társasházi iratokba, és azokról másolatot készíteni. Ehhez nem kell külön érdeket igazolnia – egyszerűen attól, hogy tulajdonos, megilleti a hozzáférés.

Az SZMSZ meghatározhatja a betekintés konkrét módját, időpontját és a másolatkészítés költségeit, de magát a jogot a közös képviselő nem korlátozhatja. Ha mégis megakadályozná, a tulajdonos fordulhat a közgyűléshez, a jegyző felé törvényességi felügyeleti eljárás keretében, végső esetben pedig bírósághoz. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a közös képviselőnek folyamatosan olyan rendezettségben kell tartania az iratokat, hogy bármikor bemutathatók legyenek.

Az iratbetekintésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak. Ha egy dokumentum más tulajdonostársak személyes adatait is tartalmazza – például egy közös költség-tartozási kimutatás –, akkor az átadására a GDPR szabályai is vonatkoznak. Sok társasház ezért külön adatvédelmi szabályzatot fogad el, amely egyértelműsíti, hogy mely iratok milyen formában tehetők hozzáférhetővé.

A közös képviselő váltás

Az iratkezelés egyik legkritikusabb pillanata a közös képviselő váltása. A társasházi törvény egyértelmű: a leváltott közös képviselőnek harminc napon belül, írásbeli jegyzőkönyv alapján át kell adnia a társasházra vonatkozó valamennyi iratot az utódnak, teljességi nyilatkozat kíséretében.

A „valamennyi irat” kifejezés a gyakorlatban igen tág kört jelent. Ide tartozik az alapító okirat, az SZMSZ, a házirend, a Határozatok Könyve, az összes közgyűlési jegyzőkönyv, a pénzügyi zárás dokumentumai, a bizonylatok, a banki kivonatok, a pénztárnapló, az aktuális és lezárt szerződések, a folyamatban lévő ügyek levelezései, a kötelezettségek listája és az aktuális teendők is. Emellett a banki aláírási jogosultságokat és a kulcsokat szintén át kell adni.

Mindezek visszatartására jogcím nincs. Ha a régi közös képviselő mégis visszatart iratokat az új vezetés törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, és bírósági úton is kikényszerítheti az átadást. Ezek az eljárások hónapokig tarthatnak, és megbéníthatják a társasház működését. Egy jól vezetett iratrendszer tehát nem csupán jogi kötelezettség, hanem a közös képviselő saját érdeke is.

A selejtezés

Amikor egy irat megőrzési ideje véget ér, az nem jelenti, hogy egyszerűen a kukába dobható. A társasházi iratok jelentős része személyes adatokat is tartalmaz, így a felelőtlen megsemmisítés adatvédelmi jogsértéshez vezethet.

A szabályos selejtezéshez érdemes jegyzőkönyvet felvenni arról, hogy pontosan mely iratok kerültek megsemmisítésre, milyen időszakból, és milyen módon. A papírt darálással kell feldolgozni, nem egyszerűen kidobni, nagyobb mennyiségnél pedig szakosodott vállalkozás bevonása ajánlott. A digitális iratok selejtezése sem egyszerű kérdés: a törlésnek ténylegesnek kell lennie, és a biztonsági mentésekre is ki kell terjednie – különben a dokumentum továbbra is visszaállítható marad.

A rendezettség biztonságot ad

Az iratkezelési szabályok első pillantásra adminisztratív tehernek tűnhetnek, pedig valójában a közös képviselő munkájának egyik legfontosabb biztosítékát jelentik. A helyesen megőrzött iratok vita esetén bizonyítékként szolgálnak, átadás-átvételnél felgyorsítják a folyamatot, hatósági ellenőrzésnél pedig szakmai igényességről tanúskodnak.

Sok konfliktust meg lehet előzni azzal, hogy a dokumentumok átláthatók, visszakereshetők és hiánytalanok. Ez nem egyszerűen jogszabály-betartás, hanem a bizalom alapja, amely a közös képviselő és a társasházi közösség közötti viszonyban kulcsfontosságú.

Röviden összefoglalva:

✔ Örök iratok: alapító okirat, SZMSZ, házirend, Határozatok Könyve

✔ Közgyűlési iratok: meghívók, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mellékletek

✔ Pénzügyi iratok: nyolc év (beszámoló, számlák, bankkivonatok)

✔ Szerződések: a jogviszony lejárta plusz öt év, felújítási szerződéseknél hosszabb

✔ Digitális iratok: azonos megőrzési idő, rendszeres biztonsági mentéssel

✔ Iratbetekintés biztosítása a tulajdonostársak számára

✔ Közös képviselő-váltáskor: harminc napon belüli átadás, teljességi nyilatkozattal

✔ Selejtezés: jegyzőkönyvvel, adatvédelmi szempontból szabályszerűen

Egyetlen helyrajzi szám, több társasházi - jogi csapdák a földhivatali bejegyzéseknél.

Sun, 19 Apr 2026 16:17:00 +0000

Ha egy helyrajzi számon több épület is áll és más-más közös képviselővel működnek a társasházak, akkor minden egyes épületnek - albetétnek - külön kell regisztrálnia a saját képviselőjét. Ez a szabály elvileg tiszta. A gyakorlatban azonban komoly csapda rejlik benne.

Amikor a regisztráció helyrajzi szám alapján történik, és a bejegyzés a társasházi törzslapra kerül, egy egységes helyrajzi számmal rendelkező lakóparknál az első beérkező kérelem akár az összes épületre vonatkozóan is rögzítheti az adott képviselőt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatálya az iktatás sorrendjétől függ: ez rangsorolja az úgynevezett széljegyzési sorrendet, ami végső soron a beadványok elintézésének sorrendjét határozza meg. Vagyis az, aki hamarabb adja be a kérelmét, előnyt élvez a nyilvántartásban – de ha az igény az összes épületre vonatkozóan kerül rögzítésre, az a többi, jogszerűen eljáró képviselő számára súlyos akadályt jelent.

Mit mond erről a jog?

A kötelező regisztráció jogalapja a 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 2024. október 1-jei módosítása. A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy megkönnyítse a közös képviselők hatóságokkal való kapcsolattartását és a jegyzők társasházak feletti törvényességi felügyeletének hatékony gyakorlását. A regisztrációs határidő jelenleg 2026. október 31-ig van meghosszabbítva.

A kulcskérdés az, hogy mit jelent jogilag az, hogy „egy helyrajzi számon több épület áll." A nyilvántartásba vétel nem absztrakt hatályú: nem azt jelenti, hogy az a közös képviselő, akit egy adott társasházközösség szervezeti képviselőjeként nyilvántartásba vettek, bármely más társasházközösség javára is intézhet ügyeket. Minden társasházközösség köteles a saját közös képviselőjét maga nyilvántartásba vetetni, függetlenül attól, hogy az adott személyt egy másik társasházközösségnél már nyilvántartásba vették.

Ez elvileg kizárja a „minden épületre kiterjesztett" regisztrációt – de a gyakorlat egyelőre kialakulóban van. Egy budapesti ingatlanügyi hatóság osztályvezetője többször is hangsúlyozta, hogy még számos részletszabály kialakulóban van, és hogy a gyakorlatnak kell majd választ adnia néhány olyan esetre, amelyek a törvény szövegéből még nem egyértelműek.

Mi az eljárásrend a Földhivatalnál?

Az ingatlan-nyilvántartás rendszere jelenleg nem tesz automatikusan különbséget az egy helyrajzi számon lévő épületek között, hacsak az albetét szintű tagolás és az SZMSZ ezt nem teszi egyértelműen láthatóvá. Éppen ezért a regisztráció előkészítésekor kulcsfontosságú, hogy az ügyvéd a kérelmezéskor pontosan meghatározza az érintett albetéteket és csak azokra vonatkozóan nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemnek tartalmaznia kell a társasházi ingatlan pontos helyrajzi számát és a vonatkozó albetéteket, a közgyűlési határozat kivonatát - amelynek maga is tartalmaznia kell a helyrajzi számot - valamint a képviselő személyes adatait.

Hogyan lehet a téves bejegyzést orvosolni?

Ha az első beadás eredményeként tévesen kerül valaki az összes épület képviselőjeként a törzslapra, az orvosolható – de nem automatikusan. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közös képviselő a bejegyzéshez hasonló eljárással törölhető a társasház törzslapjáról. Ez azt jelenti, hogy az érintett épület saját képviselőjének – szintén ügyvédi közreműködéssel – kérelmet kell benyújtania a téves bejegyzés korrekciójára, és mellékelnie kell az épületre vonatkozó, hiteles közgyűlési határozatot.

Alapvető fontosságú, hogy az SZMSZ és az alapító okirat épületenkénti bontásban tartalmazza a képviseleti rendet. Ahol ezek a dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy melyik épületet melyik közös képviselő kezeli, ott a Földhivatalnak a helyesbítési kérelmet el kell fogadnia. Ha viszont az alapdokumentumok maguk sem egyértelműek, az összetett probléma miatt végső esetben bírósági úton lehet egyértelmű helyzetet teremteni.

Mi a jegyző szerepe?

A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult. A jegyző köteles az eljárást hivatalból megindítani, ha az eljárásra okot adó körülményről, problémáról hivatalból vagy bejelentés alapján tudomást szerez. Ha tehát egy lakópark valamelyik épületének tulajdonosai bejelentik a helyi jegyzőnek, hogy a törzslapon feltüntetett közös képviselő valójában nem az ő épületüket kezeli, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az esemény bekövetkezésétől számított egy éven belül meg kell indítania az eljárást.

A jegyző szerepe közvetett, de nem elhanyagolható, fontos tehát a határok ismerete. A jegyző törvényességi felügyelete kizárólag a társasház belső szabályzatainak ellenőrzésére, illetve a társasház működésének, határozatainak és a legfőbb döntéshozó szerv határozatainak törvényességi ellenőrzésére terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a téves bejegyzés önmagában ingatlan-nyilvántartási kérdés amelyben a Földhivatal jár el. Míg a működési jogsértés – például, ha valaki jogalap nélkül kezeli az épületet – már törvényességi felügyelet alá esik.

Ez a felhívás komoly nyomást jelenthet: ha a közös képviselő nem tesz eleget a jegyző törvényességi felhívásának, súlyos, akár többmilliós, bírságot is kaphat.

Mit tegyenek az érintett lakóparkok?

A belső koordináció pedig az egész folyamat alapja. Egy lakóparkon belül az érintett épületek közös képviselőinek nem egymástól függetlenül, hanem összehangoltan érdemes eljárniuk. A koordinált fellépés gyorsabb és hatékonyabb korrekciót tesz lehetővé – különösen, ha az alapdokumentumok egyértelműen rögzítik az épületenkénti képviseleti rendet.

Az első és legfontosabb lépés, hogy a regisztráció előtt minden épület esetén ellenőrizzék az alapító okiratot és az SZMSZ-t: egyértelműen rögzített-e benne az épületenkénti önálló képviselet. Ha igen, a regisztrációt épületenként, albetét-szinten kell elvégeztetni, és az ügyvédnek a kérelemben pontosan jelölnie kell, melyik albetétekre terjed ki a megbízatás.

A Földhivatal az első számú fórum. Ha a téves bejegyzés már megtörtént, helyesbítési kérelemmel lehet korrigálni, amelyhez az alapító okiratot, a releváns közgyűlési határozatot és az érintett albetétekre vonatkozó adatokat kell csatolni – ügyvédi ellenjegyzéssel. Szükség esetén a helyi jegyzőnél törvényességi felügyeleti bejelentést kell tenni az eset alapján. A kérelem benyújtásának határideje és sorrendje nem mellékes: a széljegyzési sorrend itt is számít.

A végkövetkeztetés rövid: az automatikus regisztráció kockázatát nem a rendszer küszöböli ki, hanem a felkészült, határidőre cselekvő képviselő. Ahol a dokumentáció rendezett és az ügyvéd pontosan fogalmaz, ott a probléma kezelhető. Ahol nem, ott a javítás hosszabb és drágább lesz. A proaktív, dokumentált fellépés sokkal hatékonyabb, mint a hatósági eljárás bevárása.

A lakóparkok esetében a regisztrációs kötelezettség egy régi strukturális problémát hozott felszínre: azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás egységes kezelése és a tényleges, jóval sokszínűbb működés között ritkán van konszenzus. Jelen helyzetben azonban, ha a törvényességi kényszer miatt is, de helyre kell hozni állítani az összhangot.

Forrás: THT

Milyen gondot okoz, ha a bérszámfejtésben a szolgálati járandóságot tévesen nyugdíjként rögzítik?

Mon, 06 Apr 2026 09:38:00 +0000

A dolgozónak szolgálati járandóság helyett a bérszámfejtő programban saját jogú öregségi nyugdíjat rögzítettünk. Honnan kaphat visszajelzést a dolgozó és a bérszámfejtő a téves rögzítésről? A törzsszámból (dolgozó által leadott sorszámból) észre lehet venni a hibás rögzítést? Milyen következményei lehetnek a rossz bérszámfejtésen kívül? – kérdezte olvasónk. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.

Válasz

A kérdésben szereplő hiba azért lényeges, mert a szolgálati járandóságban részesülő személy és a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas (öregségi nyugdíjas) jogállása nem automatikusan azonos, miközben a bérszámfejtésben ez a minősítés közvetlenül kihat a közterhek megállapítására. A Tbj. a „saját jogú nyugdíjas” fogalmát külön nevesíti, és ehhez kapcsolja például a „kiegészítő tevékenységet folytató személy” kategóriáját is.

A szolgálati járandóság jogi természete külön szabályozott: azt is a nyugdíj megállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, de ettől még a bérszámfejtési minősítés szempontjából nem tekinthető automatikusan öregségi nyugdíjnak. A 2011. évi CLXVII. törvény külön kezeli a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot, még ha több nyugdíjfolyósítási szabály megfelelően alkalmazandó is rájuk.

A törzsszámból (a dolgozó által leadott „nyugdíjfolyósítási sorszámból”) önmagában nem célszerű és nem jogbiztos megállapítani az ellátás típusát. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a nyugdíjfolyósítási törzsszám az ellátás folyósításának azonosító száma; vagyis az elsődleges funkciója az azonosítás, nem pedig az ellátás jogcímének „dekódolása”. Ennek megfelelően a helyes bérszámfejtési besorolás alapja nem a törzsszám, hanem az ellátást megállapító/folyósító határozat vagy igazolás tartalma.

A Téves rögzítés egyrészt hibás közteher-megállapítást eredményezhet, másrészt hibás bevallási/adatszolgáltatási helyzet is előállhat, harmadrészt a dolgozó nyilvántartási adatai is torzulhatnak (járulék-, biztosítási jogviszony- és igazolási adatok)

A téves rögzítésről tipikusan több helyről érkezhet visszajelzés. A dolgozó oldalán ez leggyakrabban a bérjegyzéken tűnik fel (például a levonások összegéből, a „nyugdíjas” státusz jelöléséből, vagy a szokatlan nettó összegből). A bérszámfejtő oldalán belső kontroll során derülhet ki a hiba, amikor az ellátás típusa, a jogviszony és a levont/megfizetett közterhek összevetése megtörténik. A Tbj. alapján a foglalkoztató köteles a biztosítottat terhelő járulékot megállapítani, levonni, bevallani és a foglalkoztatottat írásban tájékoztatni a levonásokról, ezért a bérjegyzék (illetve annak tartalma) kulcsfontosságú ellenőrzési pont.

A hibás minősítés a rossz nettó béren túl további következményekkel is járhat.

Egyrészt hibás közteher-megállapítást eredményezhet. A Tbj. szerint a társadalombiztosítási járulék mértéke főszabály szerint 18,5 százalék, ezért, ha a rendszer tévesen olyan státuszt kezel, amelyhez járulékmentességet vagy eltérő kezelést kapcsol, akkor járulékkülönbözet keletkezhet. Másrészt a szocho kötelezettség megítélését is befolyásolhatja a hibás besorolás, mert a Szocho tv. több mentességet kifejezetten a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas státuszhoz köt.

Emellett hibás bevallási/adatszolgáltatási helyzet is előállhat (pl. a foglalkoztatói havi bevallásban), amely utólag javítást/önellenőrzést tehet szükségessé, és az ügy körülményeitől függően pótlék- vagy egyéb jogkövetkezmény is felmerülhet. (Ennek konkrét mértéke és jogkövetkezménye mindig a tényleges hibától, időtartamtól és javítás módjától függ.)

Harmadrészt a dolgozó nyilvántartási adatai is torzulhatnak (járulék-, biztosítási jogviszony- és igazolási adatok), ami későbbi egyeztetéseknél okozhat problémát. Különösen fontos ez olyan ellátásoknál, amelyek jogállása és keresőtevékenység melletti kezelése speciális szabályok szerint történik. A szolgálati járandóságot a 2011. évi CLXVII. törvény több ponton önállóan szabályozza (pl. megszűnés/szüneteltetés egyes esetei), ezért a helyes besorolás nem pusztán „technikai”, hanem érdemi kérdés.

Mindezekre tekintettel a jogbiztos eljárás az, ha a bérszámfejtési státusz rögzítése és felülvizsgálata nem a törzsszámra, hanem az ellátás típusát igazoló hivatalos okiratra épül.

Forrás. Adózóna

Hangfelvétel rögzítése: adatvédelmi iránymutatás cégeknek, munkáltatóknak, társasházkezelőknek

Mon, 30 Mar 2026 05:20:00 +0000

Kamera hangot nem rögzíthet

A magyarországi felügyeleti szervként funkcionáló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2017-ben 18 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki az OMV Hungária Kft.-re. Úgy értékelte ugyanis, hogy a benzinkutakon felszerelt kamerarendszerek működtetése több ponton nem felelt meg a hatályos normáknak. A hatóság úgy érvelt, hogy az általános gyakorlat szerint az elhelyezett kamerák által rögzített képfelvétel mellé hang rögzítése aránytalan módszernek minősül a személyes adatok védelme szempontjából.

Csak olyan személyes adat kezelhető ugyanis, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. Ezen alapelv figyelembevétele szavatolja, hogy az adatkezelés céljára tekintettel csupán a legszűkebb, indokolt adatkör kezelésére kerül sor (adatminimalizálás elve). Nem egyeztethető össze emellett a hangrögzítés a szükségesség és arányosság követelményével, mivel az szinte minden esetben felesleges, így az elérendő céllal arányban nem álló adatkezelést eredményez, és túlságosan nagy beavatkozás a magánszférába.

A hatóság álláspontja szerint a hangfelvételnek egyedül a verbálisan elkövethető jogsértések (például rágalmazás, becsületsértés bűncselekménye) bizonyítása esetén lehetne relevanciája. Ez tágabb kör, mint a vagyonvédelmi cél, továbbá a jellemzően kisebb súlyú, magánvádra üldözendő bűncselekmények bizonyításához fűződő társadalmi érdek nem indokolhat önmagában ilyen kiterjedt adatgyűjtést.

A hangfelvételnek egyedül a verbálisan elkövethető jogsértések (például rágalmazás, becsületsértés bűncselekménye) bizonyítása esetén lehetne relevanciája

Forrás: Unsplash / Bernard Hermant

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) a NAIH döntésében foglaltakkal összhangban kimondta, hogy a jogi szabályozás egyértelműen tiltja, hogy a videómegfigyelő kamerák maguk rögzítsenek hangot. Ez a tilalom a magánélet védelmét szolgálja, mivel a hangfelvétel sokkal invazívabb, különösen a személyes beszélgetések rögzítése miatt. Arra is rámutatott, hogy az elkülönült hangrögzítő berendezéssel történő hangrögzítés bizonyos feltételekkel nem tilos.

Külön eszközzel, szükséges és arányos mértékben rögzíthető hang

A francia iránymutatás szerint hangrögzítő eszközök különálló használata csak szükséges és arányos esetekben engedélyezett. A hangrögzítő rendszerek használata csak akkor megengedett, ha az egyértelműen szükséges az adott személy- vagy vagyonvédelmi cél eléréséhez, és nincs kevésbé invazív eszköz a helyzet kezelésére. Ez az arányosság elve biztosítja, hogy a személyes szabadságjogokat ne sértsék indokolatlanul. Fontos, hogy a hangrögzítő eszközöket csak azok a munkatársak aktiválhassák, akik közvetlenül veszélyeztetettek, és akiknek a biztonsága érdekében ez indokolt. Ez megakadályozza a folyamatos megfigyelést, amely sértheti a munkahelyen is létező privát szférát.

Hangrögzítés tehát csak manuálisan, adott helyzetben, például agresszió esetén indítható. A hangfelvételeket csak akkor lehet megőrizni, ha tényleges incidens történt, és azok bizonyítékként szolgálnak. Egyéb esetben azokat azonnal törölni kell, így csökkentve a személyes adatokkal való visszaélés kockázatát. Az érintettek (munkavállalók, látogatók, ügyfelek) számára világosan és előzetesen tájékoztatást kell adni a hangrögzítés tényleges jelenlétéről, annak működéséről és jogi alapjairól. Ez magában foglalhatja a vizuális jelzéseket, például figyelmeztető fényeket vagy tájékoztató táblákat. A személyzetet alaposan ki kell oktatni a hangrögzítés szabályairól és annak felelősségéről, különösen az indokolatlan aktiválás elkerülése érdekében. Ez csökkenti a visszaélésekből fakadó jogi és etikai problémákat. A nagyobb vállalatoknál és közintézményeknél a rendszerek bevezetése előtt kötelező a munkahelyi képviseletek tájékoztatása vagy konzultációja, amely elősegítheti a dolgozók jogainak védelmét és a rendszer elfogadottságát.

A hangfelvétel járulékos kötelezettségei

Ha egy vállalkozás hangfelvételt készít, nem szabad elfeledkezni a GDPR 15. cikkében nevesített hozzáférési jog biztosításáról sem. Ezen cikk kimondja, hogy az érintett igényelheti személyes adatai másolatát is. Ezt a jogot korábban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) nem tartalmazta, akkor elegendő volt a hangfelvétel leiratát átadni. A GDPR hatálya alatt viszont magát a hangfelvételt kell kiadni, természetesen úgy, hogy azon más személyek hangja nem maradhat felismerhető.

Magánszemélyek hangfelvétele

A fentiekben taglaltak mind arra az esetre vonatkoznak, amikor egy adatkezelő – jellemzően vállalkozás, bár nem feltétlenül – hangfelvételt rögzít és használ valamilyen célra. A GDPR szabályai alól kivételt képez az úgynevezett privátfelhasználás, azaz, amikor magánszemély, magáncélra készít hangfelvételt. Ugyan ehhez is szükség lenne az érintett hozzájárulására, de ennek körülményeit legfeljebb polgári bíróság vizsgálhatja személyiségi jogsértés keretében, a GDPR-nak, illetve a NAIH-nak ehhez semmi köze nincsen.

Forrás: Adózóna 2026.03.30